Töredelmesen bevallom ismerem mindet, vagyis a bátyám hallgatott hihetetlen minőségű kazettákon ilyen zenéket, nálam egyedül a Kispál működött, azoknak is csak az első lemeze az, amit magamtól is képes voltam meghallgatni. A többitől menekülőroham tört rám. Zeneileg nekem nem mondanak semmit ezek a zenekarok, túl egyszerű, egysíkú (igen, buta metalos vagyok), ezért az Égbolt zenéje sem váltott ki belőlem semmit - mondjuk a hangzás is borzasztó rossz, hozzáteszem 2000-ben készült egy művházban, tehát azóta minden bizonnyal fejlődtek minden tekintetben), a gitártémák tipikusak, a dobtémák is kezdetlegesek, egyedül a dalszövegeket tudom érdemben értékelni. Mondjuk az altis zenekaroknál szerintem amúgy is a szövegek a hangsúlyosak inkább, a zene meg amolyan szükséges dolog - legalábbis én így érzem. Van egy instrumentális dal is (Intermező) a kazettán. Amúgy hárman vannak a csapatban, ránézésre elég fiatalnak tűnnek.
Érdemes viszont végigböngészni a szövegeket, mondanak valamit, van köztük jópofa, érdekes és elgondolkodtató is. Plusz egy Dsida Jenő verset (Templomablak) is megzenésítettek. Viszont az énekes srác sem az igazi, tipikus dallamokkal próbálkozik, sokszor csúszkálva, erőtlenül.
Az a fajta demó ez, ahol a tagok tudják mit szeretnének csinálni, de kellő tapasztalat hiányában még nem az igazi a dolog. Kellő tapasztalat hiányában viszont én nem tudok értelmes kritikát írni a demóról, nem az én zeném - bocs. Az azért leszűrhető, hogy közepes alatti még ez a szint, ha jól tudom van új demójuk is, remélem az jobban sikerült.
