Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

KK’s Priest: Sermons Of The Sinner

kkspriest_cA KK's Priest esetében nagyjából már a név elárul mindent, a felállás meg aztán főleg, hiszen a csapatban két partvonalra tett/sodródott egykori Judas Priest-harcos egyesítette erőit. Ráadásul K.K. Downing gitáros és Tim „Ripper" Owens énekes mellett eleinte még a régóta felszívódott Les Binks doboslegenda is ott tevékenykedett. Nyilván ez egy sokkal kisebb volumenű történet az anyabandánál, de azért elég egyértelműnek tűnik a lényeg: ha nem is feltétlenül ellen-Priestet akart létrehozni a nyilatkozatai és – amúgy tök jó – könyve alapján meglehetősen sértett Downing, kétségtelenül van ebben az egész sztoriban egy fricska. Még az egyértelmű és érthető személyes, illetve marketinges szempontok mellett is.

A kérdés persze az volt, zeneileg mire lesz elég a nagy lendület meg a bizonyítási vágy, és ahogy nézem nálunk is meg máshol is a reakciókat, sokan nettó érzelmi alapon állnak egyik vagy másik oldalra. Nem lep meg ez sem, mindentudó metálrajongói körökben megszokhattuk, hogy kényszeresen állást kell foglalni és oldalt kell választani még akkor is, ha amúgy lövése sem lehet a kívülállóknak a tényleges háttérről. Jelen esetre letükrözve: az eredeti, partvonalra szorult arcnak szükségszerűen csakis igaza lehet, mert ő az eredeti tag, a zenekar csakis vele volt az igazi satöbbi-satöbbi. Én szeretnék eltekinteni ettől a megközelítéstől, és csak a zenére koncentrálok.

megjelenés:
2021
kiadó:
EX1 Records
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 61 Szavazat )

Ennek fényében pedig elég egyértelműen ki merem jelenteni: az A.J. Mills gitárossal (Hostile), Tony Newton basszusgitárossal (Voodoo Six) és Sean Elg dobossal (Cage) kiegészült KK's Priest ugyan nem rossz hallgatnivaló, de nem is kiemelkedő. És tényleg ne értse ezt félre senki, mert Downing soundja és játéka egyaránt összekeverhetetlen, Ripper hangja meg ma is óriási, de a Sermons Of The Sinner maximum amolyan szegény ember Judas Priestje. Nem mintha nagyon másra számítottam volna egyébként. Fogalmam sem volt eddig, mire képes egyedül K.K., de hát nem is lehetett: annak idején nem véletlenül emlegették őket kizárólag párban Glenn Tiptonnal, nehéz volt visszafejteni, szerzőként ki miért felelős, de utólag azért leszűrhető, hogy kettejük közül utóbbi volt a domináns fél minden tekintetben. Downing gitározása persze ettől még a KK's Priestben is felismerhető, a jellegzetes hangzáskép egyik szelete itt van, de dalokat tekintve maximum okés a végeredmény. Fogalmam sincs persze, mennyiben lett volna más (azaz: jobb) a végeredmény, ha Ken 1984-ben kerül ki a Priestből, és akkor csinál saját bandát – nem tudom, hogy egyedül, Glenn nélkül alapból is ennyi van benne dalszerzőként, vagy mindez inkább az életkor számlájára írható. Elvégre ebben a hónapban tölti a hetvenet, és természetszerűen nagyon rég kiírta magából a legjobb dolgait... De voltaképpen mindegy is.

A lényeg: hiába jelentek meg egyből a hangok, miszerint „ez az igazi Judas Priest" (???), és hogy ez a banda jobb a jelenlegi Priestnél, szerintem messze nem egy liga a kettő. És ehhez nem kell a több évtizedes, érinthetetlen klasszikusokhoz viszonyítani – az ilyesmi amúgy is teljesen értelmetlen –, mindössze elég berakni először a legutóbbi Judas-lemezt, a Firepowert, aztán utána ezt. Nem kérdés, melyik az A-ligás teljesítmény, és melyik a másodrendű sztori. És ez itt a lényeg: bár K.K. fogásai, szólói jellegzetesek, és a Priest-íz sem hiányzik, a Sermons Of The Sinner inkább olyan, mint egy ismeretlen, Priest-hatású banda nem túl fontos albuma, és kész. Számomra teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ha nem Ken és Ripper készítették volna, senki nem is mondogatna olyanokat, hogy ennyire meg annyira meg amannyira fantasztikus.

Mint írtam, a nyers, kissé fapados, de okés hangzású anyag jól elhallgatható, de az igazán nagy pillanatok hiányoznak róla. És nem új Victim Of Changest, új Night Comes Downt meg új Painkillert emlegetek most, hanem csak olyan elsőrangú dalokat, mint a Never The Heroes vagy a Rising From Ruins a Firepowerről. Akad pár erősebb darab ebben az eresztésben is – a Hellfire Thunderbolt, a címadó vagy a Return Of The Sentinel például elég pofás szerzemények –, de a Sacerdote y Diablo, a Raise Your Fists vagy a rémesen tufa Brothers Of The Road inkább egy sokadrangú Priest-epigon repertoárjába kívánkoznának, mintsem Downingéba. Szólók terén is többet vártam, finomabb, ízlésesebb, dallamosabb, fogósabb megoldásokat, és azt sem szeretném elhallgatni, hogy a legmagasabb fekvésekben mintha Tim hangja sem szárnyalna már olyan bivalyerővel, mint mondjuk tíz-tizenöt éve. Azt meg jól tudjuk, hogy a csávó fantáziadús saját énekdallamok terén nem annyira penge, még ha Ken vélhetően eléggé terelgette most azért.

Jó, hogy Downing ismét alkot, az is jó, hogy ezt egy másik régi Priest-arccal teszi, nem kérdés, hogy boldogan megnézném őket élőben egy klubban jó sok régi Judas-alapdallal a műsorban, de ez a lemez önmagában nézve nem nagy eresztés. Nagy priestesként azért persze én sem tudok teljesen objektív maradni, szóval a pontszámomban a személyes szeretetem is benne van.

 

Hozzászólások 

 
#20 Draveczki-Ury Ádám 2021-11-04 13:45
Idézet - Woland:
Nem értek egyet a cikkíró azon írásával, mely szerint a rajongók kényszeresen állást foglalnak. A legtöbb Priest rajongónak szerintem ez a lemez is be fog jönni, sőt örül, hogy "megduplázódott" kedvenc bandája. A Firepower-nél lehet hogy gyengébb az anyag, de azért ne felejtsük el, hogy a Painkiller és a Firepower között mennyi gyenge Priest album volt, azokat magasan üti KK.

Szerinted. Szerintem meg egészen konkrétan egyetlen olyan Priest-album nem született az elmúlt csaknem ötven évben, amit ez ütne, azzal együtt, hogy rajongóként nyilván én is elhallgatom. Nem is egy liga a kettő.
Idézet
 
 
-2 #19 Woland 2021-11-04 12:23
Nem értek egyet a cikkíró azon írásával, mely szerint a rajongók kényszeresen állást foglalnak. A legtöbb Priest rajongónak szerintem ez a lemez is be fog jönni, sőt örül, hogy "megduplázódott" kedvenc bandája. A Firepower-nél lehet hogy gyengébb az anyag, de azért ne felejtsük el, hogy a Painkiller és a Firepower között mennyi gyenge Priest album volt, azokat magasan üti KK.
Idézet
 
 
#18 Scarecrow 2021-10-18 09:24
Idézet - Equinox:
Inge, nem inge, megkérdeztek, válaszolok.A szövegértéssel még midnig gondok vannak. Azért választoltam, mer megszólítottál, a lentebbi "szerintem legjobb JP-re" volt a csodálkozás, nem arra h valakinek tetszik. Nekem is tetszik a maga módján, nem mondtam h szar... Mindegy, nem akarod érteni, nem fogod.

A véleményt meg lehetőleg részletesen mondtam el. Nem kell itt játszani a békebírót. Nagyon nem értünk egyet, pontosan tudom is, hogy miért: lépjünk.

Én is sok US power metalt hallgatok, de a minőség az első, így egy Visigoth lemezt 10x lenyomok, de pl tűkön ülve vártam az új Eternal Championt is, mert ezek a bandák hozzák az izgalmat ilyen téren manapság. Ez van, nem kell ironiztálni a másikat, amiért így gondolja.


Nem azt mondtad, hogy sz-*r ez igaz. Szimplán kliséhalmaznak tituláltad, szóval azért a szövegértéssel nincs gondom... Mind1, téma részemről ejtve, nem fogok litániázni, mindenki azt hallgat ami neki tetszik. Ennyi. Pá.
Idézet
 
 
#17 Equinox 2021-10-17 14:20
Inge, nem inge, megkérdeztek, válaszolok.A szövegértéssel még midnig gondok vannak. Azért választoltam, mer megszólítottál, a lentebbi "szerintem legjobb JP-re" volt a csodálkozás, nem arra h valakinek tetszik. Nekem is tetszik a maga módján, nem mondtam h szar... Mindegy, nem akarod érteni, nem fogod.

A véleményt meg lehetőleg részletesen mondtam el. Nem kell itt játszani a békebírót. Nagyon nem értünk egyet, pontosan tudom is, hogy miért: lépjünk.

Én is sok US power metalt hallgatok, de a minőség az első, így egy Visigoth lemezt 10x lenyomok, de pl tűkön ülve vártam az új Eternal Championt is, mert ezek a bandák hozzák az izgalmat ilyen téren manapság. Ez van, nem kell ironiztálni a másikat, amiért így gondolja.
Idézet
 
 
-2 #16 Scarecrow 2021-10-15 17:39
Idézet - Equinox:
Idézet - Scarecrow:
Equinox

Számodra miért olyan meglepő, ha sokaknak bejön ez a "kliséhalmaz"?
Az általad felsorolt JP lemezek természetesen alapművek, még az Angel is, ami azért elég megosztóra sikeredett, valljuk be.
De. Attól még hogy számodra ez csak egy sablon zenekar és lemez, attól ez még lehet egy bőven jó kis anyag és abban is biztos vagyok, hogy az igazi JP fanoknak tuti bejön a Sermons. Persze, akik nem csőlátással születtek.


Nem az lep meg h tetszik ez a helyenként klisés lemez (vanank jó pillanatai). Engem az lep meg, hogy valaki itt mondja, hogy az összes többi Judas Priest albumnál jobban tetszik neki. Ez az ami nekem felfoghatatlan. A zeneízlés szubjektív meg sokrétű meg minden, de ennyire? Ezt én nehezen tudom megérteni.

Ha bajod van a kliséhalmez szóval: sablonos, és nagyon sok fiatal tradicionális metalban utazó banda jobb ennél, és persze a nagytestvér is. Nem kell a kliséhalmaz szótól mindjárt farkast kiáltani.

Én is igazi JP fan vagyok (miben mérjük az igaziságot?) A csőlátást meg azért visszafordítaná m. Akinek ez mestermű, annak nem sok fogalma van arról, hogy mi az a mestermű. Szóval nem, a csőlátás szerintem azokra vonatkozik, akiknek minden jó, ahol Ripper van, meg KK amúgy is jobb mint az anyabanda. ismétlem, nem szar anyag, vannak erényei, de ez a kényszeres felmagasztalás izzadságszagú. A cikk se húzza a sárba, azt adja neki ami jár. Korrekt, tisztességes lemez, igazi mélység és igazi ihlet nélkül. Ha ezt le merem írni, és attól csőlátású vagyok, meg nem vagyok igazi JP fan, hát állok elébe, tudok ettől még élni. De a szóhasználatod rettenetes, mert a csőlátás az kb ennek a fordítottja, amit te az "ellenzők" (bár inkább csak helyén kezelők) táborára használsz.


Akinek nem inge... :)
Az meg hogy fiatalabb bandák ennél jobban nyomják a műfajt nem nagyon érdekel, mert az ő lemezeiket végighallgatom párszor aztán pá, de a KK Priest megmarad évek múlva is, mert számomra minőségi hallgatnivaló kiváló (tapasztalt) zenészekkel.

Ma jött meg amúgy a cd. :)

Hozzáteszem én elég nagy US Power (thrash) és Ripper fannak tartom magam, lehet ezért is jönnek be ezek a szikárabb, nyersebb zenék és nem kapom fel a vizet azon, hogy itt nincs annyi fogós téma, mint mondjuk a Firepower-en. + lehet kicsit elfogult vagyok én is :)
A Jugulator is a kedvenc Priest lemezeim egyike.

Na de mindegy is, örüljünk annak, hogy még ennyi évesen is ezek a zenészek aktívak és reménykedjünk benne, hogy még jön mindkét bandától lemez a közeljövőben. Ez a lényeg szerintem.
Idézet
 
 
#15 Equinox 2021-10-15 12:40
Idézet - Scarecrow:
Equinox

Számodra miért olyan meglepő, ha sokaknak bejön ez a "kliséhalmaz"?
Az általad felsorolt JP lemezek természetesen alapművek, még az Angel is, ami azért elég megosztóra sikeredett, valljuk be.
De. Attól még hogy számodra ez csak egy sablon zenekar és lemez, attól ez még lehet egy bőven jó kis anyag és abban is biztos vagyok, hogy az igazi JP fanoknak tuti bejön a Sermons. Persze, akik nem csőlátással születtek.


Nem az lep meg h tetszik ez a helyenként klisés lemez (vanank jó pillanatai). Engem az lep meg, hogy valaki itt mondja, hogy az összes többi Judas Priest albumnál jobban tetszik neki. Ez az ami nekem felfoghatatlan. A zeneízlés szubjektív meg sokrétű meg minden, de ennyire? Ezt én nehezen tudom megérteni.

Ha bajod van a kliséhalmez szóval: sablonos, és nagyon sok fiatal tradicionális metalban utazó banda jobb ennél, és persze a nagytestvér is. Nem kell a kliséhalmaz szótól mindjárt farkast kiáltani.

Én is igazi JP fan vagyok (miben mérjük az igaziságot?) A csőlátást meg azért visszafordítaná m. Akinek ez mestermű, annak nem sok fogalma van arról, hogy mi az a mestermű. Szóval nem, a csőlátás szerintem azokra vonatkozik, akiknek minden jó, ahol Ripper van, meg KK amúgy is jobb mint az anyabanda. ismétlem, nem szar anyag, vannak erényei, de ez a kényszeres felmagasztalás izzadságszagú. A cikk se húzza a sárba, azt adja neki ami jár. Korrekt, tisztességes lemez, igazi mélység és igazi ihlet nélkül. Ha ezt le merem írni, és attól csőlátású vagyok, meg nem vagyok igazi JP fan, hát állok elébe, tudok ettől még élni. De a szóhasználatod rettenetes, mert a csőlátás az kb ennek a fordítottja, amit te az "ellenzők" (bár inkább csak helyén kezelők) táborára használsz.
Idézet
 
 
-2 #14 Scarecrow 2021-10-15 11:30
Equinox

Számodra miért olyan meglepő, ha sokaknak bejön ez a "kliséhalmaz"?
Az általad felsorolt JP lemezek természetesen alapművek, még az Angel is, ami azért elég megosztóra sikeredett, valljuk be.
De. Attól még hogy számodra ez csak egy sablon zenekar és lemez, attól ez még lehet egy bőven jó kis anyag és abban is biztos vagyok, hogy az igazi JP fanoknak tuti bejön a Sermons. Persze, akik nem csőlátással születtek.
Idézet
 
 
#13 Equinox 2021-10-15 10:57
Idézet - White Sunday:
Az első Priest amin az összes szám tetszik. Mind fogós, ragadós, elsőre megjegyezhető és az előadás is pazar. Kár, hogy manapság ritkán jelennek meg ilyen albumok, pedig szerintem erre is van igény. Nálam simán toplistás és a pontszám is a plafonon.

Én ilyet el sem tudtam volna képzelni. MI lehet ami nem tetszik, pl az Angel of Retributionön, Painkilleren vagy pl a Firepoweren? Mi van ezen, ami azokon nincs? (kliséhalmaz, szerintem de komolyan kérdem)
Idézet
 
 
#12 White Sunday 2021-10-15 10:14
Az első Priest amin az összes szám tetszik. Mind fogós, ragadós, elsőre megjegyezhető és az előadás is pazar. Kár, hogy manapság ritkán jelennek meg ilyen albumok, pedig szerintem erre is van igény. Nálam simán toplistás és a pontszám is a plafonon.
Idézet
 
 
#11 sgflying 2021-10-15 07:26
Nem igazán értem ezt a lesajnáló hozzáállást.
Örülök, hogy a főhős nem tűnt el a süllyesztőben.
A zene és a gitárjáték nálam simán 10 pont.
Ripper pedig továbbra is hozza a szintet.
Jó a lemez.
Idézet
 
 
#10 fehérfarkas 2021-10-14 19:39
Nagyon jó lett a lemez. Nem egy világmegváltó vagy stílusteremtő alkotás, mint az 1970/80-as évtizedekbeli lemezeik. De akkoriban 20-30 évesek voltak, és együtt közösen készítették lemezeket. Most meg KK 70 éves és Tipton meg Halford nélkül készítette a lemezt.

Nem egy vilkágmegváltó lemez, de a mai zenekarok 70%-át 70 éves kora ellenére is lekőrözi KK lemeze.
Egy nagyon erős büszke, becsületes 7-8 pontot simán megérdemel ez a lemez.
Idézet
 
 
#9 tetú82 2021-10-14 08:49
Korrekt lemez ez,nem is vártam sokkal többet KK-től.
Van egy-két közepes dal de összességében jól sikerült album lett.
Aktuális kedvencem Wild And Free tök jó lenne élőben együtt énekelni a himnikus refrént Ripperrel :)
Idézet
 
 
#8 Draveczki-Ury Ádám 2021-10-14 06:12
Idézet - saszi:
Én csak azt nem értem , egy kritikában miért kell végig egy más zenekarhoz hasonlítani a zenét. Miért nem lehet önmagában tekinteni rá. Én már most többszörmmeghal lgattam mint az újkori priestől bármit is. Ez egy tökös metal lemez minden pozitívumával a stílusnak

Ha az adott zenekar személyi összetételében, nevében, stílusában, dalainak címében, egyes vizuális elemeiben (betűtípus), illetve vélhetően a majdani koncertrepertoá rjában is egyaránt egy másik zenekarhoz képest határozza meg magát, méghozzá a napnál is világosabban és teljesen arcbamászóan, akkor azért lássuk be, hogy nem olyan ördögtől való az ilyesmi.
Idézet
 
 
-2 #7 saszi 2021-10-13 21:18
Én csak azt nem értem , egy kritikában miért kell végig egy más zenekarhoz hasonlítani a zenét. Miért nem lehet önmagában tekinteni rá. Én már most többszörmmeghal lgattam mint az újkori priestől bármit is. Ez egy tökös metal lemez minden pozitívumával a stílusnak
Idézet
 
 
#6 MrBr 2021-10-13 18:01
A cikkben elhangzott néhány nagyon érdekes mondat.
Pl. A kényszeres állásfoglalás minden tudás nélkül, ez annyira jellemző ma mindenre.
Vagy mi lett volna ha KK '84 ben lép ki? Hát igen ez egy 69 éves ember zenéje ráadásul egyedül irta ahhoz képest viszont nagyon jó lett.

Az a éleményem, hogy erről az albumról két dolog hiányzik két név Halford és Tipton. A Firepower majdnem tökéletes de onnan meg KK hiányzik. Mert hármuk nélkül nincs igazi Priest.
Nekem 8 pont de az erős.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.