Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

F&J: Chapter One

Különleges zenei utazásra szeretném meginvitálni azokat, akik olykor igénylik a csendes ejtőzést, a nyugodt meditálást, akiknek van egy szűk órájuk arra, hogy a rohanásban megálljanak és elmélázzanak a világon. Akár hangokkal.

megjelenés:
2002
kiadó:
Periferic
pontszám:
8,5 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

Az F&J név nem mond túl sokat (magam is annyit tudok, ami a borítóban olvasható), hárman készítik a zenét (dob, bgitár, billentyűk), is húzom tovább az időt; világzenéről van szó. Manapság ezt akár divatosnak is lehet nevezni, de azt hiszem, ha egy zene megérinti az embert, az jelent valamit. Még akkor is, ha a "körítés" populáris kissé.

Talán most nagy szavakat használok, de ez a zene olyan tiszta. Lehet azért fogott meg ennyire a zene, mert mindig erősen vonzódtam az indián zenékhez, és beleszőttek két dalba eredeti navaho felvételeket, ráadásul úgy érzem sikerült elkapni az eredeti dal hangulatát, az ősi szomorúságot pezsdítették fel modern ritmusokkal, de nem bontották meg annak a lüktetését.

A hat dalból négyben hallhatóak samplerezett hangminták, kettő érzésem szerint abszolút saját szerzemény (mármint nem támaszkodik semmi népzenére), de kitűnően illeszkednek a lemez hangulatába. Talán kevésnek tűnhet, hogy csak hat számot említek, ám ha azt nézzük, hogy a legrövidebb majd hat perces, a leghosszabb meg kicsivel marad el a negyed órától, akkor lehet sejteni miféle zenei hömpölygést nyújt a formáció.

Zenei párhuzamként az Enigmát tudnám megemlíteni, de az Enigma azért ennél sokkal "műanyagabb", az F&J természetesebb, habár valahol ugyanazokból a zenei eszközökből merítkezik mindkettő (legalábbis részben). A hangzás nem az igazi, kicsit "csörgős", sok a magas, hangszíneken, arányokon lehetne mit javítani. A samplerminták nyilván olyanok, amilyenek, bár azok is szólhatnának kicsit tompábban. Ami mellett nem tudok elmenni (és igazából ez a zenei élményt egyáltalán nem befolyásolja) az a borító gyengesége. Ötlettelen és vérszegény, ez az, amit tényleg öt perc alatt el lehet készíteni nyomdakészre. Kis energiával lehetett volna olyan körítést adni a lemezhez, ami ráirányítja a tekinteteket a bolt polcán, érzésem szerint jóval többen felfigyelnének a lemezre, így viszont elsikkadhat. Kár lenne érte, mert igencsak ajánlott hallgatnivaló, főleg azok számára, akik szeretnek elrévedni a múltban egy kicsit. Várom a következő adagot ebből a fajta meditálásból.

Uff.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Beardfish - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.