Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Pantheist: O Solitude

Húha, két pillanat alatt olyan álmatag lettem ettől a zenétől, hogy öröm nézni... Aki nézi, az is elalszik... Már a borító sem szürke. Vagyis majdnem. A zenekar nevét még ki lehet silabizálni, a lemez címét kevésbé, lehet sejteni, hogy valami maszat még előfordul rajta, ámbár sejtésem sincs, micsoda és miért.

megjelenés:
2003
kiadó:
Firebox
pontszám:
3 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Találtam a neten olyan képet, amin picit látni, hogy mit ábrázol a kép, talán csak az én példányomat rontotta el a nyomda. De így autentikusabb is, asszem. Ez aztán doom metal a javából! Edzett idegekkel rendelkezdő doom rajongók idegeit is kikezdené olykor ez az öt dalt tartalmazó cd, ami hatvan percen keresztül borzolja a hallgatók agysejtjeit. Az a fajta doom metal, amiből a My Dying Bride azért létrehozott néhány olyan lemezt, amelyeket végig lehet hallgatni anélkül, hogy elaludnánk rajta. Sőt.

A Pantheist viszont ezen öt dalba rétestésztaként elnyújtott ötleteket pakolt be, szeretnének néha monumentálisak lenni, de ilyenkor csak lekoccolom az asztalt, és horkantok egyet-kettőt, a dallamos énekrészeknél hamis a vokalista szegény, a dobos fantáziátlanul játszik, főleg mikor nagy ritkán begyorsulnak. A szinti hoz néha egy-két hangulatosabb témát, de sikerült a gitárok mögé keverni, tehát szinte észrevehetetlen.

Heveny önkínzók arcára üdvözült mosolyt csalhat a zene, ám aki ötletekre és eredetiségre vágyik, esetleg tényleg el szeretne borulni némi doom metal hallgatása ürügyén, az az O Solutide-ból vagdossa ki a dalrészleteket, azokat gyúrja össze, gyártson tetszőleges hosszúságú számokat (javaslom 7 perc alá faragni a hosszt, tizenakárhány perces egyforma témák enyhén szólva unalmasak), mindezek után ítélje meg érdemes-e ennyit foglalkozni azzal, hogy hallgatható legyen néhány téma. Ez a mondat majdnem olyan értelmetlen, mint maga a zene. Néha reménykedtem, hogy lesz némelyik részletből valami dalszerűség olykor, de gyorsan lelombozódtam, mikor visszajött a rétestészta-feeling. Így jártam.

Extrémnek extrém, én inkább már azt várom mikor ér véget a cd, mert kezd rángani a jobb szemhéjam a dzsíííííííííííí-dzsíííííííííííííí/perctől. Izgága alkatok kerüljék a cd-t, álmatlanságban szenvedőknek ellenben erősen javallott. Azért egyvalamit elért a zenekar, egy kicsit az arcomra fagyott a mosoly, mélán szemlélem a beszűrődő napfény játékát a falon. J ó é j s z a k á t .

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Wackor - Budapest, Wigwam, 2005. március 18.