Ismét egyszemélyes demót alkotott Horváth Viktor a Haemocultura (egy hol volt, hol nem volt zenekar, de inkább nem volt) gitárosa. Teljesen öntörvényű a srác, előző - Grim c. demóján samplerekkel és effektezett gitárral hozott össze instrumentális remekeket, ami inkább hangulatzene volt, mint dalok gyűjteménye.
Az "új" demón - ami még tavaly decemberben készült maradtak a samplerek, meg a furcsa gitárok, de mivel most már az ének is megjelent, itt inkább beszélhetünk dalokról. Bár ez az ének néha szavalásba fullad, talán ez az egyetlen gyenge pontja a felvételnek, mert néha ritmikátlan lett a szövegmondás, éneklés, egy jobb torkú "rendes" énekes nagyot dobna a színvonalon.
Egyébként ha jól tudom, most énekesnőt keres a srác, tehát lehet jelentkezni! Zeneileg továbbra sem lehet semmihez hasonlítani - mint ahogy eddig sem - a szerzeményeket, különösek, furcsák, meglepőek. Sokadik hallgatás után is fel lehet fedezni mindenféle érdekességet bennük. Jobbnál-jobb ötleteket halmozott egymásra Viktor, van tehetsége a zenéléshez és a zeneíráshoz.
Jó lenne, ha nem csak a szobának és a baráti körnek mutathatná meg ezeket a felvételeket. Hab a tortán, hogy az egyébként rövidke szövegek inkább versnek minősíthetőek. Elgondolkodtatóak. Meg ilyesmi.
A felvétel házi körülmények között készült, de bőven élvezhető.
