Shock!

december 13.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Butcher Babies: Lilith

butcherbabies_cAkár kényes témának is tűnhetne napjainkban azt boncolgatni, beszélne-e bárki is a Los Angeles-i Butcher Babies zenekarról, ha nem két impozáns énekesnő állna a csapat frontján. Én azonban már csak azért sem akarom kerülgetni a forró kását, mert a banda az elejétől fogva kihasználja a Heidi Shepherd és Carla Harvey kettősében rejlő extra marketing-lehetőségeket, és már eleve a nevük is a csajokra utal. Vagyis hiába adja elő rendszeresen a két – amúgy az interjúk alapján kimondottan jófejnek tűnő – lány, hogy ők azt szeretnék, ha az emberek csakis a zenére koncentrálnak, nem pedig rájuk, a marketingstábjuk azért mindent megtesz ennek ellenkezőjéért... Teljesen érthetően, teszem hozzá, tök felesleges is ezen farizeuskodni. Viszont a sorban harmadik Lilith az első lemezük, ahol azt érzem, hogy hosszabb távon zeneileg akár még valami értelmes is kisülhet ebből a történetből.

megjelenés:
2017
kiadó:
Century Media
pontszám:
6,5 /10

Szerinted hány pont?
( 14 Szavazat )

Nem akarok kertelni ebben sem: a Butcher Babies nekem eddig nem tűnt sokkal többnek ügyesen kiszínezett lufinál. Akadtak jobb dalaik, de összességében leginkább csak kliséhalmokat hordtak hegybe mindabból, amit a 21. században tutiságnak számított a karcosabb vonalon, a két csaj pedig eladta a dolgot, mintha különleges lenne. De nem volt az. Sőt, most sem az, viszont dalszerzésileg mindenképpen előrelépést érzékelek. A Burn The Straw Mannel és a címadóval helyből két korrekt zúzda indítja az anyagot, a harmadikként érkező Headspin meg lazán a banda egyik legizmosabb szerzeménye eddig, pedig ez egy melodikusabbra vett, hangulatosabb tétel. Viszont van benne faszán eltalált refrén, amelynek segítségével akár még be is indulhat a tengerentúlon, ha úgy állnak a csillagok. A sűrű riffelésű Korova szintén erős kórussal büszkélkedhet, bár ez azért túl durva ahhoz, hogy intenzív rotációba kerüljön az amerikai rádiókban, és tetszik a Look What We've Done fél-balladája is, amelybe szintén sikerült határozott slágerrefrént írniuk. A durvulatok közül pedig a záró Underground And Overrated jön még be, ahol mintha csak a Hot For Teacherből kiindulva jammeltek volna össze valami egészen mást. A végeredménynek mindenesetre kiemelkedően jó húzása lett.

A kiemelt erősebb tételek mellett azért akadnak gyengébb pillanatok is lemezen. A legdurvább #iwokeuplikethis például meglehetősen visszafogott darab, szerintem pont ezeket a thrashesre vett pillanatokat érzik a legkevésbé, ugyanezért nem jön be a POMONA (Shit Happens) sem. Az alternatív felhangokat is villantó Controllerben meg a zavaros szerkezetű Oceanában pedig végig várnád, hogy na, most sül ki belőlük valami, de aztán mégsem. Valahol amúgy érdekes a Butcher Babies kettőssége, mert miközben kimondottan agresszív az anyag, és érezhetően a Maria Brink-szerű pszichopata, öncsonkító módon szexdémonos oldalra is rá akarnak gyúrni, itt-ott mégis rejlik a dologban valami nagyon cukros. A legjobb példa erre a The Huntsman, amely szakasztott olyan, mintha csak egy Walt Disney-mesefilm betétdalát írták volna meg extrém metalban. Heidi és Carla amúgy egyre jobban teljesít mind a dallamos témák, mind az üvöltések terén, szóval a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. A hangzás is jobb az eddigi anyagaikénál.

Mint a fentiekből is látszik, semmiképpen sincs egyensúlyban a Lilith, viszont ami jó róla, az ezúttal tényleg jó lett, és szerencsére több is rajta az erős pillanat, mint az eddigi munkáikon. Azt mondanám, ennek alapján megszavazok némi bizalmat a csajoknak – meg persze a többieknek – a jövőre nézve, aztán majd meglátjuk, mennyire élnek ezzel hosszabb távon. Az All That Remains idei lemezére hatost, az új In This Momentre hetest adtam, ez valahol a kettő között helyezkedik el. Lufinak mindenesetre most már semmiképpen sem tartom őket.

 

Hozzászólások 

 
+10 #1 Szűcs István 2017-11-18 10:34
Úgy gondolom, hogy az eddigi albumaik a groove thrash műfajban nagyszerűek, mint ahogy a Lilith is bizonyítja, hogy jó zeneszerzők vannak a csapatban. Simán érezhető, hogy az énekesnők nem csak a kinézetükkel hódítanak. Azzal is, de szerintem príma dalokat írnak. Manapság ebben a műfajban kevésbé találok olyan lemezt, ami ennyire kívánatos a dallamok szintjén, és még a zsigeribb 'core-os üvöltések is a helyén vannak. És Maria Brink egy kicsit sem jutott eszembe, amikor bármelyik lemezüket felteszem. Teljesen más kategória a kettő. Az In This Moment esetében kiérezni nem kevés C.C. Catch és Lady Gaga hatást, a Butcher Babies esetében pedig az előbb felsoroltakat egy kicsit sem érzem indokoltnak. Erős album, és annak csak örülök, hogy a külsőség ellenére ennyire "jó értelemben vett" agresszív energia sűrűsödött össze ezen a hanghordozón. :) A nők valóban szépek, de én nem érzem divatnak ezt a zenekart.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.