Shock!

december 09.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Ulver: Flowers Of Evil

ulver_cÚgy nagyjából azóta teljesen nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy az Ulver mindenféle kategórián felül áll, amikor képesek voltak a világtörténelem egyik legkaotikusabb, legelvetemültebb lemeze, a Nattens Madrigal után mindössze egy évvel előrukkolni a Themes From William Blake's The Marriage Of Heaven And Hell ambientes hangulataival. Nem állítom, hogy kívülről fújom a zeneileg mindent és mindennek a lehetséges ellenpontját keretbe fogó pályafutás összes mozzanatát, de természetesen nekem is megvan a magam története Kristoffer Ryggékkel. A Bergtatt albumhoz például egész életem egyik legbrutálisabb, szó szerint zsigerforgatóan elementáris zenei élménye kötődik (amit most csak azért sem fogok elmesélni), akkor tanultam meg igazán tisztelni ezt a bizarr formációt és főnökét. Minden elismerésem és főhajtásom dacára ugyanakkor sokkal inkább a csapat letisztultabb, dallamosabb, kommerszebb oldalában lelek élvezetet a mindennapokban, ha épp úgy hozza a kedvem.

megjelenés:
2020
kiadó:
House Of Mythology
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 35 Szavazat )

A Flowers Of Evil esetében garantáltan sokszor úgy hozza majd, ezzel az anyaggal ugyanis most abszolút telibe kaptak Garmék. Nem tértek le a legutóbbi, amúgy szintén kiváló The Assassination Of Julius Caesar anyag csapásvonaláról, inkább csak továbbhaladtak azon. Nyilván elkezdhetünk egyrésztmásrésztezni, hogy de ez mégsem szintipop, meg de ez mégis több, mint ez meg az, satöbbi, de nem látom ennek sok értelmét, nyugodtan nevezhetjük nevén a gyereket, semmit sem von le az értékéből. Főleg, hogy aki ilyesmin kiakadna, szerintem már az említett '98-as dupla mű idején lekoccolt az Ulver táborából, a többieket meg úgysem érdekli a kategorizálgatás.

Ha nevekkel kell körbelőnöm a mai – helyesebben: mostani – Ulvert, a Depeche Mode vagy a Talk Talk nyilván megkerülhetetlen, mint ahogy kortárs rokonként egy sor aktuális synthwave, darkwave, outrun és hasonló előadó neve is felrémlik (nyilván nem véletlenül vendégénekelt Kristoffer a zseniális legutóbbi Carpenter Brut egyik legjobb dalában sem). De az ebben az egészben a legőrületesebb, hogy a hangulat és a dallamvilág ebben a köntösben is beazonosítható. Elég nehéz lenne kibogozni, hogy mennyi szerepe van a jelenlegi zenei irányvonalban a Killing Joke-os Martin Glover újonnani produceri közreműködésének – én hajlok rá, hogy Rygg kizárólag azt csinálja, amit akar, és maximum ehhez hajtja fel a legmegfelelőbb embereket, de érdemi külső befolyásról aligha beszélhetünk.

Wolves Evolve – The Ulver Story (House of Mythology, szerk.: Tore Engelsen Espedal & Ulver)

Afféle lemezmellékletként is felfogható ez a könyv, amely a Flowers Of Evillel egy napon látott napvilágot – ellenben könnyen lehet, hogy valójában fordított a helyzet, és a lemez itt a bónusz. 336 oldal, amelynek ugyan legalább a harmada fotókat tartalmaz, mégis eszelős mennyiségű információt fog össze erről a bő negyed évszázados, roppant kacifántos sztoriról, amely Ulver néven is ismert.

Interjúk és egyéb, innen-onnan begyűjtött írások képezik a kötet lényegét, ahol lényegében meztelenre vetkőztetik a blackerekből popperekké lett norvégokat. Tényleg minden itt van, amire rajongóként kíváncsi lehetsz, és persze az is, amit annyira nem is akartál tudni erről a kultikus brigádról. Mindez az Ulvertől elvárt igényességgel, sok röhögéssel, teljes őszinteséggel, és persze magyar vonatkozású sztorival is fűszerezve. Borsos ára és kislexikonnyi terjedelme okán is csak a fanatikusoknak ajánlott, de számukra abszolút kihagyhatatlan. E.S.Z.E.L.Ő.S., mondtam már?!

Koroknai Balázs

Szó se róla, hallatszik persze, hogy egy – még ha a maga bizarr módján is, de – metálszíntérről érkezett csapatot hallunk: a Machine Guns And Peacock Feathersben például masszás, súlyos riffek lenyomatai csúsznak a melankolikus dallamok alá, a végeredmény pedig helyből az egyik legjobb nóta. És persze a felszín alatt, a hangulatokban, netán az egyes konkrét hangszerelési megoldások között azért felbukkannak olyasmik is, amik másnak ebben a formában aligha jutnának eszébe (halld például a Little Boy szimfo-hatású, kakofón középrészét, majd levezetését). Ugyanakkor, ha az ember elindít egy olyan dalt, mint például a Nostalgia, még a stílusokon felüliség fényében is óhatatlanul felrémlik a kérdés: tényleg, hogy a jó életbe jutott el ez a faszi az Éj Madrigáljától odáig, hogy ilyen tökéletesen kerek, pazar hangszerelésű, bárki által befogadható és érett popnótákat írjon? Ebben a konkrét esetben – bizony! – még a klasszikus Toto is egyértelműen ott kísért a dobritmusokban, a zongorafutamokban, a női vokálokkal alácsicsergetett refrénben. Ez azért valahol még mindig döbbenetes, de pozitív értelemben. Ha kedvencet kell választanom, alighanem ez a szám lenne az – a legelitebb, furcsán mikroméretű kék és zöld fogásokat kémcsőben felszolgáló fine dining étteremben is simán megélne soundtrackként, mégsem mondhatja rá senki, hogy testidegen vagy erőltetett. Azért ilyen attrakciót tényleg kevesen vittek véghez teljesen organikus módon a műfaj öt évtizedes története során... De kiemelt favoritom a csont '80-as évekbeli szintipittyogásra épülő, megarefrénes Apocalypse 1993 is.

Nincs sok értelme ideologizálgatni, mitől jó a Flowers Of Evil: nyolc gyönyörűen felépített, parádésan meghangszerelt, fogós dalt kaptunk a Farkasoktól. Szívük-lelkük és intellektuális tartalmuk egyaránt van ezeknek a szerzeményeknek, így aztán itt és most, 2020 furcsa évének furcsa őszén engem totálisan lenyűgöztek ezzel az anyaggal. Garm pedig végig egészen pofátlanul zseniálisan énekel, ha még nem mondtam volna.

 

Hozzászólások 

 
-1 #11 Warrior85 2020-10-02 11:38
Idézet - Koroknai Balázs:
Idézet - janomano:
[quote name="Draveczki-Ury Ádám"][quote name="janomano"]Ok, értem, a Drone Activity az egy "live" lemez. Amugy kivancsi volnék mit szol hozza a Shockmagazin, csak ugy par sorban. Az elözö is, ez is 10 pont. Az vajon?

Ami engem illet, számomra az a stílus lemezen közel hallgathatatlan . Még az Ulvertől is.


Akkor "kritikus" létedre elég szűk látókörű vagy, bár ez már párszor kiderült..
Idézet
 
 
-1 #10 Equinox 2020-09-28 17:12
Elmebeteg cucc. Ilyen jó szinti-pop lemezt rég hallottam. Depeche Mode öröksége, de nagyon frissen szól. Borzasztó tetszik.
Idézet
 
 
-1 #9 Natasha Haeashow 2020-09-23 19:20
A legjobb Depeche-lemez az Ultra óta! :P
Idézet
 
 
-1 #8 GTJV82 2020-09-23 16:43
10/10 - mint minden kiadványuk nagyjából a Perdition City óta.
Idézet
 
 
-1 #7 Thasaidon 2020-09-23 15:48
Ezentúl kifejezetten figyelni fogom a Shockon, hátha előbb-utóbb előbuggyan az a zsigerforgató élmény.

A Bergtatt amúgy nálam is nagyot ment, azon kívül még a Teachings in silence című anyag pörgött sokat (meg nem mondom, vajon az sorlemez-e vagy micsoda), egyebekben többnyire egy-egy szám működött.
Idézet
 
 
-1 #6 Montsegur 2020-09-23 14:49
"A Bergtatt albumhoz például egész életem egyik legbrutálisabb, szó szerint zsigerforgatóan elementáris zenei élménye kötődik (amit most csak azért sem fogok elmesélni)"

Nem fair cliffhanger-t hagyni egy lemezkritikában ... :-)

...aminek egyébként az összes többi gondolatával egyetértek.
Idézet
 
 
-1 #5 Vikernes Krisztián 2020-09-23 13:05
Kris haverom is szerepjátékozha tna ahelyett, hogy bebódulva a diszkókban szeletel... :'(
Idézet
 
 
-1 #4 Koroknai Balázs 2020-09-23 12:04
Idézet - janomano:
[quote name="Draveczki-Ury Ádám"][quote name="janomano"]Ok, értem, a Drone Activity az egy "live" lemez. Amugy kivancsi volnék mit szol hozza a Shockmagazin, csak ugy par sorban. Az elözö is, ez is 10 pont. Az vajon?

Ami engem illet, számomra az a stílus lemezen közel hallgathatatlan . Még az Ulvertől is.
Idézet
 
 
-1 #3 janomano 2020-09-23 11:40
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - janomano:
"Nem tértek le a legutóbbi, amúgy szintén kiváló The Assassination Of Julius Caesar anyag csapásvonaláról , inkább csak továbbhaladtak azon."

Pontosabban visszakanyarodt ak, mert a legutobbi, az a Drone Activity cimü volt, ami négy, ének nélküli, meditativ tracken keresztül mutatja azt hogy barmit megcsinalnak, - ezt a nalam lassan beérö szintipop vonalat is megtörik - ha ugy tartja kedvük. (Nalam az a tavalyi év, legtöbbet hallgatott lemeze volt)

Hagyományos soralbumról beszéltem.


Ok, értem, a Drone Activity az egy "live" lemez. Amugy kivancsi volnék mit szol hozza a Shockmagazin, csak ugy par sorban. Az elözö is, ez is 10 pont. Az vajon?
Idézet
 
 
-1 #2 Draveczki-Ury Ádám 2020-09-23 11:08
Idézet - janomano:
"Nem tértek le a legutóbbi, amúgy szintén kiváló The Assassination Of Julius Caesar anyag csapásvonaláról , inkább csak továbbhaladtak azon."

Pontosabban visszakanyarodt ak, mert a legutobbi, az a Drone Activity cimü volt, ami négy, ének nélküli, meditativ tracken keresztül mutatja azt hogy barmit megcsinalnak, - ezt a nalam lassan beérö szintipop vonalat is megtörik - ha ugy tartja kedvük. (Nalam az a tavalyi év, legtöbbet hallgatott lemeze volt)

Hagyományos soralbumról beszéltem.
Idézet
 
 
-1 #1 janomano 2020-09-23 10:56
"Nem tértek le a legutóbbi, amúgy szintén kiváló The Assassination Of Julius Caesar anyag csapásvonaláról , inkább csak továbbhaladtak azon."

Pontosabban visszakanyarodt ak, mert a legutobbi, az a Drone Activity cimü volt, ami négy, ének nélküli, meditativ tracken keresztül mutatja azt hogy barmit megcsinalnak, - ezt a nalam lassan beérö szintipop vonalat is megtörik - ha ugy tartja kedvük. (Nalam az a tavalyi év, legtöbbet hallgatott lemeze volt)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Wackor - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.