Rendkívül lassan őrölnek azok a bizonyos malmok, ha a hazai progresszív zenekarokat helyzetét, ill. lehetőségeit nézzük. Itt van pl. a miskolci Eclipse, akik a Soft Orange c. debütáló lemezüket annak idején kénytelenek voltak saját kiadásban megjelentetni, ennek eredményeképpen nem kapott akkora nyilvánosságot az egész, mint kellett volna.
Utána nagy csönd vette körül a zenekart, azért azt lehetett tudni, hogy dolgoznak, és itt-ott fellépegetnek. Egy ilyen tehetséges és egyéni zenei világgal rendelkező csapatnak miért kell ennyit küzdenie egy nyamvadt kiadóért...
Az Ageless egy 5 számos kiadókereső promóanyag, 4 saját + egy feldolgozás dallal. Az első pár másodperc után simán rá lehet jönni, hogy ez Eclipse. Azért ez nem semmi.
Miben változott/fejlődött a zene? Rákos "Rezső" Tibor tök jókat énekel, nem üvölt már, mint a Soft Orange-on. A zene összhatásilag sokkal letisztultabb, kiérleltebb - ami persze a természetes fejlődés eredménye. A megérdemelten eddig is sokat méltatott Hudák Attila basszusgitáros mellett a két gitáros (Barna Tamás és Tisza Tamás), valamint a dobos (Takács József) is olyanokat játszik, hogy az mindenképpen elismerésre méltó.
Az első két szám (Asleep, Somewhere To Something) sajátosan lebegős, fület gyönyörködtető darabok, utána a Circulation lazább témákat pedzeget, "sláger" Eclipse-módra, némi funkys beütéssel. A Before The Rain egy minden ízében finom dal, utána jön a Pictures Of A City a King Crimsontól, mely zenekar bevallottan az Eclipse egyik legnagyobb hatása.
Bővebb elemzést remélem a második nagylemezről írhatok hamarosan. Az Eclipse rétegzenét játszik, de olyan rétegzenét, amit a tizenévestől a nyugdíjas korig bárki szerethet. Bárhol a világon.
