Kezemben a Symmetry legújabb demója és egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert vannak itthon ilyen csodás csapatok, akik évről-évre minőségibb progresszív zenét tesznek le az asztalra, tényleg a lelkükből muzsikálnak, és sír, mert mindezek ellenére nem látom azt az elismerést és sikert biztosítottnak, ami megilletné őket.
Önerőből pedig igen nehéz hosszú távon talpon maradni.
A mikrofonnál már nem Kusinka Tamás áll, mint eddig, hanem Friskó Péter személyében megtalálták a hozzájuk illő hangot, aki már a nyitó - és címadó - dalban olyan fülbemászó dallammal örvendeztetett meg, hogy másodszorra már én is dúdoltam vele együtt a refrént. Egy billentyűssel (Tanai Péter) is bővült a tagság, aki nem csak aláfestő szőnyeggel színesíti a zenét, hanem önálló ízes szólót is elereszt helyenként.
A zene pedig... Mit is írjak? A legnagyobb hatást, a Fates Warningot nem is lehet, de nem is akarják megtagadni, ám ennek ellenére ez a demó tökéletes. Itt lélek és szív lakozik minden apró hangjegyben. Kidolgozottságában talán még finomabb, mint a Dream & Reality volt. Bonyolultak a nóták, de mégsem estek át a komplexitással a ló másik felére, mert a helyes arányt megtalálták a "követhető" és "követhetetlen" részek között. A gyönyörű lírai Turning Of My Soulban Békefi Eszter vokálozik Péter mellett, mely kettős hátborzongatóan szép dallamokkal tölti meg a légteret.
A zenekarban MINDEN hangszeres példásan teljesít, a Symmetry egy IGAZI, ZENÉT alkotó társaság, és ezért most nevet a szemem (de még inkább a fülem). A Morning borítójának szépsége is hűen tükrözi a zene igényes mivoltát. Lassacskán megérett az idő arra, hogy legközelebb egy nagylemeznyi dalról írhassam soraimat.
