Tudom, hogy ez másoknak hátrányos (a szegedieknek meg előnyös, kinek mi, ugye) megkülönböztetés, de ha Szegedet látom a feladónál, már nagyobb kedvvel bontom fel a borítékot.
Egy hosszadalmas és felesleges intrót követően csapnak bele a death metal jellegű zenébe a srácok, és noha azt írják, hogy Szenti Árpád (vendégként, egyébként az Athame zenekarban játszik) dobolta fel, de erről a felvételről üvölt, hogy dobgéppel készült, szóval srácok... Ráadásul sajnos iszonyatosan elnyomja a műanyag dob szegény gitártémákat.
A zene death/black, atmoszférikus, olykor kifejezetten komplex; hörgéssel, bugyborékolással, blastbeates, olykor grindos, néhol meg középtempós részekkel váltakozva. A gyenge hangminőség ellenére nem rossz a demó, nyilván nem ezzel fogják megváltani a világot, változatos módon rakosgatták össze a saját nótákat a stílus(ok) jellegzetességeiből. Egyáltalán kaptam azonnal sikítófrászt ettől a néhány daltól, sőt – noha még egyszer ennyi nótához azért nagyobb változatosságot kell majd felmutatniuk (és nem kimondottan a még komplexebb dalszerkezetek terén). Viszont a záró majd' 12 perces dalt azért át kellett volna gondolni még párszor...
A mély bugyborékolás ellenben dögunalmas és fantáziátlan (bár ez csak az én véleményem, az meg ugye mindenkinek van).
A csapat jelenleg két tagra redukálódott, keresik a megfelelő arcokat, hogy folytathassák a munkát. Szeged meg metalváros, szóval csak lesz folytatás előbb-utóbb.
