Shock!

július 06.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Annihilator: Metal II

annihilator_cAbból a néhány interjúból, amit olvastam vele, úgy jött le: Jeff Waters arra használta a covid miatt nyakába szakadt temérdek szabadidőt, hogy rendbetette az Annihilator-katalógust, közben meg felvette a 2007-es Metal nagylemez új verzióját Stu Blockkal és Dave Lombardóval. Nagyjából miért ne? alapon, just for fun. Nem sorlemez ez tehát, nem is valami kihagyhatatlan, hiánypótló anyag, de még csak nem is folytatás, hanem csupán némi extra csemege. De mindezt nyilván pontosan tudod, hiszen egyrészt nem teljesen friss már a Metal II, másrészt pedig Dave Lombardo csatasorba állítása miatt meggyőződésem, hogy némi extra figyelmet is kapott most a csapat. Bár az Annihilator szekere egyébként kifejezetten jól fut az utóbbi években: a Watersszel a mikrofon mögött született anyagok számomra kábé a legjobbak voltak 2000 óta, és a turnékon is igen szép nézőszámok előtt játszottak.

megjelenés:
2022
kiadó:
earMUSIC
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 20 Szavazat )

Tulajdonképpen a jó széria a Metal II-val sem szakad meg, de azért azt sem mondom, hogy kilőtték vele a bal felső sarkot. Ha például összehasonlítod ezt az anyagot a Testament First Strike Still Deadlyjével, ami abszolút etalon az újravett cuccok között, egyértelmű, hogy simán alulmarad. Ettől még jó, de elsősorban Lombardo összekeverhetetlen stílusa, meg persze Waters máig lélegzetelállító gitározása miatt. Stu Block viszont nekem kicsit csalódás: egyrészt nyilván a Dave Padden hangjára írt dallamokkal nem lehet csodát tenni, az viszont már tényleg csakis az ő számlájára írható, hogy néhány helyen bántóan túltolja a ripacskodást. Az Into Eternityt is pont emiatt nem kedvelem igazán, és míg az Iced Earthben Jon Schaffer sikerrel csippentette le Block vokális vadhajtásait, Waters mesternek ez nem mindig sikerült. A rekesztős, gyorsabb témákban persze nincs gond Stuval (más kérdés, hogy ezek a verziók nem adnak túl sokat a Padden-félékhez, hiszen az üvöltve éneklés Dave-nek is remekül ment), de például a Couple Suicide-tól konkrétan falra mászok.

Maga a Metal amúgy az egyik legerősebb Annihilator-cucc volt a Padden-érában, Dave Lombardo szerepeltetése pedig annak ellenére is hozzáadott ehhez némi pluszt, hogy egyrészt a dobhangzás kicsit talán demósra sikerült, másrészt meg azért Mike Mangini is eléggé odatette magát az „első résznél". Az eredeti dalsorrendet alaposan megvariálták, az anno Jeff által énekelt, döngölős Operation: Annihilation le is maradt az új verzióról, a helyére viszont felkerült a 2007-ben csak japán bónuszként megjelent Exciter-feldolgozás Heavy Metal Maniac, és a 2010-es lemezen már kiadott Van Halen-cover Romeo Delight új verziója is, Dave dobolásával és Stu énekével.

Zeneileg tehát a Metal II kifejezetten ütős, vokális téren viszont lehetett volna még rajta pofozgatni ezt-azt. Ha Jeff komolyan gondolja, hogy nem akar új lemezeket írni az Annihilatornek, de ilyesmi extra kiadványokkal azért szívesen molyolgatna a jövőben, javaslom, hogy a következő újrázáshoz igazolja le mondjuk Wade Blacket. A fickó tuti ráér, hiszen a Chalice Of Sin lemezét leszámítva nem igazán csinált semmit mostanában, az én oldalamat meg nagyjából huszonöt éve furdalja, hogy vajon milyen lenne vele az Annihilator.

 

Hozzászólások 

 
#12 Abigél 2022-04-22 21:29
Ez az ember a Waters művek már régen feloszlathatta volna magát. saját maga paródiája ezekkel a kiadványokkal. Semmi ötlet nincs a számokban. csak jönnek és jönnek a lemezek, mind lapos. Nem is hallgatom. Ez gagyi thrash. Ment volna inkába Megadeth-be annak idején, lehet többre vitte volna.
Idézet
 
 
#11 toxicwaltz 2022-04-22 19:53
Én nem mondom, hogy csak az első (ízlés szerint) 2-3-4 lemeznek van létjogosultsága , de a Metal szerintem semmilyen mércével mérve nem túl jó (nem en bloc rossz, de nálam a számok nem állak össze), bármi ami utána jött, veri, pl. az utána következő Annihilator album nekem kifejezetten bejön, meg az utolsó 2 album is, úgyhogy ezt az újrafelvételt nem kifejezetten értem.
Idézet
 
 
#10 Venomádi 2022-04-22 19:05
Javítom magam, Lombardo miatt egyértelműen jobb lett, de kaphatott volna jobb hangzást, van ahol meg nem üti be a crash-t, ahol Mangini igen, de ez már nagyon szarrágás.
Idézet
 
 
#9 Gábor 2022-04-21 20:51
Idézet - Equinox:
Idézet - Scarecrow:
Az Annihilator esetében is szerintem mindenkinek más más a kedvenc lemez tőlük, annyira vegyes a felhozatal.
Ezt a Metal-t én speciel nem komáltam minimálisan se mikor kijött, de most belehallgattam az újrába és azért van pár jó szám rajta. Lehet ez Block-nak is köszönhető.

Szerintem meg nagyon nem. Aki Annihilatort hallgat, az mind az első 3-4 lemez miatt szereti a bandát, és ezeken belül is az első 2 ami zseniális, a következő kettő meg jóféle. Egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy valaki a Refresh the Demon vagy a Waking the Fury miatt lett Annihilator fan. Egyetlen üdítő kivétel van a késeiek közül, az meg a Carnival Diablos szerintem


Nekem momentán a harmadik lemez jóval a második előtt van Coburn "éneke" miatt. Szerintem az egy túlértékelt lemez.
Idézet
 
 
#8 Venomádi 2022-04-21 18:34
Szerintem meg az röhejes, hogy a King of the Kill után minden le van sajnálva tőlük, voltaképp már az is csak úgy fér sokak gyomrába, hogy futottak még.. De mivan velem, aki nagyjából párhuzamosan kezdte hallgatni a későbbi dolgokkal? Nekem a Remainsszel bezárólag hatalmas kedvenc mind. A Refresh ugyanúgy hiányozna, mint az előbb említett lemez. Az utána következőkkel már inkább vitaképes vagyok. Mindet szeretem ugyan, de közben értem is, hogy az ellentábornak miért nem tetszik. Én is úgy gondolom, hogy Waters tékozlófiú, ilyen képességekkel. Bár az utóbbi 3 lemez némiképp felfelé ívelő tendenciát mutatott. Ez az újravett Metal meg valóban a felesleges kategóriát erősítené, némiképp jobb Lombardo miatt is, mint eredetileg, Stu nem dobott sokat rajta. Az egyetlen szám amin tényleg sikerült javítani, az a Clown Parade, na ott megjött az első libabőr. Ott hallom Rampage-et én is.
Idézet
 
 
#7 SzG 2022-04-21 18:20
Talán azok miatt nem, aimt említesz, de én is úgy vélem, a későbbi dolgaik között is vannak vitán felül kurvajó dolgok. A Schizo Deluxe pl. igen bitang egy lemez, nálam pl. konkrétan karcolgatja a felsőligás dolgaikat.

Idézet - Equinox:
Idézet - Scarecrow:
Az Annihilator esetében is szerintem mindenkinek más más a kedvenc lemez tőlük, annyira vegyes a felhozatal.
Ezt a Metal-t én speciel nem komáltam minimálisan se mikor kijött, de most belehallgattam az újrába és azért van pár jó szám rajta. Lehet ez Block-nak is köszönhető.

Szerintem meg nagyon nem. Aki Annihilatort hallgat, az mind az első 3-4 lemez miatt szereti a bandát, és ezeken belül is az első 2 ami zseniális, a következő kettő meg jóféle. Egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy valaki a Refresh the Demon vagy a Waking the Fury miatt lett Annihilator fan. Egyetlen üdítő kivétel van a késeiek közül, az meg a Carnival Diablos szerintem
Idézet
 
 
#6 Equinox 2022-04-21 17:50
Idézet - Scarecrow:
Az Annihilator esetében is szerintem mindenkinek más más a kedvenc lemez tőlük, annyira vegyes a felhozatal.
Ezt a Metal-t én speciel nem komáltam minimálisan se mikor kijött, de most belehallgattam az újrába és azért van pár jó szám rajta. Lehet ez Block-nak is köszönhető.

Szerintem meg nagyon nem. Aki Annihilatort hallgat, az mind az első 3-4 lemez miatt szereti a bandát, és ezeken belül is az első 2 ami zseniális, a következő kettő meg jóféle. Egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy valaki a Refresh the Demon vagy a Waking the Fury miatt lett Annihilator fan. Egyetlen üdítő kivétel van a késeiek közül, az meg a Carnival Diablos szerintem
Idézet
 
 
#5 Viktor121 2022-04-21 13:46
A lemez nem egy nagy eresztés , de legalább hallhattuk Randy Rampaget a clowns on paradeben
Idézet
 
 
#4 Scarecrow 2022-04-21 13:00
Az Annihilator esetében is szerintem mindenkinek más más a kedvenc lemez tőlük, annyira vegyes a felhozatal.
Ezt a Metal-t én speciel nem komáltam minimálisan se mikor kijött, de most belehallgattam az újrába és azért van pár jó szám rajta. Lehet ez Block-nak is köszönhető.
Idézet
 
 
#3 shmonsta 2022-04-21 11:23
Nekem tetszik a végeredmény, jópárszor meghallgattam már. Bárcsak az Anthrax is kedvet kapna és megcsinálná méltó hangzással a korai lemezeiket. Azokon eddig semmi nem segített, annyira semmilyenek a megszólalásukat tekintve.
Idézet
 
 
#2 Pufók Istók 2022-04-21 09:14
Már a 90-es évek közepe óta csalódás. Volt négy jó lemezük, utána semmi érdekes.
Idézet
 
 
#1 Equinox 2022-04-21 08:23
Nekem már ez a lemez se mondott semmit, eredetiben sem. Jó riffek, semmitmondó számok. 50-55 percig. Masszív csalódás a modernkori Annihilator egyébként. Már ha lehet csalódásnak leverni még, amikor azt várjuk, hogy leverjék a lécet, minden alkalommal.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2007. január 12.

 

Wendigo - Budapest, A38, 2005. április 29.