Jó sokan zenélnek a Dead By Xmas-ben (ez a zenekarnév azért nem a legszerencsésebb választás), méghozzá hatan. 2000-ben alakultak, de nem ezen a néven és felállással, szóval a csapat igazi története inkább 2002-ben kezdődött. A demón 5 dal (+ intro és outro) hallható.
Stílusilag nem akarnak beskatulyázódni, ám valahol mégis a nu metal áll a legközelebb hozzájuk. Teljesen házilag készült a felvétel, ahhoz képest egész hallgatható, előfordult már errefelé sokkal rosszabb stúdiós munka is. Nem is ecsetelem a hangzást, remekül ki lehet venni, hogy mit játszanak a srácok, legközelebb meg stúdióba mennek, az biztos.
Néhol a System Of A Down ugrott be, legalábbis próbálták az örmények eszetlenségét átvenni valamelyest, viszont a zenekar fiatalsága és rutintalansága miatt még ez nagyon nem az igazi. Tényleg próbáltak többféle hatást beleépíteni a zenéjükbe, leginkább azt az amerikai, modern, extrém, nu metalt mondhatnám kapaszkodónak. Sajnos a helyenként előforduló dallamos énektémák fülbántóan hamisak, tessék erre nagyon odafigyelni legközelebb! Az énekdallamnak meg nem a gitártémát kell követnie, mint ahogy azt az Abeyance címűben teszi.
A dalok is elég egyformácskák még, kezdetleges riffekből állnak, amilyeneket pár hónap gitározás után kezd mindenki felfedezni és dalt gyártani belőle, viszont néha megbolondítják mindezt effektekkel, amitől máris jobb az összhatás. A legtöbb szám még a kezdeti időszakból származik, talán ezért is az összeszedetlenség.
Az átlagot nézve azért nem annyira vészes ám a zene, persze még szürkécske, de hallatszik az igyekezet, és hogy saját szintjükhöz képest komolyan veszik a zenélést. A Confidence című dalban - a hibák ellenére - pici ígéret megcsillant már, tessék errefelé fejlődni.
Mint ahogy a mostanában hozzánk érkező legtöbb demóra, erre is csak azt tudom mondani, hogy rengeteg gyakorlás szükségeltetik, aztán pár év múlva akármi is lehet belőle. A következő hangzóanyagot 2005-re tervezik, addig meg biztos vagyok benne, hogy sokat fognak fejlődni.
