Shock!

július 08.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Into The Moat: The Design

Itt egy újabb metalcore banda az Egyesült Államokból, ezúttal Floridából, Fort Lauderdale-ből, akik ránézésre a műfaj minden egyes kliséjét felsorakoztatják. Öt jellegtelen fazonú, vékony, rövid hajú arc kisméretű pólókban - természetesen szemüveges is van közöttük -, a zenekarnév hülye, a logo meg erősen a Shadows Fall-éra hajaz, de a Metal Blade neve is óvatossá teheti az embert, Brian Slagel ugyanis rengeteg huszadosztályú szemetet adott ki az utóbbi években.

megjelenés:
2005
kiadó:
Metal Blade / HMP
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Szóval első blikkre nem túl kecsegtető a The Design, de egyből rokonszenvesebbé válik a dolog, amint megszólal a rendkívül agresszív, kompromisszummentes, ezer tördeléssel, váltással tarkított muzsika. A fiatalokat Matthew Gossman dobos hozta össze, és eddig egy EP-jük jelent meg. Az első másodpercektől kezdve egyértelmű, hogy Into The Moat-ék a nehezebb végéről fogják meg a dolgot: nemcsak fokozottan szélsőséges, brutális zenét játszanak, de kifejezetten komplexet is, azt a fajtát, ahol eleinte jóformán jegyzetelni kell ahhoz, hogy követni lehessen, éppen hol tartanak. Ez persze még nem jelent automatikus belépőt a mennyországba, de ha az embernek megfelelő hangulatban sikerül elcsípnie a fonalat, akkor kifejezetten jó hallgatni őket.

Aki a God Forbid és az Unearth dalközpontú, hallgatóbarát megközelítését, netán a Killswitch Engage szívfacsaró dallamait várja, az rossz helyen keresgél, ha viszont nem riadsz vissza a vérszomjas deathcore riffektől, a bonyolult, megtekert tempóktól, torokgyilkos hörgő-üvöltő vokalizálástól, és kedveled a Dillinger Escape Plan-típusú agyahagyott és meglepő váltásokat, akkor érdemes próbálkoznod a The Designnal. Garantáltan nem lesz egy könnyű falat, de tapasztalataim szerint egyre többen gerjednek az ilyen matekos dolgokra, így az Into The Moat távolról sem dörömböl bezárt kapukon, amikor Meshuggah-szerűen követhetetlen tempókból hirtelen jazzbe váltanak vagy kegyetlen death metalos pusztítás után elszállósabb témákat kezdenek el pengetni.

Mindez persze lehetne baromi mesterkélt is, de összességében nem az, még akkor sem, ha akadnak kevésbé erős pillanatok is a lemezen. Éppen ezért bátorkodom azt mondani, hogy az Into The Moat műhelyében akár még nagyon komoly dolgok is születhetnek - már persze ha szerencséjük lesz, és nem csorognak le a lefolyón a metalcore tucatbandák százaival együtt egy-két év múlva, a hullám óhatatlan lecsengésével. Nem tudok dalokat kiemelni, különleges újítások sincsenek itt, de a lemez abszolút meggyőző, mind az arcok képességeit, mind azt illetően, hogy halálosan komolyan gondolják az egész zenélést. Igazán kíváncsi vagyok rá, mit produkálnak majd a következő albumukon, mindenképpen érdemes lesz rájuk odafigyelni.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Wendigo - Budapest, Süss Fel Nap, 2004. november 23.