Fiatal csapat a Slytract, 2005-ben alakult csupán, 2006-ban fel is vették első demójukat, utána történt egy basszusgitáros csere, és immáron Jakab Viktor penget náluk, akit elég sok régi és újabb underground formációból lehet ismerni.
A zene afféle mélyre hangolt, death alapú, de máris komplexebb témák felé igyekvő metal, hörgéssel, de alapvetően a brutalitásra fektették a hangsúlyt. A felvételen 7 nóta hallható, ami elsőre (és másodikra is) egy kicsit sok, első demónak tökéletesen elég lett volna három nótát felvenni, az megmutatja az irányt, ráadásul nem unja el magát a hallgató, hogy egy kezdő zenekar botladozásait kell hallgatnia majd fél órán keresztül.
A csapattal csak a szokásos probléma akadt: nem tudják eljátszani amit akarnak. Pontatlanok, szétesők, a riffek kezdetlegesek, se füle se farka a nótáknak, ráadásul ennyi dalon keresztül már önismétlésbe is fulladnak. A felvétel hangzása is leveri a lécet, elég gyengécske, mintha a próbaterembe beraktak volna egy magnót oszt annyi (bár a mai világban rögtön cd-re írják az ilyesmit, hehe).
Ha Jakab úr össze tudja rántani a srácokat, talán lehet belőlük valami, addig viszont irány a próbaterem és gyakorlás amíg csak bírják szuflával, és minden hangszeres füle mellé egy metronómot is kell ragasztani.
Egyébként ilyen fiatalon, alig pár év hangszerbirtoklás után abszolút érthető, hogy csupán ezen a szinten tartanak, ez nem róható fel nekik egyáltalán – mindenki így kezdte. Ha komolyan nekilátnak a tanulásnak, akkor úgyis rá fognak jönni a saját hibáikra szép lassan. Addig is kitartás.
