Shock!

szeptember 15.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Szeg: Here We Go

A Szeg legutóbbi találkozásunk óta átesett némi változáson, a két vokalista eltűnt, most Bakos József kezébe került a mikrofon, aki basszusgitározott eddig a csapatban. A zene modernizálódott, ugyan maradt a feszes riffelés, de emellé sok dallam is érkezett.

megjelenés:
2005
kiadó:
szerzői kiadás
pontszám:
5 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Az első nóta, amire egy pofás klipet is készítettek, még a súlyosabb, arcbamászósabb fajtából való, a második nóta meglepő módon elég lightosan kezdődik, éneklősen és csak a végére durvul be. De akkor eléggé. A harmadik nóta is súlyabb riffileg, énekileg dallamos, aztán bejön némi elszállás zeneileg, majd visszazúznak, szóval változatos mindenféleképpen. A végén a szokásos beállatosodás itt is megvan. A negyedik dal pattogós, feszes, talán még ez hasonlít leginkább a Szeg korábbi anyagaira. A hangzás teljesen korrekt, ráadásul a zenekar saját, házi stúdiójában készült.

A zene is korrekt, de valahogy a korrektnél több nem jön át, mintha az ötletek nem lennének teljesen összerakva. Az hallatszik, hogy ötleteltek és Szilágyi Pisti megint jókat dobol, de összességében nem fogós, pedig ennek a zenének az lenne a titka, hogy magával ragadjon azonnal. A legnagyobb baj azonban az énekkel van. Először is hunglish. Nagyon. Kétségbeejtően. Másrészt hallani, hogy debreceni a csapat, onnan való ez a kicsit mindent szélesen kiejtő tájszólás, erről nem tehet senki, csak furcsa. Viszont Jozsó hangja nem az igazi. A hörgések/ordítások még úgy-ahogy elmennek, de az énekhang furcsán vékony (tényleg Ozzy-s, hehe), és be kell vallani, nem jó hallgatni. Nem énekes, hallatszik, hogy "fejből" dalol, nem rekeszből. Ehhez tanár kell, meg kell tanulni a megfelelő technikát, mert addig egyrészt bántó marad a fülnek, másrészt koncerteken két dal után kiköpi a tüdejét a srác.

A Szeg rálépett egy másfajta útra, de ez az út még nagyon göröngyös és ki tudja, hogy sikerül-e végigmenniük rajta. Az elszántsággal nincs gond, hiszen jó régóta léteznek és nem nyeretlen zöldfülűek, de most nem érzem, hogy ez a Szeg megnyert volna magának. A körítésük viszont mint általában, most is példaértékű.

Nincs mese, ez most közepes teljesítmény számomra.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.