Shock!

szeptember 23.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Marduk: Iron Dawn

Marduk: Iron DawnKét évvel a meglepően izmosra sikeredett Wormwood után idén egy háromszámos EP-vel tér vissza Svédország egyik leghírhedtebb black metal formációja. Fogalmam sincs, mennyi olvasót fog felizgatni ez a hír, lévén, hogy manapság semmi értelme sincs a hasonló kiadványoknak, kivéve, ha az adott zenekar több éves csendet tör meg ekképp. A Marduk esetében azonban ilyesmiről szó sincs, de hát mégiscsak egy kultikus black metal bandáról van szó, akik aztán tényleg azt csinálnak, amit csak akarnak.

megjelenés:
2011
kiadó:
Regain
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 12 Szavazat )

Az Iron Dawn címmel nem árulnak különösebben zsákbamacskát, az albumon található három szerzemény a második világháborút kívánja feleleveníteni, vagyis ismételten annál a témánál maradt a négyes, amely iránt mindig is mély vonzalmat tanúsítottak kiadványaikon. Ennek megfelelően a Warschau II - Headhunter Halfmoonban sikolt a légvédelmi sziréna, zuhanórepülésben támadnak a Stukák és fütyülve hullnak alá a bombák, vagyis az embernek olyan érzése támad, mintha a csapat valamiképp visszarepült volna 1941-be, hogy a csatamező kellős közepén vehessék fel ezt a hangszeres pusztítást. Mert bizony, a nyitódal egy folyamatos darálás, zajos, masszaszerűen áramló riffekkel, károgással, egyszóval tipikus Marduk darab.

A Wacht Am Rhein - Drumbeats Of Death már egy kicsit változatosabb tétel. Rövidebb leállás töri meg a nyaktörő iramot, de egyébként igen egysíkú ez is, egymás után hallgatva az első két dalt nem is igazán lehet megkülönböztetni őket egymástól. Szerencsére a harmadik, Prochorovka - Blood And Sunflowers nótában végre megmutatják a svédek, hogy máshoz is értenek, mint az egyvégtében való tekerés. Ez egy lassabb, komorabb szerzemény, roppant hatásos és talán ez a hangulat állhat a legközelebb az igazsághoz, hogy milyen is lehet egy igazi háború: gyötrelmes, félelmetes és idegőrlő, de nem a vég nélküli gyilkolás és pusztítás miatt, hanem inkább a romok közötti bujkálás és a halálra való várakozás végett.

Semmi újat nem mutat a Marduk ezen az EP-n, csak teszik, amihez a legjobban értenek. Zeneileg nem túl érdekes, kivéve a harmadik dalt, egyébként pedig virtuális zombinácik gyilkolászásához kifejezetten működőképes aláfestő zene.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.