Shock!

július 18.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Steve Jackson: A pusztítás teremtménye

coh_1Eredeti nemzetközi megjelenése után harmincnyolc és a hazai klasszikus Kaland – Játék – Kockázat széria földbe állása után harmincegy évvel végre hivatalosan is forgalomba került Magyarországon a Fighting Fantasy sorozat koronagyémántja. Steve Jackson 460 fejezetpontos mesterműve a maga idejében a régi szabású lapozgatós játékkönyvek csúcsalkotása volt: aki annak idején szerette a sorozatot, amelynek viharvert egykori példányai ma már itthon is csillagászati árakon cserélnek gazdát a másodlagos piacon, semmiképpen se hagyja ki.

Ezt is megértük: a Chameleon Comix jóvoltából végre magyarul is hivatalos kiadást kapott a '80-as évek minden bizonnyal legjobb lapozgatós játékkönyve, a Steve Jackson által jegyzett Creature of Havoc. Mivel a Kaland-Játék-Kockázat sorozaton Magyarországon is szó szerint tízezrek nőttek fel, ez a könyv pedig szilárd meggyőződésem szerint a széria csúcsalkotása, a kiadás hiánypótló voltát nem is bizonygatom tovább. Mielőtt azonban a tárgyra térünk, érdemes ledobni a nosztalgia-atombombát a Shock!-ra, és kicsit felidézni a rendszerváltás éveinek egyik meghatározó, generációs geek-alapélményét.

megjelenés: 2024
oldalszám: 296
fordította: Kemenes Iván
kiadó: Chameleon Comix
Neked hogy tetszik?
( 18 Szavazat )

Jackson és Livingstone

Steve Jackson és Ian Livingstone először a középiskolában találkozott a '60-as évek végén: a páros megszállottan rajongott A Gyűrűk uráért és Robert E. Howard Conan-történeteiért, és olyannyira azonos nyelvet beszéltek, hogy közös underground magazint indítottak Owl And Wiesel címmel. A véletlen műve volt, hogy egy fiatal amerikai játékfejlesztő, bizonyos Gary Gygax hozzájutott ebből egy példányhoz, és küldött a párosnak frissen elkészült szerepjátékából, a Dungeons And Dragonsból. Jacksont és Livingstone-t lenyűgözte a teljesen újszerű fantáziajáték, így 1975-ben megalapították saját cégüket, a Games Workshop Foundationt, amely innentől kezdve néhány éven belül különböző – elsősorban fantasy-tematikájú – játékok európai terjesztőjeként igazi fejőstehénné vált. 1977-ben megnyitották első boltjukat, és ezzel párhuzamosan útnak indult új lapjuk, a White Dwarf is.

coh_2

A nagy ötlet ugyanakkor 1980-ban, a D&D egyre növekvő sikerei nyomán pattant ki a két alapító fejéből, amikor elkezdtek dolgozni Mágikus kutatás munkacímű játékkönyvükön. Utóbbi a klasszikus fantasy regényirodalom elemeit kombinálta a szerepjátékok vonásaival. A 400 fejezetpontból álló, „lapozgatós" szisztémára épülő könyv nem az első hasonló alapelvű, interaktív mű volt, de alapossága és professzionális kivitelezése eleve sikerre predesztinálta. A könyv az utolsó pillanatban kapta A Tűzhegy Varázslója (The Warlock of Firetop Mountain) címet, majd 1982-ben a Puffin Books adta ki Nagy-Britanniában, fogadtatása pedig minden várakozást felülmúlt. A Fighting Fantasy megjelöléssel kiadott könyv azonnal óriási sikert aratott, akkorát, hogy hamarosan zsinórban követte a többi: 1983-ban négy, 1984-ben öt, 1985-ban pedig már hét további játékkönyv látott napvilágot a logó alatt, és nem túlzás azt állítani, hogy Nagy-Britanniában valóságos őrület övezte a sorozatot. A legsikeresebb rész, az Ian Livingstone által jegyzett, 1984-es Halállabirintus csak a brit területeken több mint 300 ezer példányban kelt el megjelenése után, így nem csoda, hogy párhuzamosan más országokban is elkezdtek terjeszkedni. A sorozat Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában egyaránt megtalálta a maga közönségét.

Ha levágod a fejét, lapozz a 400-ra!

A Fighting Fantasy sikerének titka egyszerű volt: nem kellett hozzá semmi, csupán két dobókocka, egy papír és egy ceruza, némi idő és kitartás, a szimpla, de szórakoztató szabályrendszer segítségével egy nap alatt végigjátszható volt a legtöbb könyv, a több útvonal miatt azonban nem kellett félredobni őket egyetlen használat után. A kiadványok nagyrésze egy Titán fantázianevű világon játszódott, de szerepelt közöttük néhány sci-fi környezetű történet és egyetlen jelen időben zajló horrorsztori is. A főáramlatot azonban egyértelműen a fantasy jelentette. Jackson és Livingstone orkokkal, trollokkal, nagyszakállú jóságos mágusokkal és hibbant démonidézőkkel telezsúfolt világa tinédzserek tízezreit kötelezte el örökre a műfaj mellett.

A játékkönyvek iránt akkora kereslet mutatkozott, hogy a két alapító egy idő után kénytelen volt igénybe venni más szerzők segítségét is (a közhiedelemmel ellentétben közösen mindössze egyetlen könyvet írtak: az elsőt). Livingstone ettől függetlenül a továbbiakban is időről időre jelentkezett egy-egy újabb kötettel, Jackson azonban nála kisebb intenzitással vett részt a világok kiépítésében, igaz, minden esetben kísérletezősebb, formabontóbb művek formájában. Az általa jegyzett – később Magyarországon is kiadott – négyrészes, összefüggő és bonyolultabb szabályokra épülő Sorcery! sorozat nem titkoltan a felnőtt olvasóközönséget célozta meg 1983 és 1985 között, mondván: miért csak a gyerekeknek és a tinédzsereknek legyen jó? Még ennél is messzebbre merészkedett az 1986-os Creature of Havocben, amelyet a sorozat hívei azóta is a valaha megjelentetett legjobb Fighting Fantasy kiadványként tartanak számon. Ez a szövevényes, felnőtt fejjel is roppant nehezen végigjátszható, ötletes történet aligha véletlenül lett 2022-ig az utolsó, amit Jackson a szériába írt, megfejelni ugyanis jóformán lehetetlen lett volna.

coh_3

Nemzedéki alapélmény

Jackson és Livingstone sorozata Magyarországon a Kaland – Játék – Kockázat címet kapta, és az elsőként kiadott Halállabirintus a Rakéta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1989 derekán. Nem sokkal utána követte A Tűzhegy Varázslója is, méghozzá hatalmas sikerrel. Az első kiterjedt hazai fantasyolvasó generáció alapélményei egyértelműen ezek a játékkönyvek voltak, hiszen korábban itthon igen mostoha volt a műfaj sorsa, kiadványok A Gyűrűk Urát és egy-két Kozmosz vagy Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatos fehér hollót leszámítva gyakorlatilag nem is jelentek meg. Habár pontos számok nem állnak rendelkezésre, aligha járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy a játékkönyvek összesen itthon is százezres nagyságrendben fogytak a könyv- és újságosstandokról. A szekér olyannyira futott, hogy még a Titán világáról szóló háttérkönyvet is megérte piacra dobni, pedig az 1991-es viszonyokhoz képest meglehetősen borsos, 279 forintos árat kóstált.

Mint minden hasonló esetben, idővel persze a lapozgatós könyvek piacán is megjelentek az utánzatok. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a Fighting Fantasy mellett számos hasonló szisztémára épülő könyvfolyam került a boltokba, Joe Dever hasonlóan kiváló Lone Wolfja például Észak-Amerikában még a Jackson-Livingstone könyveknél is sikeresebb pályát futott be. És bár a Kaland – Játék – Kockázat a hazai fantasyrajongók egész generációját nevelte ki, a magyar piac (vagyis a szülők pénztárcája) nem bírt el egyszerre ennyi kiadványt. A hazai fejlesztésű, 1992-ben startolt Harcos-Képzelet mellett a trónkövetelők körében idővel megjelent az Új Vénusz Lap- és Könyvkiadó által gondozott Fantázia Harcos sorozat is – a Rakéta által még ki nem adott Fighting Fantasy játékkönyvekkel, ez a széria ugyanakkor lényegesen rosszabb nyomtatási- és papírminőségű könyvekből állt, mint a Kaland – Játék – Kockázat, ráadásul hemzsegtek benne az otromba sajtóhibák és fordítási következetlenségek. (Jellemző, hogy még két igen gyenge színvonalú, vicceskedő paródiakötet is megjelent itthon ennél a kiadónál, bennük magyarul ki nem adott Fighting Fantasy játékkönyvekből kiollózott rajzokkal.) Dever Lone Wolf-szériája Magyarországon ugyanakkor mindössze egy kötetet ért meg a silány másolatok özönében, egy méltatlan, már kinézetre is low budget KJK-kópia benyomását keltő magyar verzióban.

coh_4

A vég elkerülhetetlen volt: 1993-ban, tizenhét plusz négy (a Titán, plusz a Sorcery! első három része Kaland – Játék – Varázslat logó alatt) kötet után a Rakéta úttörő sorozata befuccsolt, a kiadó pedig csődbe ment. Fél évvel később – tizenegy plusz egy könyv után – a Fantázia Harcos is követte. Később a Szukits Kiadó részéről két kísérlet is történt arra, hogy feltámasszák Magyarországon a Jackson-Livingstone impériumot, ám mind az 1998-as, mind a 2001-es újrakezdés hamvába holt egy-egy kötet után. Érdekesség, hogy a magyar szerzők által írt Harcos-Képzelet ezzel párhuzamosan – számos fazonigazítás közepette – egészen 2008-ig elmenetelt, és 58 részt ért meg.

Feltámadás

Ami a Fighting Fantasy őshazáját, Nagy-Britanniát illeti, a sorozatot eredetileg az ötvenedik kötet után akarták befejezni: a számítógépes játékok fellendülésével párhuzamosan a játékkönyvek iránt érezhetően csökkent a kereslet, így Jacksonék úgy vélték, méltósággal, még nem zuhanórepülésben hagyják abba a szériát. Ám a jubileumi részként kiadott, Ian Livingstone jegyezte 1992-es Return To Firetop Mountain akkora példányszámokban fogyott, hogy végül még kilenc további játékkönyv látott napvilágot 1995-ig. Vagyis az eredeti sorozat túlélte mindkét magyarországi mutációt. A '90-es években úgy tűnt, a naponta megjelenő újabb és újabb szerepjátékok, illetve számítógépes fantasy-kalandok közepette teljesen ódivatúvá vált a Fighting Fantasy, ám 2002-ben Angliában a Wizard kiadó felújított artworkkel, számos régi hibát javítva újra elkezdte piacra dobni a klasszikusokat, közöttük néhány új címmel. 2017-től a Scholastic vette át a szériát, szintén egy-egy új kötettel tarkítva a sokadik újrakiadásokat. A célcsoportot ma már persze nem a tizenévesek, hanem a nosztalgiázó negyvenes-ötvenesek jelentik, de a vállalkozás szépen elketyeg.

coh_5Idehaza tehát az első fellángolás idején olyan alapvetőnek számító részek végül nem is jelentek meg magyarul, mint a Creature of Havoc, a mélytengeri környezetben játszódó Demons of the Deep vagy a sorozat leghorrorisztikusabb darabja, a Beneath Nightmare Castle, holott már mindannyiuk hazai kiadása az előkészületi fázisban járt. A rajongókban azonban olyan mély nyomot hagyott Jackson és Livingstone sorozata, hogy underground szinten, már a 2000-es évektől kezdve full illegálisan, de ehhez képest igen impozáns kiállításban a teljes sorozat kijött házikiadásban, a Zagor.hu gondozásában. Mostanra ezeket a köteteket is aranyárban mérik. A sok hányattatás után idehaza végül Szűcs Gyula karolta fel 2020-ban a Fighting Fantasyt, és az általa vezetett Chameleon Comix kiadónál jelennek meg a régebbi és újabb címek (más játékkönyvekkel egyetemben). E széria ért most el végre a Creature of Havochoz, amely A pusztítás teremtménye címet kapta.

Balthus, Zagor és Zharradan

Akinek megvolt a Titán, és kiskölyökként hozzám hasonlóan rongyosra olvasta, bizonyára emlékszik a Démoni Hármasról szóló alfejezetre. Zagorról, A Tűzhegy Varázslója, illetve Rettegett Balthusról, A Káosz Fellegvára főgonoszáról persze egyből kipipáltuk, hová tartoznak, harmadik társuk, Zharradan sorsát azonban az enciklopédia is homályban hagyta. Nem véletlenül, hiszen az ő sztoriját elmesélő Creature of Havoc épp akkoriban látott napvilágot angol nyelvterületen. Ez itt tehát a boszorkányok felnevelte fattyúból perverz nekromantává vált főgonosz története – és a történetet itt kéretik tényleg történetként érteni, Jackson ugyanis olyan kidolgozott hátteret adott a szokásos KJK-köteteknél amúgy is combosabb könyvnek, ami gyakorlatilag egyetlen másikra sem jellemző. (Nem véletlen, hogy az annak idején kijött három Fighting Fantasy-regény egyike, a Jackson által jegyzett The Trolltooth Wars is e három karakter és az itteni legendáriumok körül forog.)

Jómagam már csak bőven felnőtt fejjel jutottam el eddig a könyvig, és az angol eredeti „greenspine" kiadást bő másfél héten át nyüstölve már akkor is azt gondoltam: habár nagy hiányosság, hogy nem jött ki itthon, igazából csak az egyik szemem tud sírni miatta. A Fantázia Harcos sorozat utolsó megjelenésében ugyanis már ott szerepelt A pusztító címen az előkészületben lévő címek között a Creature of Havoc. De inkább bele sem gondolok, hogyan barmolta volna szét az Új Vénusz ezt a kifejezetten összetett, pengeéles aggyal megírt játékkönyvet a maga minden különleges rejtvényével és szemét kis húzásával. Kezdjük ott, hogy A pusztítás teremtménye a sorozat minden hagyományával szakít: a kezdőponton eleve semmit sem tudsz, semmit sem értesz magad körül, nem tudod, ki vagy, hol vagy és hogy kerültél oda. Innen indulunk, és egy titkos nyelv megfejtésétől kezdve végeláthatatlan és óhatatlanul halállal járó körökbe torkolló leágazásokon át juthatsz el a rejtély megfejtéséig. Jackson amúgy is vonzódott a játékost halálra szívató megoldásokhoz, de kétségtelenül itt járatta csúcsra minden ebbéli fortélyát.

coh_7

11-12-13 éves gyerekként tehát jó eséllyel még csalással is nehéz lett volna végigtolni a könyvet, ami ugyanakkor ezzel együtt is roppant szórakoztató, és egyfajta „le a kalappal" érzést vált ki az olvasóból. Ez itt ugyanis tényleg a Kaland – Játék – Kockázat csúcsa, és az új magyar kiadás szerencsére méltó is az alapanyaghoz. A kultikusságot külön emeli, hogy a Chameleon az újabb kiadások frontképei helyett Ian Miller eredeti borítóját is megszerezte hozzá, és természetesen Alan Langford illusztrációi is itt figyelnek. Érthető jogi okokból az a bizonyos robbanó csillag meg a Félelmetes fantáziajáték – a főhös TE vagy! felirat hiányzik, a gerinc pedig nem a piros-kék-sárga valamelyike, hanem az eredeti puffinos kiadásokra rímelő zöld, de az illúzió külcsín tekintetében is csaknem komplett. A magyar címtől, bevallom, annyira nem vagyok oda meg vissza, itt némi csavar szerintem belefért volna, de ez végül is másodlagos, és kétségtelenül A pusztító sem hangzik jobban.

Tekintve, mennyit kérnek manapság egy-egy ritkább, későbbi KJK-ért, melegen ajánlom, hogy amennyiben jelentett neked valamit a sorozat (márpedig voltunk ezzel néhányan így annak idején), addig csapj le a Creature of Havoc magyar kiadására, amíg hozzáférhető. Ian Livingstone egyenesebb vonalú kalandjaival szemben Steve Jackson mindig is a nehezebb, furmányosabb végükről fogta meg a dolgokat, de épp ebben rejlik ennek az egésznek a zsenialitása. Ha létezik ebben a műfajban mestermunka, hát ez a könyv tényleg az. Ráadásul a Chameleon Comix bevallottan mindent ki akar adni, ami Fighting Fantasy, szóval a közeljövőben számos hasonló ínyencség várható a kiadótól ezen a vonalon, beszerezhetetlen régiségek újrakiadásától kezdve magyarul soha meg nem jelent könyvekig.

coh_6

 

Hozzászólások 

 
#27 Draveczki-Ury Ádám 2024-07-17 05:57
Idézet - Mr. Monolith:
Oké, de volt a cikkben egy erősen általánosító megjegyzésed az egyéb játékkönyvsoroz atokkal kapcsolatban,me ly sértő azon szerzőkkel kapcsolatban, akik nem leutánozták az FF mechanizmusát, hanem tovább fejlesztették, és számos tekintetben túl is szárnyalták azt...

Igen, az egyéb játékkönyvsoroz atokkal kapcsolatban, amik egy az egyben nyúlások voltak minimális eltérésekkel. Mert rengeteg ilyen volt. Nyilvánvalóan nem globálisan az összes korabeli és későbbi játékkönyvről beszéltem. A Fabled Lands eleve tök más lapra tartozik a nyílt rendszer miatt, és konzervatívabb formátumban a Way Of The Tigernek is megvoltak a maga sajátosságai (de ott meg ugye konkrét kapcsolat is van a FF-fel). A Harcos-Képzeletnek meg például, mondjuk úgy, hogy kevésbé, főleg eleinte. :)

Ne láss bele olyat, amit nem írtam. :)
Idézet
 
 
#26 Mr. Monolith 2024-07-16 19:37
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Mr. Monolith:
Dehát ugye hozzászoktunk már, hogy ami nem jutott el Magyarországra, az lényegében nincs. :D

De van, csak ez a cikk nem a Fabled Landsről szól, hanem a KJK-ról, ennek a könyvnek a megjelenése kapcsán. :D


Oké, de volt a cikkben egy erősen általánosító megjegyzésed az egyéb játékkönyvsoroz atokkal kapcsolatban,me ly sértő azon szerzőkkel kapcsolatban, akik nem leutánozták az FF mechanizmusát, hanem tovább fejlesztették, és számos tekintetben túl is szárnyalták azt...
Idézet
 
 
#25 Draveczki-Ury Ádám 2024-07-16 17:48
Idézet - Mr. Monolith:
Dehát ugye hozzászoktunk már, hogy ami nem jutott el Magyarországra, az lényegében nincs. :D

De van, csak ez a cikk nem a Fabled Landsről szól, hanem a KJK-ról, ennek a könyvnek a megjelenése kapcsán. :D
Idézet
 
 
#24 Mr. Monolith 2024-07-16 17:38
Jellemző, hogy mennyire a kjk nosztalgia bűvöletében él a hazai olvasóközönség. Minden ami anno nem Fighting Fantasy logó alatt jelent meg a 80-as 90-es években, arra rá lett húzva az utánzat címke, miközben van jó néhány olyan sorozat, ami mind a játék rendszer, mind a tartalom tekintetében köröket ró a Fighting Fantasyra. A Lone Wolf mondjuk nem teljes mértékben ez a kategória, mások mint a The Way of The Tiger, Bloodsword, Fabled Lands, Critical IF. Dehát ugye hozzászoktunk már, hogy ami nem jutott el Magyarországra, az lényegében nincs. :D Szerencsésebb lett volna, ha a szerző, ahelyett, hogy a Fighting Fantasy és a KJK nemzetközi és hazai sikertörténetév el kapcsolatban milliószor megénekelt dolgokat ismételgeti, inkább a könyvről írt volna valami érdemlegeset. Abban egyetértek, hogy a könyv kiemelkedő és egyben kötelező darab, és azt is osztom, hogy a tükörfordításos cím valóban nem hangzik valami jól. Ha rajtam múlt volna, én A Mészárlás Gyermeke címet választottam volna.
Idézet
 
 
#23 Bahn&Scorper 2024-07-06 22:18
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Illegális letöltési linkeket sem szoktunk elhelyezni a legálisan kiadott lemezekről szóló ismertetőkben, hogy "lám, itt a teljes diszkográfiát csekkolhatod".

(Max respekt a Zagornak azért, amit jószándékú fan service-ből megvalósítottak , nekem is megvan az összes kiadásuk, de a tény ettől még tény marad.)


Alapvetően egyetértek illetve tiszteletben tartom ezt - azért se akartam nekik én se nagy reklámot csinálni már a legelső hozzászólásomba n sem, mert még az elsikkadt szöveg nélkül is éreztem ezt a nézőpontot - noha azért a lemezes példa egy kicsit sántít, hiszen itt nem az eredeti angol kiadásokat pakolták ki, ami tényleg az lenne, ami. (Arra persze nem kell emlékeztetnetek , hogy a szerzői jog a feldolgozó zenekarra is vonatkozik...)

De távol álljon tőlem, hogy (tovább) vitatkozzak, hiszen a kijelentésed második felével én is így vagyok. ;-)
Idézet
 
 
#22 Hangdalar 2024-07-06 15:22
Idézet - Eugen:
Idézet - Hangdalar:
Az elátkozott ház volt a kedvencem nekem is. De sosem tudtam végigvinni, egyszerűen amikor az emberáldozás szemtanúja voltam, mindig elkaptak, és nem találtam más utat. Na de lehet egyszer még nekifeszülök mai fejjel :D


Nem vagyok naprakész, de nem lehet, hogy már hamarabb elrontottad, azért nem tudtál onnan továbbmenni?


Valószínűleg ez a helyzet. Egyszer majd újrakezdem, hátha. Kíváncsi vagyok a végére :D
Idézet
 
 
#21 A Kultúra Avarlángjai 2024-07-06 12:28
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - A Kultúra Avarlángjai:
Szerintem ő a Zagor.hu-ra gondolt.

Tudom. Akiket említek a cikkben. :D


Újra elolvastam a cikket, és tényleg...valahogy elsőre én is elsiklottam felette... :)
Idézet
 
 
#20 Aldor 2024-07-05 14:30
Ez igazán jó hír, és elsiklottam volna felette, ha nem írsz róla. Nekem a Démonlovagok volt az első, kicsit későbbi, Szukits féle kiadás. Rendkívül összetett, atmoszférikus mű.
Köszönjük a cikket!
Idézet
 
 
#19 Draveczki-Ury Ádám 2024-07-05 08:54
Idézet - Bahn&Scorper:
Ezek után viszont azért csak megemlíteném, hogy azokat a könyveket, amiket ők fordítottak (meg talán néhányat az eredeti klasszikusok közül is, de abból sokat levetettek velük), le is lehet tölteni náluk, akármennyire "full illegális" és akármennyire én is jobban szeretek nyomtatásban olvasni, mint képernyőről...

Illegális letöltési linkeket sem szoktunk elhelyezni a legálisan kiadott lemezekről szóló ismertetőkben, hogy "lám, itt a teljes diszkográfiát csekkolhatod".

(Max respekt a Zagornak azért, amit jószándékú fan service-ből megvalósítottak , nekem is megvan az összes kiadásuk, de a tény ettől még tény marad.)
Idézet
 
 
#18 Bahn&Scorper 2024-07-05 08:45
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - A Kultúra Avarlángjai:
Szerintem ő a Zagor.hu-ra gondolt.

Tudom. Akiket említek a cikkben. :D


Valóban - így olvasson az ember korán kelés és egész napos utazás után cikkeket. :-P

Ezek után viszont azért csak megemlíteném, hogy azokat a könyveket, amiket ők fordítottak (meg talán néhányat az eredeti klasszikusok közül is, de abból sokat levetettek velük), le is lehet tölteni náluk, akármennyire "full illegális" és akármennyire én is jobban szeretek nyomtatásban olvasni, mint képernyőről... ez már csak azért is érdekes lehet, mert náluk ez a könyv A Pusztító címen van fent, és valószínűleg máshol is lehetnek ilyen különbségek a fordításban.

(A Királyok Koronája is Új Vénuszos kiadásban jött ki a három előzményéhez képest, a szokásos más borító - vacak papír - fordítási bakik (viszont az érdekes volt, hogy a varázslatok kódjához nem nyúltak, így azt is érdekes volt angol eredetiben látni, illetve a fordításokat ahhoz viszonyítani) felállásban, és azt is hozzáigazítottá k a többihez, ami szintén hozott néhány helyen változásokat a szövegben.)
Idézet
 
 
#17 Draveczki-Ury Ádám 2024-07-05 04:29
Idézet - A Kultúra Avarlángjai:
Szerintem ő a Zagor.hu-ra gondolt.

Tudom. Akiket említek a cikkben. :D
Idézet
 
 
#16 A Kultúra Avarlángjai 2024-07-04 23:38
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Bahn&Scorper:
Nagyot dobbant az én szívem is, amikor megláttam, hogy mi a vezércikk... noha nekem csak kettő van meg a klasszikus könyvekből - Káosz fellegvára ajándékba kapva, Rémület útvesztője sokadkézből kölcsönkérve és nálam ragadva - a "Sorcery"-ből három is, meg a világokat bemutató Titán is ott van a polcomon (két példányban, abból is egyet ajándékba kaptam, a másodikat örököltem).

De örök emlék, ahogy mentek körbe a könyvek az osztályban meg más közösségekben is... nekem a Bajnokok próbája az egyik legnagyobb kedvencem. A szóba került paródiák ellenben, melyek A tök(él)etlen katona címmel jelentek, egyáltalán nem voltak rosszak, különösen a második rész, volt olyan, amin hosszú perceken át röhögtem könnyesre magam...

Viszont egyetlen dolgot hiányolok a cikkből... elég közismert, hogy van egy bizonyos magyar kollektíva, akik ezt a most frissen megjelent könyvet saját kedvtelésből már lefordították a nyelvünkre, ahogy egyébként nagyon sok másikat is, amelyek szintén nem tudtak már eljutni az itthoni közönséghez a '90-es években. Ők szándékosan nem lettek megemlítve?

De hát név szerint meg vannak említve. :)


Szerintem ő a Zagor.hu-ra gondolt.
Idézet
 
 
#15 Draveczki-Ury Ádám 2024-07-04 22:04
Idézet - Bahn&Scorper:
Nagyot dobbant az én szívem is, amikor megláttam, hogy mi a vezércikk... noha nekem csak kettő van meg a klasszikus könyvekből - Káosz fellegvára ajándékba kapva, Rémület útvesztője sokadkézből kölcsönkérve és nálam ragadva - a "Sorcery"-ből három is, meg a világokat bemutató Titán is ott van a polcomon (két példányban, abból is egyet ajándékba kaptam, a másodikat örököltem).

De örök emlék, ahogy mentek körbe a könyvek az osztályban meg más közösségekben is... nekem a Bajnokok próbája az egyik legnagyobb kedvencem. A szóba került paródiák ellenben, melyek A tök(él)etlen katona címmel jelentek, egyáltalán nem voltak rosszak, különösen a második rész, volt olyan, amin hosszú perceken át röhögtem könnyesre magam...

Viszont egyetlen dolgot hiányolok a cikkből... elég közismert, hogy van egy bizonyos magyar kollektíva, akik ezt a most frissen megjelent könyvet saját kedvtelésből már lefordították a nyelvünkre, ahogy egyébként nagyon sok másikat is, amelyek szintén nem tudtak már eljutni az itthoni közönséghez a '90-es években. Ők szándékosan nem lettek megemlítve?

De hát név szerint meg vannak említve. :)
Idézet
 
 
#14 2Gábor2 2024-07-04 21:59
Annyira meghatározó volt, hogy pár évvel ezelőttig nem is tudtam ezeknek a könyveknek a létezéséről :) Teljesen kimaradt.
Idézet
 
 
#13 Tulus 2024-07-04 21:44
nagyon szerettem ezeket a KJK könyveket, Bátyámnak volt néhány, de sajnos idővel mindegyik elveszett :(
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wackor - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.