1998 óta él és virul a német Fear My Thoughts, mely metalcore zenekarnak sikerült meglepnie alaposan. Az első tizenöt másodperc után tudtam, hogy imádni fogom őket. No persze, ilyen izmos sounddal nem nehéz levenni a lábamról, bár fene vigye a soundot, ha nincsenek jó dalok, itt meg vannak.
A nyitó számot bármelyik svéd dallamos death zenekar írhatta volna, aztán persze jönnek a kapkodós hc-s témák, de mindezt súlyosra kevert gitárokkal adják elő. Még mindig az első dalban meglepnek újabbnál-újabb dolgokkal, mint pl. feszes ritmizálás, amire végképp nem számítottam. Legalábbis nem egy nótán belül. Utána billentyűfutamok. Tehát újabb meglepetés. A nóta címét is elárulom már: The Great Collapse, tíz pontos így, ahogy van. Amúgy nagyjából ez jellemzi a lemezt, mármint a változatosság egy dalon belül természetesen. Azt pedig szeretjük.
A második darab tikatikásan indít, ami meg sem lepett. Komolyan az volt az érzésem, mintha a régebbi In Flamest vagy netán az At The Gates-t oltották volna be harcdore vérrel és lőn egy új zenekar. A vokáltémák hc-s ordibálósak, hol magasabb, hol mélyebb tónusban, mindenestre kifejezőek, erőteljesek. A negyedik és nyolcadik dalban némi dallamkezdemény-szerűség felbukkan refrénként, lesz ez még jobb is! Olykor maidenes ikergitár-témák is felbukkannak, de ezen sem tudok megdöbbenni, előfordult ez más hasonszőrű csapatnál is. Az ötödik dal - Hollow Inside - már szinte katartikus élményt okozott.
Nagyon-nagyon masszív lemez, olyan igazi letaglózó, szórakoztató, kikapcsoló, adrenalinpumpáló, na mindegy, szóval vegyétek meg most. Hardcore, metalcore, dallamos death kedvelők mindahányan tegyék magukévá, mert jó. A Cataract után lehet, hogy megvan a második nagy kedvencem ettől a kiadótól?
