Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Prophets Of Rage: Prophets Of Rage

prophetsofrage_cMegérkezett hát az elmúlt év talán legizgalmasabb(nak kikiáltott) szupergroupja, a Rage Against The Cypress Enemy debütáló lemeze, és ezzel teljessé is vált az idei rap-metal érettségi találkozó résztvevőinek listája, hiszen a Body Count és a Powerflo már korábban bejelentkeztek. Hogy rögtön a lényeggel kezdjem: a Prophets Of Rage kettejük közé helyezhető: a Powerflo számomra kissé langymeleg bemutatkozásánál jóval érdekesebbek, viszont a remek Bloodlusthoz képest meg a fasorban sincsenek. A zseniális RATM-lemezekhez képest meg aztán pláne nem. És valahol pont ezért nem tud jobban tetszeni ez az egész móka, mert olyan az egész, mintha egy nagyszerű dolog egészen jól sikerült fénymásolata lenne. De akkor is csak másolat.

A Tom Morello / Tim Commerford / Brad Wilk trojkáról már sokszor leírtuk, hogy generációjuk legjobb zenészei közt a helyük, így sokat nem is hegyezném itt tovább a zabot. Ezek hárman szart még sosem adtak ki a kezükből, most sem tesznek így, sőt, amit például az egykoron Timmy C néven futó basszer és a közelmúltban a Black Sabbathot is megerősítő dobos művelnek végig, az túlzás nélkül fenomenális. Ezeket a sokszor funkos hatásokat mutató, mégis egyszerre dühödten energikus és szinte játékosan pattogó ritmusokat ennél jobban egyszerűen nem lehet hozni. Morello ugyan ezúttal egy fokkal tán szürkébb, mint szokott lenni, ezt viszont szépen ellensúlyozza B-Real és Chuck D kettősének egymást felerősítő-kiegészítő szövegelése. Viszont a rohammunka azért érezteti hatását: míg a tavalyi The Party's Over két saját dala és a feldolgozások előtt fenntartások nélkül kapituláltam, most sajna nem sikerült csupa emékezetes darabot összehozni.

megjelenés:
2017
kiadó:
Fantasy / Caroline
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 45 Szavazat )

A leginkább – eléggé magától értetődően – azok a dühödt támadások tetszenek, amelyekből a legjobban dől kifelé a súly és az energia, az olyanok, mint az először klipesített Unfuck The World, a YouTube-on korhatárossá tett, Donald Trump-gyalázó Hail To The Chief (sokáig éljenek a műbalhék!) vagy a záró Smashit. De a kicsit a Bulls On Parade riffjére hajazóan kezdődő Strength In Numbers is bejön, csak ebben a verzék alatti gitártémán mindig röhögnöm kell, mert egészen úgy hangzik, mintha egy kotlóstyúk kárálna. Az inkább rappelésben erős darabok közül a nyitó Radical Eyes és a Fired A Shot nem rossz-nem rossz ugyan, ám ezeknél azért csak jobb a három viszonylag könnyedebb darab: a könnyű drogok mellett kiálló Legalize Me, a komoly mondanivaló ellenére is azonnal ható Living On The 110 és az igazi koncertfavoritnak ígérkező Hands Up. A többi viszont resztli, mehet a levesbe.

Az ilyen típusú, erősen politikus bandák esetében megkerülhetetlen, hogy az ember a szövegekről is nyekegjen valamit, még ha ez eléggé ingoványos talaj is. A ProfitsProphets Of Rage elkötelezetten baloldalinak vallja magát, még talán szélsőbalosnak is, és ennek aztán minden lehetséges fórumon jól hangot is adnak, de hát anno a RATM is állandóan azzal nyervákolta tele a sajtót, hogy ők akkora kommunisták ám, hogy olyat még a jó Ernesto Guevara doktor, de talán még Thürmer Gyula sem látott. Tőlem a kommunizmusnál távolabb egyetlen politikai ideológia sem áll, ez azonban soha nem akadályozott meg a Rage iránti rajongásomban, úgyhogy ezúttal is egy nagyot csulázok rá, hogy Mr. Morello és barátai éppen mit gondolnak a politikai aktivizmusról, az elnyomó, fasiszta amerikai kormányzatról, vagy éppen a világ állásáról. Üzenetüket fenntartások nélkül elfogadni éppen akkora baromság, mint halálosan feldühödni miatta.

Pláne úgy, hogy éppen az igazi kétségbeesett, őserejű és kielégíthetetlen harag az, ami annyira hiányzik innen. Az az összetevő, amit egykoron Zack de la Rochának hívtak. Akinek (egykori) nagyságát jelzi, hogy itt bizony ketten sem tudják maradéktalanul pótolni. És még egy dolog: amíg a Rage Against The Machine lemezeit mind a mai napig bármikor szívesen hallgatom, a Prophets Of Rage-et így, kábé a hetedik hallgatás környékén istentelenül elkezdtem unni.

 

Hozzászólások 

 
#12 komplex 2020-05-30 19:17
Már első pár hallgatás után azt gondoltam, hogy sehogy sem éri el a görcsmentes Powerflo anyag színvonalát. Most újrahallgatva a Street sweeper social club is körökkel veri. Kár, mert a Rage, a Cypress meg a P.E. felől érkezve is működnie kellene, aztán mégsem.
Idézet
 
 
+4 #11 Force Awakens 2017-10-12 10:35
Idézet - Force Awakens:
Idézet - Tyrant:
Idézet - ez:
Idézet - Tom:
Hát igen, Ice-T és a Body Count veri őket oda-vissza. Az, hogy jobb számokat írnak (most csak konkrétan a prophets of rage-re értve), az csak egy dolog, ami ezerszer szimpatikusabbá teszi őket, hogy képesek nem túl komolyan venni magukat.

Én viszont sajnos nem tudok eltekinteni Morellóék álságos komcsiskodásátó l. Számomra ez kinyírja az egészet.
Az audioslave-nél el tudtam tekinteni tőle, mert ott nem hozták be a dolgot a zenébe, meg a körítésbe. Azt a bandát szerettem is nagyon, de pl. a ratm-ot is emiatt nem hallgatom szívesen. Ha magam elé idézem Zack de la Rocha acsargó arcát, egy dolog jut csak eszembe: "hülyegyerek".


Engem ez nem izgat. A (korai) Burzumot is szeretem, pedig Varg bácsi náciskodása amúgy rohadtul visszataszító számomra. Simán el tudok tekinteni.

Milán Petya azér rendesen bebaszta rá a nullát.


Hát ja, ő szokott ilyet. :D Viszont simán ad 10-est olyan "avantgárd" cuccokra, amit rajta meg a dobos anyukáján kívül nem hallgat meg senki. És a dobos anyukája is elgondolkozik, hogy mit rontott el. :)


Túloztam, kilencest.
Idézet
 
 
+4 #10 Force Awakens 2017-10-12 10:32
Idézet - Tyrant:
Idézet - ez:
Idézet - Tom:
Hát igen, Ice-T és a Body Count veri őket oda-vissza. Az, hogy jobb számokat írnak (most csak konkrétan a prophets of rage-re értve), az csak egy dolog, ami ezerszer szimpatikusabbá teszi őket, hogy képesek nem túl komolyan venni magukat.

Én viszont sajnos nem tudok eltekinteni Morellóék álságos komcsiskodásátó l. Számomra ez kinyírja az egészet.
Az audioslave-nél el tudtam tekinteni tőle, mert ott nem hozták be a dolgot a zenébe, meg a körítésbe. Azt a bandát szerettem is nagyon, de pl. a ratm-ot is emiatt nem hallgatom szívesen. Ha magam elé idézem Zack de la Rocha acsargó arcát, egy dolog jut csak eszembe: "hülyegyerek".


Engem ez nem izgat. A (korai) Burzumot is szeretem, pedig Varg bácsi náciskodása amúgy rohadtul visszataszító számomra. Simán el tudok tekinteni.

Milán Petya azér rendesen bebaszta rá a nullát.


Hát ja, ő szokott ilyet. :D Viszont simán ad 10-est olyan "avantgárd" cuccokra, amit rajta meg a dobos anyukáján kívül nem hallgat meg senki. És a dobos anyukája is elgondolkozik, hogy mit rontott el. :)
Idézet
 
 
+3 #9 Tyrant 2017-10-12 07:28
Idézet - ez:
Idézet - Tom:
Hát igen, Ice-T és a Body Count veri őket oda-vissza. Az, hogy jobb számokat írnak (most csak konkrétan a prophets of rage-re értve), az csak egy dolog, ami ezerszer szimpatikusabbá teszi őket, hogy képesek nem túl komolyan venni magukat.

Én viszont sajnos nem tudok eltekinteni Morellóék álságos komcsiskodásátó l. Számomra ez kinyírja az egészet.
Az audioslave-nél el tudtam tekinteni tőle, mert ott nem hozták be a dolgot a zenébe, meg a körítésbe. Azt a bandát szerettem is nagyon, de pl. a ratm-ot is emiatt nem hallgatom szívesen. Ha magam elé idézem Zack de la Rocha acsargó arcát, egy dolog jut csak eszembe: "hülyegyerek".


Engem ez nem izgat. A (korai) Burzumot is szeretem, pedig Varg bácsi náciskodása amúgy rohadtul visszataszító számomra. Simán el tudok tekinteni.

Milán Petya azér rendesen bebaszta rá a nullát.
Idézet
 
 
+5 #8 ez 2017-10-11 20:33
Idézet - Tom:
Hát igen, Ice-T és a Body Count veri őket oda-vissza. Az, hogy jobb számokat írnak (most csak konkrétan a prophets of rage-re értve), az csak egy dolog, ami ezerszer szimpatikusabbá teszi őket, hogy képesek nem túl komolyan venni magukat.

Én viszont sajnos nem tudok eltekinteni Morellóék álságos komcsiskodásátó l. Számomra ez kinyírja az egészet.
Az audioslave-nél el tudtam tekinteni tőle, mert ott nem hozták be a dolgot a zenébe, meg a körítésbe. Azt a bandát szerettem is nagyon, de pl. a ratm-ot is emiatt nem hallgatom szívesen. Ha magam elé idézem Zack de la Rocha acsargó arcát, egy dolog jut csak eszembe: "hülyegyerek".


Engem ez nem izgat. A (korai) Burzumot is szeretem, pedig Varg bácsi náciskodása amúgy rohadtul visszataszító számomra. Simán el tudok tekinteni.
Idézet
 
 
#7 Force Awakens 2017-10-11 16:17
Azért az a reppslayer lemez se lett túl változatos meg eléggé olyan, mint az előző.
Idézet
 
 
-8 #6 imi 2017-10-10 05:45
Mikor lessz mán krédöl ov filsz kritika? :D
Idézet
 
 
+4 #5 Tom 2017-10-09 08:40
Hát igen, Ice-T és a Body Count veri őket oda-vissza. Az, hogy jobb számokat írnak (most csak konkrétan a prophets of rage-re értve), az csak egy dolog, ami ezerszer szimpatikusabbá teszi őket, hogy képesek nem túl komolyan venni magukat.

Én viszont sajnos nem tudok eltekinteni Morellóék álságos komcsiskodásátó l. Számomra ez kinyírja az egészet.
Az audioslave-nél el tudtam tekinteni tőle, mert ott nem hozták be a dolgot a zenébe, meg a körítésbe. Azt a bandát szerettem is nagyon, de pl. a ratm-ot is emiatt nem hallgatom szívesen. Ha magam elé idézem Zack de la Rocha acsargó arcát, egy dolog jut csak eszembe: "hülyegyerek".
Idézet
 
 
+4 #4 19EmpEroR75 2017-10-08 13:16
Hát, a "Bloodlust" akkora gyomrost vitt be mind a düh, mind a zene terén, hogy azzal nehéz versenyeznie bárkinek hasonló stílusban (bár én a Body Count-ot - főleg az újkorit - nem nevezném rap-metalnak, még Ice-T személye ellenére sem).
A Morello-Commerford-Wilk trió dolgai mindig is lenyűgöztek, itt sincs másképp (azzal sajnos egyet kell értsek, hogy Morello most saját magához képest tényleg halványabb volt), de még így is jó hallgatnivaló volt, bár nekem is csalódás lett a végére. Kár, mert minden adott volt egy erős koronghoz.
A Powerflo-ra szerintem is köröket ver, de nekem ez egy fájdalmasan kihagyott ziccer marad.
Idézet
 
 
+11 #3 LiliMiciPanniSári 2017-10-08 12:09
épp olyan mint egy sztárokkal telepakolt film ami után üresen, érzések nélkül jövök ki a moziból...már el is felejtettem és nem is fog hiányozni...
Idézet
 
 
+9 #2 s4tch 2017-10-08 10:33
az unfuck the world hallatán úgy éreztem, potenciális év lemeze anyag is lehet ebből. hát nem lett. kár érte, mert néhol komoly húzás van a dalokban.
Idézet
 
 
+9 #1 Codename333 2017-10-08 10:19
Hát sztem ez tipikusan az a produkció aminek úgymondd nagyobb a füstje mitn a lánjga....nem rossz,nem rossz sőt néhol kimondottan jópofa de ugyanabban a szituációban találtam magam mint a powerflo-nál.Nem voltak elvárásaim de így sem sikerült nagyon rápörögnöm.Buliban jó lesz...ennyi....
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.