Te jó ég! A borító után ítélve rögtön sejtettem, hogy nem éppen egy finomkodó albumot hozott össze a Napalm Death, a Hypocrisy és a COF tagjaiból (illetve ex-tagjaiból) verbuválódott veterán társaság. Valamint arra is a nyakamat tettem volna, hogy a death/grind kedvelők nem fognak csalódni a zenében.
|
megjelenés:
1999 |
|
kiadó:
Nuclear Blast / MusiCDome |
|
pontszám:
9 /10 Szerinted hány pont?
|
Bazi kegyetlen zúzást csapnak a fiúk, Nick Barker technikás és gyors dobolására nem lehet nem odafigyelni, Peter Tagtgren kíméletlenül végighörgi, károgja a nótákat, nyoma sincs az utsó Hypocrisy albumon hallható énekhangjának (asszem, mókás is lett volna ezzel a zenei körítéssel). A gitártémák legtöbbször sebesen száguldanak, de nem értelmetlenül, mert a fogósság ott lapul minden nótában. A két perc körüli számok iszonyatos intenzitással támadják le a hallgatót, sz'al ne egy fárasztó nap végén kezdjétek hallgatni!
Pár év múlva talán még kultikus album is lehet ebből, most viszont: pihenőt, pihenőt!
