Shock!

április 25.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

„Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg nem a rockzene a legnépszerűbb műfaj, de apám öröksége megkerülhetetlen”

Mindössze tizenöt másodpercben emlékeztek meg a Grammy-gálán az októberben elhunyt Eddie Van Halenről. A gála szervezőit számos bírálat érte a gitáros emlékével szembeni méltatlan és aránytalan bánásmód miatt.

0316evh

Mint Peter Steele, Paul Gray, Jeff Hanneman vagy Vinnie Paul példájából is látszott, a Grammy-gála mindenkori szervezői nincsenek éppen a helyzet magaslatán, ha elhunyt rockzenészek örökségét kell a megfelelő szinten kezelni a díjátadó megemlékezéses szekciójában. Eddie Van Halen az említettekkel szemben azért nem maradt ki az említett műsorblokkból, ám számos zenész, szakmabeli és rajongó élt éles kritikával a szervezők felé, amiért mindössze egy tizenöt másodperces Eruption-részlettel hajtottak fejet az október 6-án elhunyt innovátor előtt.

A témában maga Wolfgang Van Halen is megszólalt, aki bővebb részleteket is elárult az eseményről. „A szervezők felkértek, hogy játsszam el az Eruptiont az In Memoriam szekcióban, de nemet mondtam", írta Wolfgang a Twitteren. „Szerintem őt magát leszámítva senki sem szemléltethette volna, mit tett apám a zenéért. Úgy értelmeztem, az In Memoriam műsorblokkban legendás, tavaly elhunyt előadók dalainak részletei hangzanak majd el, de azt nem gondoltam volna, hogy mindössze tizenöt másodpercre mutatják majd négy másik elhunyt zenészről szóló megemlékezés közben. Leginkább az fájt, hogy a show elején, amikor a tavaly elveszített előadókat sorolták, meg sem említették a nevét. Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg nem a rockzene a legnépszerűbb műfaj – és az Amerikai Hanglemez-akadémia egyébként sincs túlságosan képben a dolgokat illetően –, de apám öröksége egyszerűen megkerülhetetlen, legyen szó a hangszerre, a rockzenére vagy általában véve a zene egészére gyakorolt hatásáról. Soha többé nem születik majd hozzá fogható innovátor. Nem szeretnék gyűlöletfolyamot beindítani itt, csak szerettem volna megvilágítani a történteket a saját szemszögemből. Apa persze alighanem csak röhögne ezen, és annyit kérdezne: ugyan, ki nem szarja le? Őt csak a zene érdekelte, a többi nem számított neki. Örülnék, ha lehetőségem nyílna egy beszélgetésre a Hanglemez-akadémiával nemcsak apám örökségéről, hanem a rockzene jövőbe mutató örökségéről is."

 

Hozzászólások 

 
#4 Equinox 2021-03-16 23:39
Igaza van, de ez a vásári komédia nem egy rangos zenei díj. A hónap lemeze nálam vagy a Shock szerkesztőségéb en nagyobb zenei díj lenne. Lapozhatunk, nem?
Idézet
 
 
#3 laser 2021-03-16 16:53
Semmi értelme ennek a gálának, csak sokan azt hiszik, hogy van. Szabotálni kellene...nem elmenni rá és nem tudomást venni róla. Ennek a cikknek sem kellett volna megjelennie és nekem sem kellett volna írni semmit.
Idézet
 
 
#2 Torzonborz 2021-03-16 12:02
Az ehhez hasonló gálák, intézmények semmit sem számítanak. Az sokkal fontosabb, hogy az eljövendő generációk képviselői minél nagyobb számban megőrizzék ezeket a műveket arra méltó módon. És e tekintetben elég aggasztó a helyzet... Gondolok itt a mai tizenévesekre: miket hallgatnak, milyen érzelmeik vannak (nincsenek), stb. Félek, jön egy generáció (bár talán már el is jött), amelyet 10 másodpercnél tovább már semmi sem tud lekötni. Innentől pedig a művészet halott lesz... :(
Idézet
 
 
#1 Lopez 2021-03-16 10:37
Szomorú...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.