Lendületes nótával kezdődik a kazi, amolyan jófajta power/thrash nyomulás, hol dallamos, hol üvöltős vokáltémákkal, váltott gitárszólókkal. A 80-as évek végén volt inkább toppon az ilyen erőtől duzzadó, málházós zene, ám ez nem jelenti azt, hogy a Villon manapság idejétmúlt lenne, mert e dalokban a srácok a Pantera frissességét ötvözték a Metal Church energiájával.
Ha már itt tartunk: Pantera. Az Üres utca legtöbb része akkora Domination nyúlás zeneileg, hogy ritkán hallani ilyet! Direkt betettem mellé a Pantera CD-t és felváltva hallgattam, ez egy kicsit erős... Ha nem ismerném az eredetit, akkor most ki nem lehetne szedni a deckemből, de így csak egy ügyes utánérzés. Bocsesz.
A Kör c. dal váltakozva dallamos és durva, tipikus "rohannék a világba" érzésű, jól megkomponált, eltalált nóta. Ha klipet csinálnék, biztos ezt választanám hozzá.
A szövegeket elég nyersen fogalmazták, Messengerék írnak hasonló stílusban. Ez nem éppen Villon szellemiségét közvetíti, de sebaj. Mindettől eltekintve van spiritusz a csapatban, csak több eredetiséget nem ártana belevinni a zenébe.
