Shock!

szeptember 17.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Sick Of It All: Last Act Of Defiance

0722soiacA Sick Of It All originális NYHC-ja egy különösen alattomos parasztlengő. Semmi agyalás, semmi taktikázás, semmi különös, csak egy lendületből leadott irtózatos erősségű pofon oda, ahol az a legjobban fáj. És ez így megy már közel harminc éve, az elvárt színvonalon, bárminemű csalódás és/vagy meglepetés nélkül. Hogy aztán ezt valaki primitív egyszerűségnek, vagy célirányos tömörségnek tartja-e, a lemezeket pedig egysíkú unalomgerjesztőknek hívja, vagy épp azt hangoztatja, hogy a csapat milyen hithűen menetel előre a maga által megszabott elvek szerint, voltaképpen csak ízlés és szimpátia kérdése. A magam részéről mindig is szimpatizáltam a Koller tesók által vezérelt négyessel, és bár elismerem, hogy tényleg nem álltak kétszer sorba, amikor a változatosságot osztották (pedig elsőre zárva volt a bolt), de ezt sokkal inkább az általuk kultivált stílus kontójára írom, mint az övékére.

megjelenés:
2014
kiadó:
Century Media
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 8 Szavazat )

A queensi négyes legutóbbi két anyaga, a Death To Tyrants és a Based On A True Story kiugróan jól sikerült, várható volt tehát, hogy a HC-hősök még annyira sem fognak változtatni a recepten, mint korábban. Nem is követtek el ilyen csúfságot, ugyanúgy Tue Madsen a producer (így aztán a hangzás is ugyanaz), ugyanúgy a Century Media a kiadó, és ugyanolyan dühödt, energiától szétrobbanni akaró elegy a tizennégy dal is, amit itt hallhatunk. Sőt, ezúttal mintha a hárdkór jelleg még jobban ki is csúcsosodna, mint legutóbb, ahol korábban hébe-hóba fémesebb megoldásokkal is lehetett találkozni, most ott is csordavokállal, dühödt csépelléssel, vagy épp vidám ugrabugrával találjuk szembe magunkat. Rögtön a Sound The Alarm alig másfél perces rohama ledönti lábáról a gyanútlan hallgatót, kétséget sem hagyva afelől, hogy a SOIA vajon még mindig az igaz ügyet szolgálja-e. Lou Koller szigorú vokálja, tesója, Pete laza csuklóval elreszelt témái, valamint a Setari / Majidi páros feszes ritmusai mind-mind a régiek, szinte már otthonos jelleget kölcsönözve a mókának. Sorjáznak egymás után a leendő koncertfavoritok (2061, Road Less Traveled, pláne a tesztoszteron-túltermeléses Get Bronx), miközben egy-két tétel hangulatilag akár még a Scratch The Surface-re (a SOIA közmegegyezéses főműve) is felfért volna, gondolok itt a Facing The Abyssre és személyes kedvencemre, a Never Back Downra.

A korong aztán a felétől kicsit kezd gyengülni, gyorsvonatként száguld tova minden tétel, és egyre kevesebbnek tűnik az elsőre rögzülő momentum, egyre több és zavaróbb a csorda állandó háttérőrjöngése. Komoly gond persze ezzel együtt sincs, pláne, hogy volt pofájuk a korong toronymagasan legnagyobb slágerét, a DNC-t betenni záró számnak. Ebben a közegben epikus hosszúságúnak számító, már-már háromperces dal ez, és egyszerűen annyira hallgattatja magát, hogy az szinte megmosolyogtató. Hatásvadász és blőd? Lehet, de akkor is ezt a refrént dúdolom magamban két napja, és mióta reggelente a Last Act...-et hallgatva megyek munkába, a szokásos dupla adag reggeli kávém lecsökkent szimplára. Úgyhogy máris megérte a dolog.

Meggyőződésem, hogy ezt a fajta muzsikát senki nem játssza jobban a SOIA-nál, bár arra is letenném a nagyesküt, hogy volt már ennél sokkal jobb lemezük, nem is egy. De akkor is, nagyon jó dolog, hogy van egy ilyen megbízható és következetes banda, aki konokul leszegett fejjel megy előre a maga útján, és bizony nem jó eléjük állni. Mert nagyon könnyen megvillan az a bizonyos parasztlengő.

 

Hozzászólások 

 
+6 #3 vmiso 2014-11-02 00:01
Az egyik legkirályabb HC banda most sem hibázott.
Semmi megfejtés, semmi újdonság, csak igazi paraszt HC.

Nem tudok bennük csalódni:)
Idézet
 
 
+8 #2 Sárvári Gábor 2014-10-12 00:22
Fasza lett ez a kis album. Ezek a fickók nem hibáznak.
Idézet
 
 
+8 #1 imi 2014-10-11 23:42
Hahh! Nagy zúzda, imádom!
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.