Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Pokolgép, Omen - Budapest, 2014. június 7.

0609pg7A májusi lapszámban olvasható interjúban Besnyő László, a jubileumi Pokolgép koncert szervezője úgy nyilatkozott a Hammernek, hogy véleménye szerint ezen esemény nagyobb jelentőséggel bír, mint a néhány nappal korábbi Iron Maiden buli. Nyilván szavaiban van némi túlzás, de elnézve a Petőfi Csarnok szabadtéri színpada előtt megjelenteket, átérezve azt a különleges ünnepi hangulatot, ami az eseményt belengte, valamint figyelembe véve azt a tényt is, hogy legutoljára 2003-ban lehetett látni a klasszikus Gépet – azóta pedig Steve Harrisék többször is voltak nálunk –, értem, mire gondolt. Mert ezen a koncerten kicsiktől az öregekig, tényleg mindenki itt volt, akinek valaha is köze volt a magyar heavy metalhoz, egyszóval valóban sokkal inkább volt ez egy nagybetűs Esemény, semmint egyszerű koncert.

Elnézve a PeCsa szabadterét gyakorlatilag csurig megtöltő több ezer embert, mindig elgondolkodom azon, miért van az, hogy az egyébként más felállással ma is rendületlenül működő Pokolgép iránt alapjáraton ennek az embermennyiségnek jó ha 20-30 százaléka hajlandó megmozdulni, ha viszont kiegészülnek az eredeti (értsd: első négy lemezes) felállás tagjaival, akkor még azok az ötvenesek és hatvanasok is feltápászkodnak a karosszékből, akik ránézésre lehet, hogy épp 2003-ban voltak utoljára koncerten. A válasz persze egyértelmű: a nosztalgia, a romantikus múltidézés, mindezek mellett azonban van még egy tényező, amit a zenészek általában a „kémia" megjelöléssel szoktak illetni. Ahogy egyik Gép-fanatikus barátom megjegyezte: a Tökfej alatt akár háttal állva, minden egyéb információ nélkül megmondta volna, hogy azt nem más játssza, mint a Kukovecz–Nagyfi-Kalapács-Pazdera-Tarca kvintett. Komolyan felszívták magukat az öregek, aminek köszönhetően a régi hangulat egyértelműen visszajött, hiába telt el huszoniksz év a klasszikus felállás felbomlása óta.

időpont:
2014. június 7.
helyszín:
Budapest, Petőfi Csarnok
Neked hogy tetszett?
( 39 Szavazat )

Mielőtt erről megbizonyosodhattunk volna, voltak azért egyéb történések is, melyekről szintén érdemes szólni. A Words Of Blood zenekarra sajnos nem sikerült kiérnem, és az Omen műsorának első tíz percéről is lemaradtam, mivel az előzetesen beharangozotthoz képest tíz perccel korábban kezdtek, ami abból a szempontból sem volt túl szerencsés, hogy ekkor még minden túlzás nélkül százak álltak kint beengedésre várva. Szervezési szempontból sajnos ezen felül is akadtak komoly hibák, melyek azt mutatták, hogy az előzetesen is igen komolyan pörgő jegyértékesítés ellenére a szervezők nem voltak felkészülve ekkora emberáradatra. Kár, mert ha az egyszeri nézőnek 30-40 perceket kell sorban állnia a tűző napon egy-egy korsó sörért, az igencsak fel tudja bosszantani, az pedig tán még rosszabb, ha fél kilenc körül néhány pultban már arról tájékoztatják, hogy meleg búzasörön kívül bizony már semmi más nem maradt. Igazság szerint nem is értettem, mire számítottak a vendéglátós kollégák? Ha harminc fokban beszabadul ötezer rocker egy hat órán keresztül tartó szabadtéri bulira, akkor vajon mit fognak inni?

0609omen

Mázlim volt, egy kissé félreeső pultból röpke 15 perc alatt meg tudtam szerezni az első sörömet, így a „karzaton" elhelyezkedve kényelmesen leshettem meg az Omen bulijának kétharmadát. Annak ellenére, hogy Kori hangját a P.Box anyagokon kifejezetten szerettem, a vele készült Nomen Est Omen mégsem talált be nálam. Ennek ellenére élőben továbbra is remek a faszi, ahogy az egész Omen is kifogástalan teljesítményt nyújtott. Persze ezúttal messze nem róluk szólt az este, az olyan slágerek azonban megtették hatásukat, mint a Vámpírváros, a Fagyott világ vagy a Padlón vagyok. Jó volt látni azt is, hogy a közönség az utolsó anyag dalait (Eltűnt 2007-ben és Világvége talponálló) is kajálta, a zenekar pedig tényleg topformában muzsikált. A 2012-ben csatlakozott Nagy Máté gitározásától leesett az állam, veszett jól kente ugyanis a srác: a nagy elődök játékának tükrében sincs oka szégyenkezni.

0609pg3Néhány perc szünet, valamint az Omen molinó lekerülését követően, hét után pár perccel lángnyelvek és tűzijáték kíséretében kezdődött a monstre program első felvonása, azaz a jelenlegi felállású Pokolgép fellépése. Bár szilárd meggyőződésem, hogy a Tóth Attila - Z. Kiss Zalán – Veress Marci triumvirátussal kiálló Gép is nyugodtan odatehető a Rudán Joe, Nagy Dávid és Czébely Csaba fémjelezte verzió (vagy akár a klasszikus ötös) mellé, a koncert elején ez nem nagyon látszott. Mivel számtalan kifogástalan bulit láttam már ebben a felállásban is a csapattól, leginkább a penetráns hangzásnak tudom be azt, hogy az első néhány nótának nem volt húzása; egyszerűen szétesett a produkció. Míg az Omen erőteljesen és tisztán dörrent meg, addig Kukovecz Gabiék első pár nótája alatt a dobon és az éneken kívül csak alkalmanként volt hallható bármi egyéb, leginkább akkor, mikor egy-egy gitárszólóhoz érve a keverős jól hallhatóan feltolta a vonatkozó potmétert. A harmadik-negyedik nóta környékén aztán valamelyest magára talált a sound, és innentől sokkal élvezhetőbb is lett a produkció, amit számomra egyértelműen Tóth Attila vitt a hátán. Kukó sosem volt egy kifejezett rocksztár alkat, és a mostani felállásban egyébként sem hemzsegnek a nagy színpadi egyéniségek, ezért Attilára hárult az a feladat, hogy vizuálisan is lekösse a közönséget, amit rendben meg is oldott. Ráadásul – mint általában - remekül is énekelt, látszott, hogy ő is komolyan ráfeküdt erre a bulira.

Bár a dobok mögött ismét Veress Marcit láthattuk, zenekarbeli státusza még mindig kusza kicsit. Tekintve, hogy a fiatal dobos elkötelezte magát Chris Amott Armageddonjában, vélhetőleg elsősorban a jubileumi koncertre tért vissza, és ha lehet hinni a pletykáknak, az elkövetkezendő időszak koncertjein az a Szilágyi Ede csépeli majd a bőröket, aki a Carment követően Kukóéknál is játszott hét éven keresztül. Nem akarom bántani Marcit, hiszen fiatal kora ellenére remekül játszik, de elnézve Ede mostani vendégszereplését (a szettet záró Szökevény – Aki másképp él – Hol van a szó dalcsokorban váltotta Marcit), számomra egyértelműen jobban illik nála a csapatba, úgy játékstílusát, mint fizimiskáját tekintve is. Nem Ede volt persze az egyetlen vendégszereplő a koncerten. A sort Péter Judit nyitotta, aki a negyedikként érkező Ősi lázban elejét énekelte együtt Kukóval, majd a koncert végén Edével együtt érkezett Rudán Joe, illetve az utolsó két dal erejéig a csapatban egy lemezt megért Jung Norbi is. Bár Joe az utóbbi időkben keveredett néha kellemetlen helyzetekbe, ezúttal kiváló teljesítményt nyújtott, Norbi pedig hozta azt a tőle már megszokott fejkendő-skótszoknyás rocksztár fazont, ami a mai Gépből érzésem szerint hiányzik kissé.

Az első felvonás másfél órájában a nyilvánvaló darabok (Adj új erőt, Panasz van rád, Így szép az élet stb.) mellett ritkán játszott dolgok (a koncertet nyitó Pokolgép kapásból ilyen volt, ahogy a később érkező Feltámadt éj és Dolgozik a vér is) is előkerültek, de egyértelműen jelezve, hogy ez a felállás jelenti a csapat jövőjét, Kukó a megjelenés előtt álló tizenkettedik anyagról is beiktatta a Metálbomba című darabot. Bár kissé nyögvenyelősen indult, az első kilencven percet is nagyon élveztem, az igazi csemege azonban csak ezután jött.

0609pg4

Ahogy arról a koncertet megelőzően is lehetett hallani, a klasszikus felállás tagjai sem csak a folyamatosan játszott dalokkal készültek a bulira, hanem néhány úgynevezett csemegét is beterveztek. Ennek megfelelően a kezdés sem volt épp nyilvánvaló, hiszen a jól bevált Pokoli színjáték helyett elsőnek a Metal az ész érkezett. Sokak kedvence ez a dal, ahogy az egész lemez is, mégis egyfajta mostohagyerek a diszkográfiában, így érthetően nincs is annyira benne az ujjakban, mint konstans szerepeltetett társai. Mindennek következtében Kalapács Józsinak sikerült rosszkor belépnie, ami megkavarta kicsit a dolgokat, de szerencsére hamar összekapták a dalt, ami így végül különösebb probléma nélkül le is ment. A nagy kérdés a buli előtt épp az volt, hogy a húsz éve aktívan nem zenélő Pazdera Gyurit és Tarca Lacit mennyire sikerül formába hozni, illetve fog-e ez az öt ember olyan színvonalon együtt muzsikálni, ami méltó a legendás korai időkhöz. A válasz pedig egyértelműen az, hogy sikerült megugrani a lécet. Bár kisebb bakik becsúsztak, igazán komoly hibából csak néhány akadt, és az sem a tagok technikai felkészültségének hiányából adódott, hanem abból, hogy élesben ezek a fickók ezer éve nem muzsikáltak együtt. Mikor Kukó egy be nem fejezett konferansz miatt leállítja az adott nótát már elkezdő Tarca Lacit, az persze kicsit megmosolyogtató, de azt hiszem, ha valaki húsz év után pusztán a rajongók kedvéért hajlandó hosszú hónapokat és komoly edzésmunkát fektetni egy buliba, akkor ez neki bőven megbocsájtható. Főleg úgy, hogy egyébként Laci – és mindez Pazdera Gyurira is igaz – kifogástalan teljesítményt nyújtott. Pontosan és elementáris erővel játszott, ha nem tudom, hogy régóta nem muzsikál aktívan, bizony meg nem mondtam volna.

0609pg6

A koncert elején elhangzott pár kevésbé nyilvánvaló darab (Átkozott nemzedék, Kár minden szó), majd egymás után sorjáztak a nagy himnuszok, amelyek sorait legalább három különböző nemzedék tagjai üvöltötték együtt Józsival. A hangulat természetesen az első hangoktól forró és ünnepi volt, a kedélyeket pedig szerencsére az sem hűtötte le, hogy néhol bizony kicsit esetlenül túlhúzták a dalok közötti konferanszokat, de ezt írjuk a különleges alkalom szülte meghatottság számlájára. Kicsit meg is csúsztunk a programmal, amely így az eredetileg tervezetthez képest fél órával később, 22:30 körül ért véget. Szerencsére ennek ellenére nem kellett rövidíteni a műsoron, amely bőven rejtett még csemegéket. A háború gyermeke után érkezett ugyanis a csapat első inkarnációjában igen komoly szerepet játszott Paksi Endre, majd Józsival térdre ereszkedve együtt énekeltek egyet Bon Scott emlékére. Endre a Maszk és a Mennyit érsz? erejéig még a színpadon maradt, majd visszatért Kalapács Józsi, hogy az Éjféli haranggal érjen véget a rendes koncertprogram.

0609pg1

Nyilván minden Pokolgép fan tudta azonban, hogy ezzel még nincs vége a dzsemborinak (eltekintve attól a ténytől is, hogy a jubileumi póló hátulján ott szerepelt a setlist), hiszen nincs Pokolgép koncert Mindhalálig Rock and Roll nélkül, szerencsére azonban belefért előtte még egy klasszikus, mégpedig a Jel. Az utolsó két dalra Kukovecz Gabi mindenkit a színpadra invitált, aki fellépett a koncerten, így értelmet nyert a színpadi emelvényen álló két dobcucc is. Tarca Laci maradt a narancssárga cájg mögött, míg a másikat Marci vette birtokba: Szilágyi Edének így már nem jutott szerkó, de azért Jung Norbi mellett ő is ott csápolt a rendezői balon. Két bőgővel, négy gitárral (Kukóét és Zalánét még némi szikraesővel is felspécizték) és négy énekessel (meg az elmaradhatatlan Nagyfi-hejjegéssel) ment le az utolsó körülbelül tíz perc, és elnézve ezeket a legendás arcokat a színpadon, tényleg egy nagy családnak tűntek, ami főleg a korábbi, néhány szereplő között fennállt kifejezetten rossznak számító viszonyt figyelembe véve nagyon nagy dolog. Csak azt sajnáltam kicsit, hogy Nagy Dávid és Csibe nem kapott szerepet ezúttal, hiszen hosszú éveken keresztül ők is meghatározó tagjai voltak a zenekarnak, de nyilván ennek is meg lehetett a maga oka.

0609pg5

Nem volt tökéletes ez a háromórás monstre koncert, de az biztos, hogy különleges élményt adott azoknak, akiknek fontos vagy bármikor is fontos volt a Pokolgép muzsikája. Egy ilyen eseménynek pedig pontosan erről is kell szólnia, úgyhogy találkozunk augusztusban Agárdon, ahol még egyszer látható lesz a klasszikus felállású Gép!

Fotó: Polgár Péter

 

Hozzászólások 

 
-2 #25 Bogdányi Henrietta 2014-06-21 13:29
Szerintem meg fantasztikus élmény volt minden, a látvány, a hangzás, örülök hogy elvittem a családom, és nem érdekel a fejenkénti 6600 ft a jegyre!!! Úgy gondolom, aki csak kritizálni megy ilyen bulira az .... meg a szülinapján, csáááá mindhalálig!!!!
Idézet
 
 
+1 #24 extremeblast 2014-06-12 13:12
Én nem tudtam elmenni, de az írottak/hallottak alapján nem is bánom, lefogadom, hogy még lesz alkalmam, ahogy a helyzet kinéz...."Utolsó buli" na persze..persze nincs ezzel baj
Idézet
 
 
+3 #23 zsotti 2014-06-12 10:56
6666 forint.Drága,de milyen "ötletes".
Idézet
 
 
+4 #22 bélféregtámadás 2014-06-12 09:15
komolyan 6000 Ft volt erre a jegy ? :)))))))))) betojok
Idézet
 
 
+1 #21 Hocek 2014-06-11 19:48
A régi gépen nőttem fel, és igazából az első három lemezes felállást szeretem. A koncert nagyon tetszett, de a szervezés kritikán aluli volt. Csodálkozom, hogy egyáltalán van még zenekar, amelyik a PeCsa-ban fellép.

Az interneten vásárolt, letöltött, és otthon kinyomtatott jegyet a pénztárnál be kell váltani, természetesen ez csak akkor derült ki, amikor végigálltam a sort. A jegyárban szereplő kezelési költség sima lopás szerintem, nincsk kizárva, hogy fogyasztóvédele mhez fordulok. Persze lehet azért kellett kezelési költséget fizetnem, mert sorba kellett állnom ugyanúgy, mintha hagyományos jegyet vettem volna.

A büfét üzemeltető cégnek/tulajdonosnak gratulálok, biztos milliárdos, és rohadtul nem érdekli, hogy ötször annyi sört eladhatott volna. Nem tudom, hogy nagy tömegű rendezvényeken miért kell a csapolt sört erőltetni, ez csak valami elmebeteg találmánya lehet. Ha véletlenül nem milliárdosok, akkor teljesen amatőrök.

A WC-be nem mentem be, azt elég volt kívülről megnézni. (Elfelejtettem, lehet az a baj, hogy még csak 2014-et írunk).

Nem biztos, hog még egyszer beteszem a lábam a Pecsába, játsszon ott akár az atyaúristen. Igénytelen lehúzó hely.
Idézet
 
 
+3 #20 geplovagx 2014-06-11 09:59
Én nagyon örültem, hogy ott lehettem. Az apró hibák néha feltűntek, de lesz@rom. Nem azért megyek koncertre, hogy ezeken bosszankodjak. A klasszikus GÉP-et én már csak felvételeken hallottam/láttam mert az ő idejükben még pólyás voltam, de a 4 alap album mindig nagy hatással volt rám és leginkább csak azokat hallgatom mai napig.

A hazai szervezéstől sem várok már sokat, annyi rossz tapasztalatom volt már, hogy inkább átsiklom e felett és a zenéért és a show-ért megyek.

A CSJ és többi rádiós majomnak üzenem, hogy egyszer jöjjenek ki egy ilyen bulira és nézzék már meg mennyire is réteg zene az a ROCK... Ha meg tud tölteni egy Iron Maiden egy Papp Lacit vagy a Pokolgép a PECSA-t talán őket is lehetne nyomni a sok szénnéjátszott popnóta mellett
Idézet
 
 
+3 #19 zsotti 2014-06-11 08:46
A körítés szokásos magyar profizmus.A sörbenállásra már kitértek elöttem.Wc csak az egyik oldalt,így a másik oldalt össze-vissza hugyozás.Jó ez a rockereknek!Szé gyen!Zenekarok.:Sajnos látszik,hogy akármennyire nagy az összeborulás itt csak a lóvé miatt jöttek össze a srácok.Unott pofák,erőltetet t volt az egűsz(lásd még agárdi koncert ha-ha)A jegyár is sok haveromat elriasztott.Lord 40re 3900 volt a jegy,Kalapács 50re azt hiszem 3900.Csak ugye itt sok ember tartotta a markát.Ezen a zenén nőttem fel...sajnálom,hogy így alakult ez a buli
Idézet
 
 
+1 #18 Tigrisszív 2014-06-10 21:21
Üdv!
Csak röviden!
1. A mai "Pokolgép" (tribute) egy katasztrófa, főleg Tóth Attila, 100-szor inkább pl. Kori énekelne náluk, vagy bárki, de ez így híg fos.
2. Az az állat, akinek az ötlete alapján tönkre tették a Pecsa szabadteret. Régen, amikor végig lejtett előre felé, nagyon jól láthatott mindenki. Így most a 2-3. szinteken csak az első 2-3 sor, agyrém.
3. Nem volt elég büfé/sörcsap/sör/kiszolgáló/wc (a színpaddal szemben a bal oldalon), megint ki volt az az állat, aki nem gondolt ezekre???
Idézet
 
 
+6 #17 queensryche999 2014-06-10 18:54
@bogar

Egész pofás cikket rittyentettél ide. Teljesen jó. :)

Pokolgép zenekar: zeneileg ugyan nem tartottam rossznak, számomra mégsem volt hangsúlyos zenekar. Ennek valószínűleg generációs oka lehet, mert az Omen már tudott hatni rám a '90-es évek elején-közepén. A jubileumi buliról szerencsére sok felvétel felkerült youtube-ra és bár a szervezés-lebonyolítás az írottak alapján hagyott némi kívánnivalót, a zenei részek nekem korrektnek tűnnek.
Kamaszos lelkesedést és tökéletességre törekvést ettől a társaságtól összességében (!) szerintem túlzás lenne várni. Olvasgatva az elmúlt pár év cikkeit szerintem az is nagy eredmény, hogy ezek az emberek együtt tudtak működni.
Idézet
 
 
+5 #16 touristique 2014-06-10 17:29
Bogar! minden szavaddal egyetertek. :D

Annyi a kulonbseg, hogy en az Itelet Helyettnel hagytam ott a koncertet, akkor jottem ra, hogy az altalam annyira vart regi gep mar nem fog tudni hatni ram. Es akkor lett unalmas, hogy 3. oraja se ki se be, se jobbra se balra, se wc se sör mert egyszeruen tul kicsi a hely ennyi embernek. Sajnalom, hogy igy alakult, de egyszeruen nem ereztem jol magam egy koncerten amiert 6666 forintot fizettem. Az uj Pokolgep bizonyos szamokat nagyon eltalalt, es az Omen is kiraly volt, nekem ott nem Kori hangjaval van bajom, hanem nekem kicsit sok, mint frontember (pl. ErteTEK oltozott fel ez a fagyott vilag...)
Idézet
 
 
+1 #15 bogar 2014-06-10 11:02
Idézet - Béci:
Hát én még láttam a pólóárust, sőt vettem is egy Oment, lehet, hogy érzéki csalódás volt? A mai Gép szarul szólt, élesen, néha fájt Attila és Gábor... A többiért bármikor végigcsinálnám újra a napot!!!


Szia!

Nem volt érzéki csalódás. A Pokolgép pólókat rakodták éppen, amikor én ott jártam.
Idézet
 
 
+3 #14 Béci 2014-06-09 22:02
Hát én még láttam a pólóárust, sőt vettem is egy Oment, lehet, hogy érzéki csalódás volt? A mai Gép szarul szólt, élesen, néha fájt Attila és Gábor... A többiért bármikor végigcsinálnám újra a napot!!!
Idézet
 
 
+2 #13 Joel Simoni 2014-06-09 18:29
Azzal, hogy Korinak nem áll jól a metál, nem igazán értek egyet. A második Szfinx lemez már inkább volt metál, és azon is piszkosul jól énekelt. Hallottam anno olyan véleményeket, hogy Szizsót (ex-Carmen) kellett volna bevenni 2008 környékén Nagyfi mesternek, de szerintem a Nomen Est Omen album kiválóan bizonyítja, hogy jó döntést hoztak, nem beszélve a koncertekről.

A szervezők nem tanultak semmit a Kalapács József 50 koncertből, ugyanaz a szitu játszódott le büfékben.

Az Agárdi buliról már korábban kellett, hogy értesüljön Kuko, mert a buli előtt osztogatták a szórólapját.

Minden hibájával együtt is hatalmas élmény volt a szombati buli, elégedetten távoztam.

Arra kíváncsi vagyok, lesz e következménye a félórás csúszásnak, ami feldühített egy derék zuglói lakost, aki nem volt rest írni a zenekarnak. Ez a zuglói csendrendelet egy elbaszott dolog, bezzeg mikor a Rolling Stones játszott a Népstadionban, senkit nem érdekelt, hogy 10 után is zajongtak.
Idézet
 
 
+4 #12 Blaze 2014-06-09 17:58
Viszont amellett én sem tudok szó nélkül elmenni hogy több mint 1 azaz egy ÓRÁT kellett várnom, mire sörhöz jutottam. Ez nonszensz, nem is értem hogy nem lehet erre felkészülni. Ráadásul az egyik helyen ki is fogyott. Ahol voltam, 3 szerencsétlen lány igyekezett, de sokszor elég ügyetlenek voltak. Miért nem lehetett beállítani még 6 embert? Felfoghatatlan! És akkor ne legyen ideges az ember... Mind1, a buli kárpótolt - engem legalábbis :)
Idézet
 
 
+5 #11 Blaze 2014-06-09 17:52
Nekem nagy élmény volt a buli, igaz ehhez hozzá tartozik, hogy én még sosem láttam az eredeti felállást (mondjuk az újat sem, de az annyira nem is érdekelt). Rég nem hallgatok már Gépet, szóval ez egy igazi nosztalgia volt gyerekkorom kedvenceitől. Az igaz hogy Nagyfi és Pazdera jobban megmozdulhattak volna, viszont Tarca Laci hibátlan volt, le a kalappal előtte. Nem is hiszem el hogy nem dobol már aktívan. Kalapácsnak már lehet hogy fele annyi hangja sincs mint régen, de sztem így is rendben volt, úgyis mindenki teli torokból énekelt :) Kukovecz tényleg kicsit sokszor akasztotta meg a bulit a konferálásaival (valahogy érezhetően nem volt meg az összhang Kalapáccsal e tekintetben) de a gitározása abszolút rendben volt. Ahogy a hangzásra sem lehetett panasz, bár Nagyfi gitárja hangosabb volt vmivel, Kukó szólói néha eltűntek picit, de ennél nagyobb gond nem volt, legalábbis ahol én álltam. A hangulat nálam mindent vitt, még a kisebb hibákat is elnéztem. Egy szó mint száz, én nagyon jól szórakoztam, kb. azt kaptam amit vártam.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.