A közelmúltban a Superbutt koncertezett együtt ezzel az osztrák társasággal, így jutott el hozzánk a Bounz The Ball híre, majd CD-je is. Sajnos nem alakult ki túl jó véleményem a csapatról. Sokan játsszák ezt a fajta nyomulós streetcore-t és ha csak kicsit is alacsonyabb színvonalon teszi ezt valaki, már meg is ette a fene az egészet.
megjelenés:
2000 |
kiadó:
Burning Season Records |
pontszám:
6 /10 Szerinted hány pont?
|
Még a zsengébb, garázsszintű hangzás is bőven elnézhető lenne, de hiányoznak az igazán jó ötletek, a markáns riffek, úgyhogy igen hamar ellövik az összes puskaporukat a srácok. Rengeteg a törés, a tempóváltás, de ezek is csak fárasztóvá válnak ahelyett, hogy feldobnák a nótákat, ráadásul a vokalista a.L. üvöltése szintén elég monoton, így olykor örökkévalóságnak tűnik a 32 perc körüli játékidő. A szövegek tipikusnak mondható problémákat feszegetnek.
Szó esik például a hagyományok tiszteletéről, a HC hozzáállásról, van aztán társadalomkritika meg antifasiszta kirohanás is, de mindez a lehető legsematikusabb megfogalmazásban, üres szólamokban, nem valami érdekfeszítően. Élőben ettől még lehetnek meggyőzőek a srácok, ám egy ilyen nívójú anyaggal legfeljebb az osztrák színtéren rúghatnak labdába...