Shock!

október 21.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Marco Mendoza: „Rock’n’roll a játék neve”

1013mm3Marco Mendoza a '90-es évek elején, Bill Ward Black Sabbath-ütős akkori szólóalbumán mutatkozott be a nemzetközi rockszíntéren, majd rövid ideig játszott a Heart-muzsikusok által alapított Alias zenekarban, mielőtt John Sykes állandó partnerévé vált a Blue Murderben, a Thin Lizzyben és a szőke gitárhős szólócsapatában. Később megfordult Ted Nugent és David Coverdale bandáiban, majd alapember lett az újjáalakított Whitesnake-ben, de kollaborált Neal Schonnal is, az utóbbi időben pedig a The Dead Daisies soraiban látható. A mexikói születésű muzsikus mindemellett szólóban is aktív, hol latin jazztriójával, a Mendoza - Heredia - Neto formációval, hol alkalmi felállású rockbandájával turnézik szerte a világon. Péntek este a Backstage Pub deszkáin is utóbbi alakulattal teszi tiszteletét, amelyben jelenleg a Tygers Of Pan Tang fiatal gitárosa, Michael McCrystal, illetve veterán dobmágus, az Arkból és Yngwie Malmsteen mellől ismert John Macaluso támogatja Marcót. Az alábbi villáminterjúban a basszer az őt érintő aktualitásokról mesél.

Úgy hallani, hogy elkezdtél dolgozni a harmadik szólólemezeden. Igazak a pletykák?

Valóban ez van, és már a finisben vagyok. Nemrég összejöttem a dán Target Recordshoz tartozó Mighty Music vezetőjével, Michael Andersennel, akinek a hozzáállása egyből megtetszett nekem. Tárgyaltam más kiadókkal is, de a Mighty Music proaktív stratégiája minden szempontból meggyőzött. Manapság egy zenész sem engedheti meg magának, hogy mindent egy lapra tegyen fel. Több lábon kell állni, ha előre akarsz jutni. Ennél a kiadónál azt érzem, hogy nem egyirányú utcában járok, ha érted, mire gondolok. Szóval nem akartam kihagyni a kínálkozó lehetőséget, egyből aláírtam a két lemezre szóló szerződést. A lemez készítését is mielőbb el akartam kezdeni, úgyhogy amint befejeztük az észak-amerikai turnét a Dead Daisiesszel szeptember 3-án, egyből átváltottam szóló-üzemmódba. 5-én már Koppenhágában voltam, 6-án pedig elkezdtünk dolgozni Soren Andersennel, aki korábban már játszott velem, az elmúlt években pedig Glenn Hughes gitárosaként üzemelt. Sorennel tökéletesen megértjük egymást, zeneileg totál egy hullámhosszon vagyunk, ezért mindenképpen vele szerettem volna stúdiózni. Kiváló gitáros és elsőrangú hangmérnök/producer. Valami egészen különleges kémia van közöttünk, talán ennek is köszönhető, hogy 18-ára gyakorlatilag elkészültünk a lemez 90 százalékával. Soha ilyen intenzitással nem készítettem még lemezt. A Daisiesszel is gyorsan szoktunk haladni, négy-öt hét alatt készült a legutóbbi korong, most azonban tizenkét nap alatt raktuk össze ezt az albumot Sorennel, ami eszelős tempó! Persze, ha azt nézem, hogy a '70-es évek legklasszikusabb lemezei is ennyi idő alatt készültek, akkor nincs is miről beszélni... Csupán a keverés és a maszterizálási teendők vannak még hátra, a megjelenést pedig jövő év februárjára tervezzük.

Az első szólólemezed klasszikus melodikus rockmuzsikát rejtett, a második viszont merészebb és szerteágazóbb zenét, tele fúziós elemekkel. Ettől a hármas korongtól mit várhatunk?

1013mm2Tudod, az én olvasatomban kétféle zene létezik: jó, és nem annyira jó... (nevet) Klasszikus rock′n′rollt fogtok hallani, a '70-es évek szabályai szerint, jó dalokkal, értelmes szövegekkel, produkciós túlkapásoktól mentesen. Sorennel már az elején megegyeztünk, hogy természetesre vesszük a figurát, gitár, basszus és dob, semmi más nem kell. A bálványaink is így csinálták anno: Free, Bad Company, Aerosmith, Alice Cooper. Rock'n'roll a játék neve, ennyi az egész!

Rendben, de sokan a kifinomult hathúros fretless-basszusjátékodért imádnak elsősorban, nem a szimpla döngölésért...

Tisztában vagyok ezzel, és hidd el, nagyra értékelem, hogy basszusgitárosként ennyire elismernek. Továbbra is imádok latin jazzt játszani a fretless hangszeren, mostanában azonban sokkal inkább mozgat az éneklés, és mind az új lemezen, mind a mostani turnén az éneket és a dalokat állítottam középpontba. Azt akarom, hogy erről szóljon a muzsikám, ne másról. A hangom sosem volt még olyan jó formában mint most, és ezt szeretném megmutatni az embereknek. Legutóbb, a Daisies-lemez készítésekor Marti Frederiksen producer ezt mondta: „Srácok, tudom, hogy a csillagokat is le tudjátok játszani a égről, de ne erről szóljon a zenekar, hanem a jó dalokról!" Abszolút egyet kell, hogy értsek vele, éppen ezért az új szólólemezemen is tartom magam ehhez. Nyilván nem fogom lezárni a jazztrióm történetét sem, abban a világban azonban jóval nehezebb boldogulni a koncerteket illetően. Ha lenne arra lehetőség, hogy turnéra menjek Joey Herediával és Renato Netóval is, gondolkodás nélkül megtenném, ám még mindig nem találtam meg azt a promotert, aki ezt megszervezné. Időszakosan szoktunk játszani itt-ott, év elején például öt jazz fesztiválon is szerepeltünk, Sri Lankán, Fokvárosban, Johannesburgban, Dubaiban, és Abu Dhabiban, ami tök jó, azonban ahhoz, hogy ez a formáció igazán működőképes lehessen, komoly promoteri segítségre lenne szükségünk... Épp most mondtam le egy dobfesztivál felkérését, mert egyszerűen nem éri meg összerakni a csapatot csupán erre az egy koncertre...

Ha már szóba került a Dead Daisies: a következő lemez ott is érkezik hamarosan, ha jól tudom. Ezzel kapcsolatban tudsz valami mondani?

Novemberben és decemberben fogunk stúdiózni, a lemez pedig 2018 áprilisában várható. Roppant izgatott vagyok emiatt is. Még sosem voltam ennyire elfoglalt, szinte megállás nélkül dolgozom, és ez baromi jó dolog! Nyilván fárasztó ez néha, de amikor színpadra lépek, ebből már semmit sem érzékelek. A mostani szólóturném pedig pont attól is izgalmas, hogy újra más arcokkal játszom: John és Michael egyaránt óriási muzsikusok, akikkel öröm együtt zenélni, mert a közönség szórakoztatásához szintén nagyon értenek. Ez is nagyon fontos összetevője egy jó turnénak!

Ami a ma esti koncertet illeti, milyen műsorral érkezel hozzánk?

Leginkább a Live For Tomorrow című első szólóalbumomról fogok játszani, illetve néhány feldolgozást is előveszek azon zenekaroktól,ahol korábban játszottam. Lesz Ted Nugent- és Thin Lizzy-dal, sőt, talán még Neal Schon-tól is előszedek valamit. Lesz blues is, mert az a tapasztalatom, hogy az emberek szeretik, ha bluest énekelek, de alapvetően egy jó kis rock & roll bulira készüljön, aki eljön megnézni!

Marco Mendoza október 13-án Budapesten, a Backstage Pubban koncertezik. Részletek itt.

 
FacebookGoogle bookmarkMyspace bookmarkIWIWSatartlapDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hozzászólások 

 
+1 #3 ddrum77 2017-10-14 16:06
szórakoztató volt, az biztos, nem voltunk sokan, de odatették magukat
a dobostól nem vennék használt cint =D
Idézet
 
 
+2 #2 Kondi István 2017-10-14 15:33
Csatlakozom, tényleg nagyon jó buli volt. Jól nyomták a zenésztársai is, külön kiemelném még a gitárost, Michael McCrystal-t. Marco meg fenomenális zenész, nagyon közvetlen, barátságos arc is egyébként, volt szerencsém vele ismét közös képet csinálni. Nagyon várom az új Dead Daisies lemezt is, még a buli elején bemondta!! :)
Idézet
 
 
+3 #1 Generica 2017-10-14 11:49
Nagyon király bulit adott tegnap este Mendoza és bandája. A legjobb hakni fajtából... John Macaluso-t is nagy élmény volt látni végre élőben dobolni, 10 éve sajnos elmaradt a Chris Caffery buli a Wigwam-ban. Bármikor megnézném őket újra.

Egy apró észrevétel a bevezetőhöz. Mendoza mexikói származású, de nem mexikói születésű, San Diego-ban született, amerikai-mexikói kettős állampolgár.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Legfrissebb galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.