Shock!

szeptember 21.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Magma Rise: To Earth To Ashes To Dust

magmarise_c„Death is nothing at all. / I have only slipped away to the next room. / I am I, and you are you. / Whatever we were to each other, that, we are still." Henry Scott Holland kanonok magyarul A szomszéd szoba címen elérhető versének kezdő soraival indít a magyar doom metal veteránjainak harmadik nagylemeze, és ha mindehhez hozzávesszük, hogy a vigasztaló sorokat nem más dörmögte fel bölcsességtől búgó hangján, mint a stílus egyik kikezdhetetlen ikonja, Eric Wagner (ex-Trouble, The Skull, Blackfinger), akkor azt hiszem, ennél szebb, felemelőbb, pláne stílszerűbb nyitányt senki nem várhatott – még, ha Wagner énekelni sajnos nem is fog. Rög a röghöz, hamu a hamuhoz, por a porhoz...

A hét perc fölé nyúló címadó tétel egyébként kapásból felvillantja, hogy mitől lesz ez az anyag elődjeinél is kerekebb egész: soha ennyi és ilyen harmóniákat hozó, ikergitáros megoldás nem szerepelt még Magma Rise-korongon, Hegyi Kolos és Herczeg László ezúttal igazán kitettek magukért, ezt nyilván gitárszólók tekintetében is értve. Bánfalvi Sanyit nem véletlenül tartják/tartjuk az egyik legjobb magyar dobosnak, fifikás, érzéssel teli játéka ismét tanítani való, Holdampf Gabi pedig... tudom, hogy igazi szeresd vagy gyűlöld hang tulajdonosa, de én bizony mással nem igazán tudnám elképzelni a csapatot. Ráadásul, ezúttal annyira személyes is lett a végeredmény, amennyire csak lehet, lévén maga a kifejezetten szép borító (a korábbiakhoz képest e tekintetben is hatalmasat léptek előre) is hozzá kapcsolható: annak a Süttő településnek a büszkeségét ábrázolja, ahonnan Gábor családja származik, és amely ősöreg hársfának a tövében elvileg gyermekként hősünk is gyakorta játszadozott.

megjelenés:
2021
kiadó:
H-Music
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 34 Szavazat )

A tökéletes nyitány után szerencsére nem roggyanunk össze, a hangulat és hála égnek vele a színvonal is mindvégig egységes marad, oké, nyilván volt idejük megírni a dalukat, hiszen a The Man In The Maze idén már nyolcéves lesz (még ha azóta ki is hoztak két EP-t). Különbséget leginkább csak az jelent a tételek között, hogy olyan szikárabban riffelős darabról beszélünk-e, mint az Into My Aeon, vagy inkább egy fokkal dallamosabb, doom-himnusznak valóról, mint a Cloudcatcher (amiben Gáborunk tényleg túlnő saját árnyékán). Az eddigi menet sem volt gyenge, de csak most érkezik a klipesített From The Heights From The Ground, ami egészen egyszerűen a csapat valaha írt legjobb és legfogósabb dala, a világ súlyát cipeli a vállán, mégis könnyedén szökell előre. Akinek pedig a felvezető riff(ek) hallatán nem szökik könny a szemébe, az sosem szerette ezt a stílust.

Ezt később nyilván már nem is tudják megfejelni, pedig önmagában mind a Beyond Recall, azokkal a szinte síró gitárokkal és Gábor panaszos énekével, mind pedig a tempósabb és energikusabb Man Shaped Void nagyon is jól sikerült. (Hallga csak utóbbi záróriffjét!) Ha mindehhez hozzáveszem, hogy a Moby Dick-es Smici olyan hangzást kreált a lemeznek, amitől az szinte lélegzik és él, illetve, hogy megsüvegelendő önmérséklettel olyannyira nem húzzák túl a dolgot, hogy valami harminchét perc körül le is fut a móka, nem félek kijelenteni: Holdampf és Hegyi Művész Urak már évtizedek óta emelik magasra együtt a doom zászlaját, de a To Earth...-nek ott a helye az életmű csúcsa közelében.

Aztán persze a minden korábbinál lassabb és melankolikusabb Et Filii zárásában még visszatér Wagner bácsi, hogy ezekben a rohadt időkben, amikor a halál-statisztikák a mindennapjaink részévé váltak, Holland kanonok szavaival biztosítson bennünket, hogy nincsen semmi baj: „I am just waiting for you. / For an interval. / Somewhere very near. / Just around the corner. / ... / ALL IS WELL."

 

Hozzászólások 

 
#10 janomano 2021-04-03 13:42
Tenyleg nagyon jol sikerült minden tekinteteben, nagyon jol megirt szamok ezek mind, a From the Heights a Mood athallasaival, a Man Shaped Void az alig feltünö, finom tempovaltasaiva l... A hangzas is teljesen okes, jol esik egy ilyen termeszetesen megszolalo lemezt hallani a sok müanyag szar között :) A legjobb Magma Rise lemez lett ez, az eddigieket kisse zarojelbe is teve. Ami viszont negativum, hogy az utolso kisse lelog,
valahogy olyan erzesem van mint a Voivod Target Earth vegen levö valamivel, levezetesnek dalszerü, dalnak meg levezetesszerü. Igenyelt volna az egy teljesebb kifejtest, mert bizony nagyon jo dolgok vannak abban is. (A cikk valami harminchet perc körüli hosszt ir, mikor az kerek 36:00, de mindegy, ez legyen a legnagyobb bajom)
Idézet
 
 
#9 Anomander 2021-04-03 09:39
Nagyon bitang lemez lett! Jó dalok, tényleg király hangzás és Gábor is jobban énekel, mint valaha (én sem tudnám mással elképzelni őket). Teljesen jogosan kilenc pontos.
Idézet
 
 
#8 Santoro 2021-03-24 09:33
Ez igen jól sikerült lemez, amikor először meghallottam Eric Wagner hangjat nem hittem a fülemnek, jó felvezetés. A gitárosok meg igazi heróikus küzdelmet vívnak végig a lemezen :), a dob meg szokásosan fifikás és őserejű, fasza lett na
Idézet
 
 
#7 coligny 2021-03-22 19:11
Idézet - pumukli:
Ugye csak vicceltek?

Mármint? Csodálkozásod fejezed ki, hogy valaki lekesedik ezért a zenekarért/lemezért, vagy mi?
Egyébként szerintem is kiváló lett az új lemez, is.
Idézet
 
 
#6 pumukli 2021-03-22 16:58
Ugye csak vicceltek?
Idézet
 
 
#5 vidi 2021-03-22 09:17
zseniális
Idézet
 
 
#4 Equinox 2021-03-19 23:41
Idézet - Abigél:
Nagyon jó kis lemez lett ez is számomra. Hozzák a "kötelező" formát. Természetesen nem csalódtam, nagyon jó kis gitár-dallamokkal felvezetett riffek. Jó, hogy van magyar földön ilyen zenekar, akik ilyen elszántsággal nyomják és jól is ezt a fajta muzsikát. Ott lesz nekem is az év legjobb lemezei közt. Most már irány a bolt megvenni, ha majd kinyithatnak.


Láttam, hogy lehet rendelni is elég korrekt áron. A banda fb-ján találtam linket is.
Idézet
 
 
#3 Equinox 2021-03-19 23:20
Nagyon jó ez, de Gábor hangja szerintem kevés ehhez a zenéhez (nem rossz kimondottan, csak nem elég színes). Ezért szeretem jobban a Wall of Sleepet pl.
Idézet
 
 
#2 Abigél 2021-03-19 13:05
Nagyon jó kis lemez lett ez is számomra. Hozzák a "kötelező" formát. Természetesen nem csalódtam, nagyon jó kis gitár-dallamokkal felvezetett riffek. Jó, hogy van magyar földön ilyen zenekar, akik ilyen elszántsággal nyomják és jól is ezt a fajta muzsikát. Ott lesz nekem is az év legjobb lemezei közt. Most már irány a bolt megvenni, ha majd kinyithatnak.
Idézet
 
 
#1 GTJV82 2021-03-19 09:23
Megint nagyon jó lett, és lehet, hogy elcsépelt a hasonlat, de talán most kerültek a legközelebb a Mood-feelinghez.
Hiába rövid (35-36 perc), de velős, tömör és remekül szól.
10/10.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Slayer - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Muse - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 15.