Már az első percekből letagadhatatlanul áramlik a seattle-i zenekarok hatása, amit a nyitó dalban leginkább az énektémákon érezni (elkövette: Vereb-Dér Botond). A riff rendkívül fogós, remek kezdés.
Eztán némi pszichedelika is beáramlik néhány nótába (A halott virág kiváló dal!!), de még a füves borultságtól innen, ám az érzelmeket szinte tapintani lehet.
Jó kis feelinges szólókat ereszt el Szántó János a nótákban, korrekt, ügyes. A többi hangszeresre (Rivnyák Roland: dob, Kis Gyula: ritmusg., Kis Csaba: basszus) sem lehet egy szavam sem, profin rakták össze a dalokat.
Nem tudok jobb jelzőt találni a produkcióra: laza az egész kazetta hangulata. 6 dal, ahol nincs üresjárat, mintha nem is egy "hót" fiatal csapat lenne, hanem egy bejáratott társaság, akik örömzenélésüket felrántották volna egy stúdióban. Ráadásul még a szövegek is érdekesek, van tartalmuk, nem csak egymás mögé dobált szavak.
A borító színes, nyomdai, kihajtatós, ami tényleg mindent tartalmaz. Zeneszerető füleknek nyugodt szívvel ajánlom.
Remélhetőleg koncerteken is tudják majd nyújtani minimum ugyanezt a hangulatot, ha igen, biztosan megkedvelik majd őket jó néhányan.
