Michael Schenker, az egykor szebb időket is megélt gitáros a tavalyi, erősebbre sikerült Be Aware... után akusztikus instrumentális szólólemezzel lepte meg rajongóit, és ahogy a dalcímeket elnézem, egyfajta szerelmes számok gyűjteménye a korong, még akkor is, ha nem 11 csöpögős dalt hallhatunk 35 percben.
|
megjelenés:
2002 |
|
kiadó:
SPV / Record Express |
|
pontszám:
9 /10 Szerinted hány pont?
|
A borító és a körítés teljesen puritán, az extrát az ezüstszínű betűk jelentik, a dalok is elég egyszerűek, nem valamiféle akusztikus gitárvarázslást hallhatunk Schenkertől, csupán néhány, viszonylag egyszerű - de azért jellegzetes - témákkal, fülbemászó vezérdallamokkal operáló dalt. Egyik szám sem igazán felkavaró és nekem némelyikből hiányoznak az ütőhangszerek, egyik-másikba igencsak illett volna valami finom, színesítő "kopogás".
A lemez amolyan örömzene, aki megvadul az akusztikus gitáros lemezekért, annak érdemes belefülelnie, egyébként tipikus háttérzene, beszélgetős összejövetelekre mondjuk. Schenkertől én még mindig azt a régi érzelemdús egyéni gitárjátékot várom. Talán majd egyszer...
