Shock!

április 01.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

At Night I Fly: September Kills

Az At Night I Fly egy új formáció, amely – nyugodtan mondhatjuk – a hazai progresszív színtér két sokat próbált veteránja köré szerveződött. BZ-t nyilván minden potenciális érdeklődő ismeri a Stonehenge, a Wendigo, a Queen emlékzenekar vagy az After Crying soraiból, de talán a Dreyelands főnök (mellesleg újabban szintén After Crying tag) Horváth Andrást sem kell bemutatni a hazai proggereknek. Ők ketten követték el tehát a September Kills EP-t, kiegészítve egy felsőkategóriás ritmusszekcióval: az igen tiszteletreméltó klasszikus zenei előélettel rendelkező Hegyaljai-Boros Zoltán basszusgitárossal és a K3-ból ismert Nagygyörgy Gábor dobossal. Utóbbiak a dalírási folyamatban még nem vettek részt, így a BZ és András korábbi muzsikáit ismerők nagyjából képet is kaphatnak arról, mi várható az At Night I Fly-tól.

megjelenés:
2012
kiadó:
szerzői kiadás
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 149 Szavazat )

A csapat bemutatkozó anyagán hallható négy felvétel valahol a Dreyelands és a Wendigo között helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy bár bőven akadnak itt progos, komplex elemek és dalok, összességében mégsem ezek vannak túlsúlyban. Mielőtt rátérnék az egyes nóták kissé részletesebb elemzésére, rögtön meg kell jegyeznem, hogy az anyag iszonyúan erőteljesen dörren meg, tényleg ritkán lehet itthon ennyire bika hangzású cuccal találkozni. Tízpontos a sound: erősen, tisztán szólal meg minden hangszer, és a vastag, sokszínű énektémák hangzása is nagyon szép.

Mint a recenzió elején is írtam, a két fő arc korábbi munkásságát ismerők nagyjából képben lehetnek azzal, mi várható az At Night I Flytól. BZ nyilván nem tud kibújni a bőréből, azaz most is a tőle megszokott, mással össze nem keverhető stílusban hozza az énekdallamokat, Andrástól pedig szintén hallhatóak olyan riffek, gitártémák, hangszerelési megoldások, amelyek akár Dreyelands dalokba is bekerülhettek volna. És hogy ne csak dicsérjek, a probléma is éppen ez az anyaggal. Sajnos az At Night I Fly esetében még mindig kicsit túlzottan erősnek érzem a példaképek hatását. Ahogy például a címadó indul, az színtiszta Dream Theater. Nem csak a zene, de a dobsound is abszolút Portnoyékat juttatja eszembe, csakúgy, ahogy a súlyosan dohogó gitár is. A dreamizmus később szerencsére alábbhagy, egyszerűbb, egyenesebb a dal, bár azért vannak benne finomságok, variák is. A zúzdát a fogós refrén mellett a dallamos gitár-szinti szólópárbaj oldja fel, így bár a nóta alapvetően az előbb említett súlyos, dohogó riffre épül, összképe mégis dallamos és fogós, amiért külön jó pont jár.

Az Alienated szintén egy rövidebb, súlyos dal, mely BZ-től meglehetősen szokatlan, és épp ezért izgalmas énektémát vonultat fel a verzék alatt, a dal indítása azonban full Pagan's Mind. A régi vágású szintitémákkal és effektezett dobbal induló Spiral az abszolút kedvencem az EP-ről, mely egy kissé Arjen Lucassen dolgait idéző, hangulatos, nyugis bevezetőt követően egy súlyos riff érkezésével vált arculatot. Az egyszerű, de ötletes szintiszőnyeg szerencsére végig megmarad, és BZ is visszafogottabb témákat hoz ebben a dalban, ami a poweres első két tétel után kifejezetten jól is esik. Egyértelműen a csapat progos oldalát domborítják itt ki, csakúgy, mint a záró Stolen Secondsben. Utóbbi élőben marhára fog működni, az biztos, bár megmondom őszintén, ebben is kissé túlzottnak érzem az Awake-korszakos Dream hatását.

Bár alapvetően azzal a céllal született a zenekar, hogy a tagok anyazenekarukon kívül is kipróbálják magukat, az At Night I Fly mind BZ, mind pedig András korábbi dolgaival egyértelműen párhuzamba állítható, a muzsika alapvetően ugyanonnan eredeztethető, mint a fő bandák esetében. Kezdetnek több mint biztató, az a bizonyos saját sound azonban sajnos még nincs meg. És hogy miért is lenne fontos mindenképpen az a fránya egyediség? Ne legyenek illúzióink, bármennyire jó is a September Kills és bármennyire könnyedén veri is az itthoni teljes prog mezőnyt, sajnos nálunk nincs komoly kereslet az efféle muzsikákra. Innentől kezdve viszont csakis külföld felé érdemes próbálkozni a csapatnak, az olyan kinti zenékkel pedig egyelőre még nem tudnak versenyre kelni, mint például a Beyond Twilight vagy akár a Darkology (hogy ne is a legnagyobb neveket említsem feltétlenül). Indításnak azonban abszolút ígéretes, a kijelölt irány is remek, úgyhogy csak így tovább.

 

Hozzászólások 

 
-20 #6 G-Z-R 2012-12-06 16:18
Szerintem meg kurva jó az EP. Sokkal érettebb, mint egy csomó hasonszőrű magyar tákolmány. És hogy BZ hangjával mi a bajotok, azt végképpen nem értem, tényleg a magyar mezőny 99 százalékát leénekli. Az tény hogy egy időben kissé sok volt belőle, mármint nagyon sokfelé aprózta el magát. Ha emlékeztek Jornnak is volt ilyen időszaka. De most az interjúkból azt látom hogy van az After Crying /ami inkább nekem nem a világom bár persze elismerésem/ és az A.N.I.F.
Az hogy valami Wendigó-s vagy Stonehenge-es azt meg tán akkor kéne neki felróni ha még meglenne az a két zenekar de nincs. Nekem pont inkább az ilyen Hardos mellékutcája volt furcsa de az A.N.I.F. teljesen az ő világa.
Már csak arra leszek kiváncsi mit nyújtanak élőben. Remélem jövő évben már megmutatják magukat és nem valami stúdióprojekt lesz belőle.
Idézet
 
 
-6 #5 Név kötelező 2012-12-05 23:07
Egyrészt egyetértek abban, hogy nem teremtett újabb stílust a lemez. De ettől még lehet jó, és az is, pont...
BZ-től sem tudom, hogy ki várt mást, mint eddig. Ez a stílusa, ezért szeretjük... (vagy nem, nem kötelező).

A kritikához viszont annyit fűznék hozzá, hogy egy zenében felfedezni más zenekarok hatásait és ezt negatívumként beállítani elég nevetséges dolog. Akkor inkább nem írnék cikket, ha ennyire nem jön semmi épkézláb gondolat, de ez nem értelmes kritika, lehet leülni, egyes!!! Gondolom minden zenekarnak kötelező új műfajt teremteni. Életszerű...

Akkor már a példaképként említett (és sok millió ember által szeretett) Dream Theater zenéjét is le lehetne húzni, mert kb 20 másik zenekar stílusjegyeit lehet felfedezni a zenéjükben.

A többivel nagyrészt egyetértek, de hogy ez is milyen megállapítás:
"...kinti zenékkel pedig egyelőre még nem tudnak versenyre kelni, mint például a Beyond Twilight..."
Nahát de meglepő, az isten háta mögötti Magyarországon megjelent vadiúj "nullkilóméteres " zenekar EP-je nem tud versenyre kelni egy 5 nagylemezes világszerte befutott zenekarral, mekkora... :-)
Idézet
 
 
+7 #4 nouseforaname 2012-12-05 19:25
A zene egy korrekt prog alkotást adna, de sajnos az ének hazavágja azt is, ami amúgy ígéretes volna. Hallatszik, hgoy első nekifutás, az is, hogy van mögötte munka, de sajnos itt nagyon visszaüt az, hogy BZ konkrétan a legtúlértékelte bb énekes-zenész ebben az országban. Magyar narancs, mondhatnám. Amikor jön egy dögös riff, egy jó szintidallam, arra menetrendszerűe n érkezik egy olyan énekdallam, ami totálisan semmitmondó, és bár a harmonizálásoka t szépen megcsinálja BZ, sajnos nem tudja megugrani azt a szintet, amitől ő kultikus progmetal énekessé válhatott itthon. Jelesül a Stonhenge lemezt, ahol tényleg működött az a remek dallamérzék, amit azóta is hajlamos dicsérni a szaksajtó. A Wendigo is miatta volt ilyen felemás érzetű számomra, egyszerűen ahhoz a zenéhez, és ehhez az új projekthez is egy jóval karakteresebb, erőteljesebb hangra volna szükség, és fogós dallamokra. BZ hangja tipikusan az, ami Nyugat-Európában vagy az USA-ban lemezek tucatjain szerepelhetett volna session háttérvokálban, de ahhoz, hogy a hátán vigyen egy zenekart, sajnos kevés. Kár érte.
Idézet
 
 
+13 #3 Valóság 2012-12-05 18:07
Ne haragudhatok de a csalódottságom oka a hatalmas beharangozó, majd a meghallgatás utáni csalódás.
Ebben nincs semmi progresszivitás !
Silány riffek, dallamtalanság, összecsapott, kiforratlan témák. Az énekes sokszor idegesítően olyan tartományban, ami nem hozzá való.
Ez a 4 nóta jött és ment. Semmi nem maradt meg belőle SAJNOS. Attól, hogy néha 5/4-ben vagytok már jár a "a hazai progresszív színtér két sokat próbált veteránja" jelző?
Nincs ebben semmi "előre mutató". EZ METÁL. 1 a sokból.
Attól, hogy a dobos csávó néha megpüföli azokat a hosszú csőtomokat már "Portnoy"? Különösen a címadó dal ősriffjei voltak megmosolyogtató ak....tadam-tadam-tadam.....stb nevetséges, hogy erre épül az egész nóta, meg nikkelbekkes énekre :(
Szumma:
Vagy több matek, vagy több dallam, (vagy inkább mind a 2 ) Ez így langyos.
Idézet
 
 
-6 #2 Papp Noémi 2012-12-05 11:32
Aladin, hallottad már az EP-t, mielőtt ilyen hülyeséget írsz? A kritika is arról szól, hogy még nem teljesen egyedi az irány, de a dalok jók és az egész anyag erős!
Mondjuk a kritikaírót sem értem teljesen, hogy most akkor áld vagy átkoz?
Idézet
 
 
+6 #1 Aladin 2012-12-05 10:30
Sokszor érzem azt, hogy akik nagyon megtanultak zenélni, azt hiszik, dalokat írni már nem is kell...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.