Shock!

november 15.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Klasszikushock tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Burzum: Det som engang var

0802burzum4Varg Vikernes egyszemélyes manufaktúrája, melyet Burzum néven gyakrabban emlegetünk, két, alapvetően elkülöníthető korszakban készítette, illetve folyamatosan készíti zenei alkotásait. A korai éra, melyet a Vikernesre 1994-ben kimondott ítélet zárt le, négy albumot (Burzum, Det som engang var, Hvis lyset tar oss, Filosofem) és egy EP-t (Aske) adott a hallgatóságnak. E produkciókat gyakorlatilag egyhuzamban, 1992 januárja és 1993 márciusa között vette fel, a témák születése pedig még egy ennél is szűkebb időszakhoz köthető. Tizenéves útkeresésről, szerepjátékokról, mágiáról, férfiassági próbákról, korlátlannak hitt művészi szabadságról szólt e korszak, melyet azután a külső kényszeren túl saját éretlensége terelt a totális ellehetetlenülés felé. A norvég black metal ezen újszülött, mizantróp, naiv kreativitásból építkező, majd hanyatt-homlok saját paródiájában orra bukó időszakáról is megemlékezünk a műfaj egyik vitathatatlan klasszikusa megjelenésének huszadik évfordulója kapcsán. Det som engang var, avagy Egyszer Volt...

megjelenés:
1993. augusztus

kiadó:
Cymophane
producer: Count Grishnackh, Pytten

zenészek:
Count Grishnackh (Varg Vikernes) - valamennyi hangszer

játékidő: 40:01

1. Den Onde Kysten (The Evil Coast)
2. Key To The Gate
3. En Ring Til Aa Herske (One Ring To Rule)
4. Lost Wisdom
5. Han Som Reiste (He Who Travelled)
6. Naar Himmelen Klarner (When The Sky Clears)
7. Snu Mikrokosmos Tegn (Turn The Sign Of The Microcosm)
8. Svarte Troner (Black Thrones)

Szerinted hány pont?
( 47 Szavazat )

Drifting / in the air / above a cold lake / is a soul / from an early / better age / grasping for / a mystic thought / in vain... but who's to know / further on lies eternal search / for theories to lift the gate / only locks are made stronger / and more keys lost as logic fades / in the pool of dreams the water darkens / for the soul that's tired of search / as years pass by / the aura drops / as less and less / feelings touch / stupidity / has won too much / the hopeless soul keeps mating...

A fenti idézet az első Burzum album első dalának (Feeble Screams From Forests Unknown) dalszövege – alkotója szerint mindent elmond az ott megteremtett zenei kreatúra üzenetéről, minden további csupán e néhány sor lábjegyzeteként létezik. Mit mondjak, ez egy tökéletesen jellemző vikernesi gondolat. Az életművet áttekintve mindenesetre bizonyos, hogy a monodráma szerzőjének mindenkori zenéje kizárólagosan az atmoszférateremtésre koncentrál, a részletekben elveszni e helyen méltatlan és oktalan. Az, hogy valaki mennyiben képes „venni" a fent említett üzenetet, alapvetően lelki (rendben, mondjuk ki: spirituális) kérdés, az objektív kritikus e terepen elhasal, oly' kevés fogódzóra talál. Aki azonban képes a zene hullámaival úszni – no és persze annak szélsőséges mivolta sem riasztja meg –, az valami egészen egyedire, nem evilági élvezeti cikkre találhat a Burzumban.

Minden valahol 1989 környékén, a szerepjátékokkal kezdődött. A pár éve már gitározgató Vikernes ekkor zenekart alapít, előbb Kalashnikov, majd azt átkeresztelve, Uruk-Hai néven. Meghatározó múzsái olyan korabeli RPG-k, mint az AD&D (Advanced Dungeons And Dragons) és a MERP (Middle-Earth Role-Playing). Természetesen fanatikus rajongója Tolkien világának, Középfölde népeinek is, megközelítése persze már ekkor sem egyezik a hasonló cipőben járó tömegekével. Számára a hobbitok, a törpök és a tündék gyerekesnek, kapzsinak és együgyűnek tűnnek, Gondor és Rohan népe pedig azokat a korai keresztény államokat juttatja eszébe, melyek megdöntésére annak idején a vikingek (sikertelen) támadásokat indítottak. Varg hőse ezzel szemben Szauron volt, aki számos tekintetben emlékeztette a skandináv mitológia fő alakjára, Ódinra is. A nyugodtan csordogáló középföldi béke fő ellenségképe szállította tehát a tízes évei közepén járó ifjú számára a példaképet és persze a szükséges izgalmat, melyet a mindennapi életében nem lelt fel.

0802burzum3Az Old Funeral következett mindezek után, mely az RPG-k fantáziavilágában ragadt Varg számára zeneileg már komoly előrelépésnek számított. Ez a formáció 1988 és 1992 között létezett, és az évtized-fordulón Varg mellett tagja volt többek között Olve „Abbath" Eikemo és Harald „Demonaz" Nævdal is, a későbbi Immortalból. Utóbbiak az Emperoros Ihsahn és Samoth mellett tovább formálták Vikernes világát, elsősorban muzikális szinten. A death metal hullám azután átzúgott Norvégia felett is, az Old Funeral pedig „egy nagyszerű techno-thrash bandából egy unalmas death metal bandává vált". Valahol ezen a ponton döntötte el hősünk, hogy valami sokkal személyesebb, különlegesebb dologba kezd, zenésztársak nélkül, mindössze néhány riffet megtartva az Uruk-Hai örökségből. Bár konkrét motivációja látszólag annyi volt csupán, hogy az „underground mainstreamtől" a lehető legtávolabb pozícionálja saját világát, a Burzumot kezdettől fogva nagyon tudatosan építette fel.

Ha mégis a konkrét hatásokat firtatjuk, olyan külhoni zenekarneveket említhetünk, mint a korai Paradise Lost, a Pestilence, az elmaradhatatlan Bathory, majd utóbb a Kreator, a Destruction és a Celtic Frost, vagy akár a Dead Can Dance Within The Realm Of A Dying Sun albuma. Természetesen a death metal befolyást Varg következetesen tagadja a mai napig is, a Venom esetében pedig egyszerűen azt állítja, nem is ismerte akkoriban Cronosék zenéjét. Amikor a többség a sebességben, az egyetlen szerzeménybe szorított témák számában, avagy csupán a zenekari logó kibetűzhetetlenségében próbált egymásra licitálni, a Burzum valódi unikumnak számított. Az alapvetően középtempós, minimalista, önmagába visszatérő gitár- és billentyűs témákkal operáló zene a hallgató olyan érzékeire kívánt hatni, amely egy módosult tudatállapotban aktív igazán. A rideg mizantrópia valójában csupán Vikernes hangjában érhető utol, és ezeket a kiszenvedett sikolyokat bizony nehéz is volna bármely hétköznapi pillanatban elviselni.

0802burzum1Az éjszaka zenéje ez, egyfajta kapu a fantázia világába, ahová mindig mód lesz elmenekülni a középszer és a megcsontosodott rutin elől. A Burzum világa mindehhez pusztán médium kíván lenni, mely a szükséges érzelmi eszközökkel operálva megkönnyíti az átmenetet a korlátlan fantázia világába. Az első három album – és különösen az eleve LP formátumhoz igazított első kettő –, ennek megfelelően a pszichedelikus szeánsz fázisaihoz került megszerkesztésre. Egy-egy ilyen LP-oldal négy tételt tartalmaz, ebből az első lecsendesíti, felkészíti a hallgatót az „utazásra", majd a következő két tétel igyekszik a meditatív állapotba került alany érzékeire hatni – a maga bárdolatlan módján. A negyedik állomás a levezetés, ez leggyakrabban egy szintis, ambient jellegű darab a repertoárban. A zene minden pillanata a megfelelő hangulat megteremtésének van alárendelve, minden eszköz a spirituális célt szolgálja, éppen ezért egy-egy ilyen blokk megbonthatatlan egységet képez.

Ha a számok és a technikai részletek után kutakodunk, kevés, de annál megdöbbentőbb adatra bukkanunk. A már a börtönben véglegesített Hliðskjálf albumig bezárólag valamennyi zene alapjai már 1991 és 1993 augusztusa között megszülettek, hogy azután 1992 márciusa és 1999 áprilisa között – az ismert viszontagságok közepette – kiadásra kerüljenek. Az első négy album, így a Det Som Engang Var is a bergeni Grieghallenben öltött formát, a stílus meghatározó producer arca, Eirik „Pytten" Hundvin felügyelete alatt. A Det Som... rögzítéséhez huszonhat stúdióórára volt szükség, és ebben már a hangszerek beállítása, illetve végül az összepakolás is benne foglaltatik. Vikernes egyetlen hangszerével, egy 1987-ben vásárolt Weston gitárral és más, különösebb koncepció nélkül, hirtelen beszerzett kölcsönhangszerekkel érkezett, majd gyakorlatilag mindent egyetlen nekifutásra rögzített. A végeredmény ennek megfelelően polírmentes, feljátszási hibákkal is bőven tarkított, a végtelen norvég erdők recsegői fáinak „csontzenéjére" emlékeztető kreáció.

0802burzum2Az életmű kettes sorszámot viselő, jelen cikk tárgyát képviselő darabja a maga negyven percével a korai éra legkompaktabb darabja, a fent vázolt koncepció tökéletes leképezése. Az első albummal és az Aske EP-vel ellentétben (amelyek mögött Euronymous kiadója, a Deathlike Silence Productions állt) ezt az anyagot már Vikernes saját labelje, a Cymophane Productions gondozta – a váltás mögötti okokat aligha kell részleteznem. Érdekes adalék, hogy Euronymous ennek ellenére pár gongütéssel a valaha Burzum albumon szerepelt vendégzenészek egészen rövid sorát itt is gyarapítja. Az album eredeti címe På Svarte Troner (On Black Thrones) lett volna, de Varg végül a kiadási sorban később következő Hvis Lyset Tar Oss egyik dalának címét használta fel. Az RPG-ihletésű borítón (Jannicke Wiese-Hansen munkája, olyan klasszikus tervezői munkák fűződnek a nevéhez, mint az Immortal, az Enslaved vagy az Ancient korai logói) újra feltűnik az első albumról a fekete fa és a kaszás képe is. Az album emblematikus tétele a négyes sorszámot viselő Lost Wisdom, az egyik legtöbb feldolgozást megért darab a teljes norvég black metal történelemben.

Létrehozójának legjobb szándéka szerint van valami mágikus, éteri ebben a lemezben, valami olyasmi, ami miatt e helyen már én is csupán a szavakat keresem. A konklúziót ezúttal vonja le tehát az alkotó: „Remélem, hogy a Burzum inspirálni tudja az embereket arra, hogy a való világot újjá és jobbá változtassák, és remélhetőleg tegyenek is valamit ezért. Lehet ez lázadás a modern világ ellen, azáltal, hogy visszautasítjuk a részvételt a Földanya megerőszakolásában, a saját európai fajunk gyilkolásában, azáltal, hogy nem válunk részévé bármely mesterséges, média által létrehozott „rock'n'roll" szubkultúráknak, valamint új és egészséges közösségeket építünk, ahol a pogány kultúra – vagy mágia, ha úgy tetszik – művelhető."

Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk, agh burzum-ishi krimpatul!

 

Hozzászólások 

 
#8 Julis 2016-11-01 00:24
Korai zsengéi ezek a dalok annak a zenésznek , aki majd később, a Filosofem és a Belus lemezekkel ér fel a csúcsra.
Idézet
 
 
+4 #7 Pajor Péter 2013-08-18 14:46
off de felnézek és csupa nálam abszolúte etalon lemezek szerepelnek pl Type o és Burzum ! Bár a Hys lyset első számánál nincs tökéletesebb Burzum szám ezt a lemezt is imádom! A hangzás engem sem érdekel csak az atmoszféra ennek a lemeznek pediglen igencsak van +végre tudom mit jelent a Han Som Reiste mint második számú kedvenc :D
Idézet
 
 
+10 #6 Nornagest 2013-08-05 22:59
@pumpika

Pedig a korai satyricon se egy kimondottan steril zene...bár könnyebben befogadható mint a Burzum,ez tény. Varg a hangszerhasznál atot és a hangzást mindig is másodlagosnak tekintette az atmoszférával szemben, ezért kell némi "perverzió" a produkció élvezetéhez, ezt elismerem.
Idézet
 
 
+6 #5 pumpika666 2013-08-05 08:11
Idézet - Nornagest:
@pumpika

Erről a kommentről egy zenezenezene.blog.hu-n olvasható lemezkritika egy sora jutott most eszembe (nem a Burzumról írták ) de pont ide illik:
"aki ezt a hangzást kritizálja az szimplán hülye ehhez a zenei irányzathoz, és befejezheti a black metallal való ismerkedést!"

nekem meg az jut eszembe, hogy egy dissection, vagy egy korai satyricon lemezt bedobok a lejátszóba és letépi az arcomat, olyan szépen szól+normálisan fel vannak tolva a témák, pedig az is black metal
Idézet
 
 
+9 #4 Nornagest 2013-08-04 22:40
@pumpika

Erről a kommentről egy zenezenezene.blog.hu-n olvasható lemezkritika egy sora jutott most eszembe (nem a Burzumról írták ) de pont ide illik:
"aki ezt a hangzást kritizálja az szimplán hülye ehhez a zenei irányzathoz, és befejezheti a black metallal való ismerkedést!"
Idézet
 
 
+24 #3 Flagellator1974 2013-08-04 11:20
Nem egyszerű dolog beleásni magunkat a Burzum világába. Nehezen emészthető, csak a fogékony emberek számára mond valamit. Az éretlenségről, naiv kreativitásról és saját paródiáról csak annyit: nem ötvenévesen kezdi el az ember ezt a műfajt. Ha a szerző (K.B.) ugyanabban az életkorban - amelyben a fiatal norvég alkotók voltak - képes volt érettséget, kiforrott kreativitást felmutatni és ráadásul ezt minden önparódia nélkül tette, akkor minden elismerésem.
Idézet
 
 
-12 #2 pumpika666 2013-08-04 10:10
sosem tudott megfogni, biztos mert nem vagyok trve és szeretem, ha normálisan fel van játszva minden, nem úgy szól a lemez,. mint ha egy fos diktafonnal vették volna fel
Idézet
 
 
-7 #1 Aladin 2013-08-04 08:57
Éretlenség? Naiv kreativitás? Saját paródiája?
Nos, aki ezeket leírja a Burzummal kapcsolatban, az éretlen, naiv, és önmaga paródiája...
Úgy látom, ismét egy Burzum "szakértőt" avathatunk.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.