Shock!

december 04.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Tankcsapda: Liliput Hollywood

tankcsapda_cTúl sokszori hallgatáson, néhány kritika olvasásán, közömbös kételyen, kezdetnek kérdések bukkannak fel, nem a bagatellizálás jegyében. Le lehet-e egyszerűsíteni a Tankcsapda Műveket az éppen aktuális albumról mondott vélemény szintjére, a „szerintem ez szar" megállapításra, vagy éppen a klasszikus „régen minden jobb volt" című slágerre? Egy produkció vagy produktum (a kifejezés nem mindegy, de nem véletlen) befogadója ugyanis mindig a jelenben definiálja önmagát, a múlthoz és a jövőhöz való viszonyát, ahogyan nincs ez másképp a hallottakhoz fűződő viszonya esetében sem. Értsd: én számon tudom kérni a Tankcsapdán a saját ítéletem szerinti hanyatlást, az aranykort és a tízen/huszonvalahány évvel ezelőtti mondanivalót, zenét, de saját értékrendem változását már eszembe sem jut megkérdőjelezni, pláne megvizsgálni a miértek tükrében. A probléma sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik, s éppen ez vezethet el az újabb kérdéshez: probléma-e egyáltalán?

Egyszerűsítsünk. Lars nem tud dobolni, Lukács pedig egyre szarabb szövegeket kínlódik ki magából, plusz eladták magukat, meg ez már nem az én Tankcsapdám, bezzeg régen, amikor még ott volt a legjobb mosópor, ami a faszom tudja, hogy mos. És egyáltalán, kikérem magamnak, hogy újabban nem 1992 van. Persze, szeretném még hosszú hajjal vonyítani a debreceni kocsmában, hogy óvoncsúplíztékmihóm, de múlnak az évek. Ez ilyen.

megjelenés:
2019
kiadó:
Tankcsapda Music
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 271 Szavazat )

És itt az érem másik oldala. Ha a Liliput Hollywoodot tekintem, sok kellemetlen gondolatom támadhat. Kezdve azzal, hogy valóban ideje lenne befejezni a negatív vélemények (legyen hivatásos vagy amatőr újságírói) zsigeri gyűlöletének hangoztatását, a gyerekes visszavicsorgást, amely ideig-óráig talán bírhat véleményformáló hatással a média, annak szereplői felé, de hosszabb távon nagyon is benne van a kontraproduktív jelleg. Ha a köz előtt mondok véleményt az engem körülvevő világról, el kell fogadnom, hogy vannak, akik szintén a köz előtt fogják kifejteni, szerintük miért nincs igazam, sőt, szerintük miért rossz az, amit csinálok. És erre a lehető legrosszabb válasz az, ha beszólogatok, még annál is rosszabb „A sok fasz meg elemez / Hogy milyen a lemez / És ugat csak / Hogy micsoda celeb ez" sorokat leírni. Egyszerűen nincs értelme. Sértő, szint alatti, teljesen felesleges. Főleg kínos. Nem ez az első ilyen a zenekar részéről a hobbiból vagy pénzért író ítészek felé, magam részéről csak remélni tudom, hogy nem lesz folytatása, mert én érzem magam kellemetlenül a hallatán. Méltatlan ahhoz a zenészhez, aki tényleg azzal robbant be annak idején, hogy okkal, indokkal, értelemmel tudott rúgni óriásit. Bárkibe, ha az megérdemelte. A köz szintjén, nem pedig személyes sértettségből.

Ha már a kínos szót leírtam, folytatom. Valóban vannak olyan pillanatai az albumnak, amit mai ízlésem már inkább felszisszenéssel jutalmaz, semmint bólintással. A fentebbi idézetet tartalmazó Szevasz öcsém sajnos nem csak szövegében, de filmes verziójában is ez a kategória. Nem emlékszem, hogy láttam volna ennél kínosabb videót a Tankcsapdától, pedig ha a hazai rockot nézzük, elég sok minőségi munkát tettek le az asztalra már. Hasonló érzésekkel küszködtem az A világ posztol szövegének esetében is, bár azonnal megjegyzem, hogy zeneileg én is ezt tettem volna nyitónak. Vannak még az albumon teljesen zavarba ejtő dolgok, ennek a mintapéldája Az ülj le mellém, amit ha Kowalsky csinál meg, akkor máris ezt üvölti a fél ország, „de ne hagyd, hogy összezavarja az elmédet az az összeesküvés-elmélet, hogy mindent valami sötét erő irányít". Számomra végképp teljes kakukktojás a Pattanások és szemüvegek szövege (elsősorban a refrénekre gondolok), egyszerűen képtelen voltam megfejteni, mit akart Lukács megírni, kinek és miért. „Nem vagyok részeg, tudom, miről beszélek" – mondja ő, s én hiszek neki.

Annál nagyobb volt az elismerésem, amikor meghallottam az album címadóját. Zeneileg messze a legizgalmasabb, legszínesebb tétel, a szöveg is teljesen rendben van, sőt, a sötétebb, melankolikusabb hangulat végre ad valami értelmezési lehetőséget: a makro és mikro összevetését, a lepukkantságot a kezdődal elképzelt valóságával szemben (aminek a szövege így talán nyert valami értelmet is), keserűségével, visszafogott bánatával, fájdalmával és őszinteségével. Lukács tömören és zseniálisan fogalmazta meg az alaptételt: „Minden olcsó viccemen úgy nevetsz / Én attól félek néha /Azt se hallod, ha enni kérek / Ez a trónom / Ilyen az én koronám / Amennyit adsz / Annyit érek". Az egyik legszebb és legszomorúbb Tankcsapda-dalszöveg, és itt azért csak kikiabált a kisördög a nem racionálisan gondolkodó agykérgemből, hogy nem lehetett volna az egész ilyen? Mert akkor most egészen más aspektusból közelítenénk az albumhoz. Remek ellenpont volt az utána következő, klasszikus feelingbe pácolt Amit a vér kíván, s külön köszönet a Nincsenek szavakért, gesztusként, nótaként egyaránt méltányoltam, sok tízezer másik emberrel egyetemben.

Egy zenekar aktuális teljesítményét, albumát a regnáló közönség minősíti. Hosszú oldalakat tenne ki, ha most a benzinkutas eladások modelljét kezdenénk el elemezni, így maradjunk a dupla platina kifejezésnél, ami két hétre levetítve meggyőzően hangzik, még akkor is, ha tudjuk a mögötte rejlő számokat. A nép döntött: kell az új album, kellenek a koncertek. Minél több, annál jobb. Lehet ezzel egyet nem érteni, de egy működő, sikeres dologgal szemben kisebbségben maradunk, amíg a többség le nem olvad róla. Márpedig a Tankcsapda egyik titka, hogy sokgenerációs közönséget tudhat magáénak. Ennek én (aki egyébként a Connektor: 567:-ig voltam hithű) is része vagyok, s része a nálam harminc évvel fiatalabb is, akit anya/apa rángatott bele a jóba. A Tankcsapda újra és újra kitermeli magának a táborát, a közönségét, ez pedig rohadtul nem könnyű.

Nem véletlenül használom a termelés szót. Ha az elmúlt harminc esztendőt nézzük, akkor gyönyörű ívét láthatjuk a sokszor pofára esésekkel tarkított útnak, amely a rocküzleti, nem kispályás brandben és annak minden hozadékában csúcsosodott ki. Próbáljunk meg nem a szemünkre hullott leplen keresztül látni. Ha egy zenekar üzleti vállalkozássá növi ki és túl magát, akkor elkerülhetetlen a végső kérdés: nem válhat-e a produkció, a produktum gyakorlatilag „másodlagos" termékké az üzleti célok érdekében? Szükségessé és időnként sürgetővé? Ebben a kérdésben semmi sértő nincs, tőlünk távolabb is ez működik. Láttuk, látjuk ezt a legnagyobbaktól. Ebben az értelmezésben az album címe telitalálat. Kicsiben tényleg ugyanaz.

Nem tudom, nekem szükségem volt-e erre az albumra. De a Tankcsapdára igen. Az kitörölhetetlen, magammal viszem, még akkor is, ha még mindig rácsodálkozom, hogy nem 1992 van.

 

Hozzászólások 

 
#73 Dead again 2024-01-02 17:57
Pár hónapja bedobta ezt a vegyes, és rájöttem, hogy nagyon rosszul öregszik ez a lemez. Még mindig szekunder szégyenérzet kerülget, szinte minden egyes dalnál. Ez az album náluk a legmélyebb pont számomra. Az a baj, hogy az új szerzemények is ugyanebbe az irányba mutatnak. Már a koncertjeikre se akarok elmenni. Nincs jó szájíz.
Idézet
 
 
#72 Horváth Róbert 2022-09-21 12:27
Nagyon jó írás,egyetértek ! Itt ugyanarról van szó,mint sok nagyzenekar esetében. Az elöző album jobban tetszett,de azért ez sem rossz! Vannak jó pillanatok. Én mondjuk 1 ponttal többet adnék rá,de a pontszám érthető!
Idézet
 
 
#71 Ádám 2020-02-24 15:04
Nyáron leszek 30 éves, gyerekkoromat, és a zene ízlésemet is alapjaiban formálta a Tankcsapda. Az élni vagy égni volt az utolsó olyan album, ami még albumként is működött nálam, és fejből fújtam, fújom az összes jó és kevésbé jó dalt, azóta a kiadott 4-5 (?) albumról nem tudok pozitívan nyilatkozni. Így vagyok ezzel is, megpróbáltam, többször, de a szerző által írt "kínos" szó jut nekem is eszembe, vagy a "méltatlan". Méltatlan a korábbi (kezdeti) évek munkásságához, és magához a zenekarhoz. És főleg, méltatlan a zenekar rajongóihoz. Mert ezek a kiszólogatások védhetetlenek lesznek, aki erre azt mondja, hogy ez ugyanolyan jó, mint a korábbiak, az asszisztál ehhez az irányhoz. Pedig ugyanúgy "köp rájuk" a csapat, csak ők lesznek azok, akik tapsolnak meg bólogatnak is ehhez.

Próbálom elképzelni, de abszolút nem látom magam előtt, ahogy a koncerten ezrek kiabálják (de már a saját szóhasználatom is beszédes, kiabálják, nem éneklik, mert ezek a "dalok" énekelhetetlene k), hogy "liliput hollywood", vagy "a sok fa*z meg elemez, milyen a lemez", vagy hogy "az egyik a rizskását...."

Ez nagyjából a "köpök rátok" vonal csúcsra-járatása. Hogy mantrázzuk, mennyire királyok vagyunk és lepereg rólunk minden, mégis kiszólunk arrogáns stílusban annak, aki negatív véleményt fogalmaz meg. (Nem politizálva, de láttunk már, látunk ilyet valahol máshol is, ahol a kritikára az arrogancia az egyedüli válasz... ;) )

Hány emelettel van ez lejjebb az ez a házhoz, a legjobb méreghez vagy az úgy szeress-hez képest?

Nálam egyedül az album utolsó két tétele (Hívjuk inkább úgy, Nincsenek szavak) idézi meg akár szövegben, akár zeneileg azt, amiért anno szeretni lehetett a 'csapdát, de a "nincsenek szavak" is csak akkor lenne 10 pontos szám, ha az abszolút oda nem illő halotti beszédet kihagyták volna. Így ez nálam talán minden idők legkevésbé jól sikerült Tcs albuma.

10/2
Idézet
 
 
#70 cápaidomár 2019-11-23 12:41
Idézet - bogar:
Idézet - cápaidomár:
A 'Csapda már rég egy cég, nem pedig punk 'n roll brigád. Ennyi. Rég másról szól. Megtehetik, és mert el is jutottak oda egyben. Ez egy természetes fejlődés szerintem tök fölösleges komolyan venni, lásd: Majka és Körtisz - kit érdekel? Az is egy vállalkozás, egy "cég". Ott a dráma zajlik, itt a keménykedés.

A Konnektor szerintem kiemelkedik az életműből, a többinél csak dalok vannak inkább, amik kiállták az idő próbáját. A Konnektor már egy másik színvonal. Csak hát vegyesen reagálták le, nem egyöntetűen. Így aztán a srácok választás elé kerültek: vagy Bárány - Múlik - Kicsikét vonal, vagy a rajongók igényei. Szerintem innentől lehet azt számítani, ami ma itt tart.


Szerintem ezt ilyen frappánsan még nem fogalmazta meg senki ezen az oldalon. Gratula!

Köszi!
Idézet
 
 
#69 bogar 2019-11-23 06:55
Idézet - cápaidomár:
A 'Csapda már rég egy cég, nem pedig punk 'n roll brigád. Ennyi. Rég másról szól. Megtehetik, és mert el is jutottak oda egyben. Ez egy természetes fejlődés szerintem tök fölösleges komolyan venni, lásd: Majka és Körtisz - kit érdekel? Az is egy vállalkozás, egy "cég". Ott a dráma zajlik, itt a keménykedés.

A Konnektor szerintem kiemelkedik az életműből, a többinél csak dalok vannak inkább, amik kiállták az idő próbáját. A Konnektor már egy másik színvonal. Csak hát vegyesen reagálták le, nem egyöntetűen. Így aztán a srácok választás elé kerültek: vagy Bárány - Múlik - Kicsikét vonal, vagy a rajongók igényei. Szerintem innentől lehet azt számítani, ami ma itt tart.


Szerintem ezt ilyen frappánsan még nem fogalmazta meg senki ezen az oldalon. Gratula!
Idézet
 
 
#68 cápaidomár 2019-11-22 20:11
A 'Csapda már rég egy cég, nem pedig punk 'n roll brigád. Ennyi. Rég másról szól. Megtehetik, és mert el is jutottak oda egyben. Ez egy természetes fejlődés szerintem tök fölösleges komolyan venni, lásd: Majka és Körtisz - kit érdekel? Az is egy vállalkozás, egy "cég". Ott a dráma zajlik, itt a keménykedés.

A Konnektor szerintem kiemelkedik az életműből, a többinél csak dalok vannak inkább, amik kiállták az idő próbáját. A Konnektor már egy másik színvonal. Csak hát vegyesen reagálták le, nem egyöntetűen. Így aztán a srácok választás elé kerültek: vagy Bárány - Múlik - Kicsikét vonal, vagy a rajongók igényei. Szerintem innentől lehet azt számítani, ami ma itt tart.
Idézet
 
 
#67 Syracuse 2019-11-19 13:30
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Szóval lehet vekengeni azon, hogy miért Metallica, Maiden, Slipknot, Csapda, Paksi van a borítón, de ez nem karitatív tevékenység, és ha egyszer velük lehet a legjobban eladni a lapot, akkor velük lehet a legjobban eladni. Amiben amúgy semmi meglepő nincs, hiszen ezek a legnépszerűbb előadók itthon a műfajban. Csak a közönség egy része gondolja ezt érthetetlennek, aki a mai napig valamiféle vallásos ködben szemléli ezt az egész műfajt, és azt hiszi (rosszabb esetben azt várja el), hogy akik ezt művelik/ebből élnek, azok nem a boltban veszik a kaját pénzért.


Nem is a műfajon van itt a hangsúly szerintem, hanem általában a nyomtatott sajtón. Amúgy valószínűleg pont azok a vaskalaposok, akik állandóan azon rinyálnak, hogy miért olyan bandák vannak az újságok címlapjain, akik érdekelnek is annyi olvasót, hogy fenntartható legyen az adott lap, na pont ők nem veszik meg és akkor sem vennék meg a magazint már csak !elvből! sem, ha méltán ismeretlen, kedvenc jászkarafaszaje női zenekaruk lenne a címlapon - mert akkor ugye már ők is eladnák a lelküket. Félreértés ne essék, rengeteg underground zenekar van, akiket nagyon sok olyan rajongó sem ismer, aki egyébként imádná a zenéjüket. De 2019-ben már a nyomtatott sajtó az utolsó hely, ahol hírnevet szerezhetsz. Fordult a kocka, most már nem az újságok ismertetik meg a bandákat a zenekedvelőkkel , hanem a neves zenekarok tartanak fenn egy-egy lapot - hogy ez mennyire jó, vagy rossz, arról megint lehetne vitázni pró és kontra.
Idézet
 
 
#66 miso 2019-11-15 11:17
Idézet - Ülő Bika:
Nálam a TCS az Agyarországig tartott. Amik utána vannak, egyáltalán nem hallgatom. Ez a Sidi-féle TCS meg pláne nem érdekel. Nekem ő tök testidegen a TCS-ben.
Anno az Ember tervezzel szálltam be és persze jött az összes korábbi korong. Azért Cserkó is eléggé megszabta a Csapda hangzását. Metallica sem lenne Metallica PapaHet nélkül.
Erre az újra meg pláne nem vagyok már kíváncsi. Sajnos ők is nagyon eltávolodtak a régi énjüktől mindenben. De hát ugye nem lehet mindig 1992. :)


Ezt mintha én írtam volna:)

Magam is az Ember tervez előtt szálltam be, és az Agyarország az utolsó amit egyben meg tudok hallgatni.
A Minden jót albumtól trágya az egész, azóta talán 1 jó dalt írtak. Cserkó kiszállt, Sidi meg egy totál kommersz gitáros, amilyenné a zenekar is szép lassan leereszkedett.
Nagyképű, szerepet játszó, múltból élő zenekar lettek.

Szánalmas.
Idézet
 
 
#65 Igazmondó 2019-11-11 15:48
Idézet - traveller79:
Ezzel együtt elismerem,hogy tettek a sikerért. A Connektor-ig kétségtelenül fejlődtek,csakh ogy: mivel azt a lemezt nem igazán fogadta jól a közönség, visszatértek a jól bevált recepthez. Én ezt emberileg megértem,de miért nem lehet ezt bevallani? Talán belebuktak volna, ha elmondják: Kérem,mi is a piacról élünk és ha már eljutottunk ebbe a státuszba, akkor nem akarunk visszamenni egy klubzenekar szintjére és dolgozni a zenélés mellett? Sokszor olvastam azt,hogy a kritikus véleményt megfogalmazókna k az a bajuk,hogy Lukácsék nem olyanok már,mint anno...szerintem ez tévedés,olyan értelemben,hogy valóban nem olyanok,de ezt imitálják,csak éppen egyre gyengébben. Én nem mondom,hogy hagyják abba,de legalább írna olyan szövegeket Lukács,amelyek egy ötvenegy éves ember szájából hitelesen hangzanak. Ami pedig a leginkább rejtély számomra,hogy miért van az,hogy senki nem váltja őket le? Már negyedszázad eltelt a befutásuk óta és még mindig ők A ROCKZENEKAR. Nem értem,mi van a mostani tizenévesekkel? Miért nem emelnek fel és tesznek sztárrá egy mostani bandát?


Mert a mai tizenévesek elenyésző számban hallgatnak rockzenét a nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest. Változik a világ, ennyi.
Idézet
 
 
#64 traveller79 2019-11-11 15:38
Ezzel együtt elismerem,hogy tettek a sikerért. A Connektor-ig kétségtelenül fejlődtek,csakh ogy: mivel azt a lemezt nem igazán fogadta jól a közönség, visszatértek a jól bevált recepthez. Én ezt emberileg megértem,de miért nem lehet ezt bevallani? Talán belebuktak volna, ha elmondják: Kérem,mi is a piacról élünk és ha már eljutottunk ebbe a státuszba, akkor nem akarunk visszamenni egy klubzenekar szintjére és dolgozni a zenélés mellett? Sokszor olvastam azt,hogy a kritikus véleményt megfogalmazókna k az a bajuk,hogy Lukácsék nem olyanok már,mint anno...szerintem ez tévedés,olyan értelemben,hogy valóban nem olyanok,de ezt imitálják,csak éppen egyre gyengébben. Én nem mondom,hogy hagyják abba,de legalább írna olyan szövegeket Lukács,amelyek egy ötvenegy éves ember szájából hitelesen hangzanak. Ami pedig a leginkább rejtély számomra,hogy miért van az,hogy senki nem váltja őket le? Már negyedszázad eltelt a befutásuk óta és még mindig ők A ROCKZENEKAR. Nem értem,mi van a mostani tizenévesekkel? Miért nem emelnek fel és tesznek sztárrá egy mostani bandát?
Idézet
 
 
#63 traveller79 2019-11-11 15:36
Szerintem megérne egy cikket a téma,ugyanis véleményem szerint itt egy, a zenekaron túlmutató jelenségről van szó. Elnézést, de hossszú lesz a hozzászólásom,u gyanis régóta foglalkoztat a dolog. Először a személyes szál: 1993 februárjában ismertem meg a Tankcsapdát, és onnantól kísérem figyelemmel a pályafutásukat. Voltam koncertjeiken a '90-es években és ismerem a korabeli lemezeiket,tehá t nem felületes ismeret alapján alkotok róluk véleményt. Megmondom őszintén, már akkor is eléggé kritikusan viszonyultam hozzájuk. Elnézést,de én nem velük kezdtem a zenehallagatást , sőt, szóval: számomra még az 1970-es, '80-as évek hazai mainstream vonalának képviselőihez képest is baromira egysíkú volt,amit csináltak, mind zeneileg, mind szövegileg, a tagok zenei tudása pedig igencsak hagyott maga után kívánnivalót.Ha pedig a kortárs bandákat illeti, akkor sem mondhatom azt,hogy megérdemelten kerültek oda,ahova,csak néhány név: Bedlam, Screen, Jericho, Sexepil, Andersen, hogy a Barbaro-ról ne is beszéljünk. Hogy miért jött be nekik ennyire? Véleményem szerint ennek a következő okai voltak:
1.) Jó időben jó helyen -effektus. Ha négy- öt évvel korábban indulnak, esélyük sem lett volna. És ez nem a mi lett volna ha - történet, mert Lukács ekkor már játszott a Vörös Kakasban, ami az egyik legnépszerűbb debreceni zenekarnak számított akkoriban, többszázan jártak a koncertjeikre, még fel is léptek 1986-ban a Tátrai-Török Tandem- Bikini-Edda turné debreceni fellépésén előzenekarként. Ha nincs a rendszerváltás, és megmarad a régi struktútra, sosem lett volna lemezük, mert- ahogy Lecsó egy interjúban elmondta- Erdős Péter még a PUF-ot sem adta volna ki. Ami pedig a Tankcsapdát illeti: a büdös életben nem lett volna lemezük. Nem beszélve arról,hogy '89-ben, amikor indultak, már nem kellett koncertet engedélyeztetni , szöveget leadni, lehetett minden következmény nélkül arról énekelni, hogy terrorista vagyok, meg anarchia az éjszakában. Pár évvel korábban még enyhén szólva más volt a helyzet...
2.) Ez a sex and drugs and rock and roll- szövegvilág újdonságnak számított- nálunk. Nyugaton persze már kb. a lerágott csont- kategóriába tartozott, lévén a Stones- többek között- már 20 évvel korábban írt ilyen dalokat.
3.) A rendszerváltás idején pezsgő klubélet folyt, volt hol fellépni.
4.) Az a zene,amit játszanak, ugyanúgy működik kis /nagy méretű/zárt helyen, ill. szabadtéren.
5.) Azt a koszos soundot, ami jellemző a Tankcsapdára, nem nagy ügy jól keverni, ráadásul nem szerepel olyan hangszer az együttesben, amelyet nem könnyű jól hangosítani.
6.) Egy trió olcsóbban el tud menni koncertezni, mint egy nagyobb létszámú banda.
7.) Egy nagyon jó, agilis menedzser
Nagyjából ennyi.
Idézet
 
 
#62 Xanadu 2019-11-08 11:30
Idézet - nikfisz:
Az hogy a Hammer címlapra teszi a Tankokat nem hiszem,hogy szakmai okai vannak- nyilván.(Lénárd Laci inkább tenné mondjuk a The Wildhearts-ot,ha már punk n roll).Viszont valószínű,hogy így több fogy a lapból. A mai internetes világba ez teljesen érthető. Szerintem is szar ez a csapda lemez,de a Hammer akkor is Király!


Maradjunk annyiban, hogy a Hammer egyeduralkodó, de azért nem olyan nagy király. Mindegyik számban óriási bakik/hibák vannak, a hangpróbás pontozás finoman szólva is érdekes, divatbandák állandó dömpingje... Mellettük szól számos érv is nyilván, az unásig nyomatott mainstream farvizén azért befér egy-két csemege is, mint pl. most az Atlantean Kodex. Ezért ha pontozni kéne a magazint, összességében 7/10-et adnék. ;) (Kár, hogy nincs idehaza konkurencia, és kb. sosem volt, a Rockinformot nem nevezném annak, ahogy a Wanted-ot sem, másra pedig nem is emlékszem...)
Idézet
 
 
#61 nikfisz 2019-11-08 03:49
Az hogy a Hammer címlapra teszi a Tankokat nem hiszem,hogy szakmai okai vannak- nyilván.(Lénárd Laci inkább tenné mondjuk a The Wildhearts-ot,ha már punk n roll).Viszont valószínű,hogy így több fogy a lapból. A mai internetes világba ez teljesen érthető. Szerintem is szar ez a csapda lemez,de a Hammer akkor is Király!
Idézet
 
 
#60 NAR 2019-11-07 14:37
Több szövegről is kicsit olyan érzésem lett, hogy Lukács rosszul öregszik. Olyan "a mai gyerekek csak posztolnak, bezzeg mi a szomszéd csajt kú®tuk ennyiidősen" hozzáállás érződik. Meg megtalálta Istent vénkorára is. Attól tartok, ezt az albumot már nem fogom megvenni (elég lesz Google Play-en meghallgatni).
Idézet
 
 
#59 Tuonela 2019-11-06 18:09
Idézet - T-boj:
Te kit raknál címlapra?


Ha szigorúan az ehavi számban szereplő zenekarokat nézem, a Kreator, Myles Kennedy, a Sepultura vagy akár a Steel Panther nekem simán elképzelhető lenne. De a múlt havi számban annyi erős interjú volt, hogy némi átcsoportosítás sal akár egy Korn, Helloween vagy Scorpions címlapot simán el tudtam volna képzelni - a Scorpions a koncert, a Korn az erős új album miatt simán megérdemelt volna egy címlapot, és egyikre sem lehet azt mondani, hogy nem mainstream.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.