Shock!

szeptember 19.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Hate Eternal: komplex extremitás

Hate EternalA Hate Eternalt aligha kell bemutatnunk azoknak, akik valamennyire képben vannak a death metalt illetően. Erik Rutan és kisegyüttese nyár elején “I, Monarch” címmel jelentette meg harmadik albumát, egy olyan brutálisan arcbavágó, de mégis maximálisan zenei indíttatású lemezt, amelynek hallatán a magamfajta egyszeri paraszt térdre esik és megadja magát.

A szokásos “Szevasz, hogy vagy?” típusú bevezető kérdések után a lemezről és más érdekességekről faggattuk magát a főnököt…

Az elmúlt hetekben Ausztráliában és az Államokban turnéztatok a Krisiun és az Incantation társaságában. Milyen volt a túra? Jól kijöttetek a többi zenekarral?

Igen, nagyon jól éreztük magunkat, hiszen ezek nem csak gyilkos bandák, de jó srácok is. A turné tök jó volt, és előtte az ausztráliai bulik is jól sültek el. Szóval kibaszott jó volt!

Mit csinálsz most? Otthon ülsz és pihensz, vagy egész nap interjúkat adsz?

Igen, most értem haza a turnéról. Most itthon leszek pár hetet, aztán megyünk Európába.(Sajnos aztán a már ismert okok miatt mégsem jöttek…)

Először is szeretnék gratulálni az új lemezhez, szerintem ez lett az eddigi legkidolgozottabb anyagotok…

Pontosan így gondolom én is… (Hallhatóan vigyorog.)

Mik a legfontosabb dolgok, amiket tudnunk kell az “I, Monarch”- ról?

Ez volt az első anyag, amikor valóban volt időnk megírni a nótákat, amikor nem kellett kapkodnunk, és igazán volt időnk arra, hogy az egészet összerakjuk. Nem egyszerűen a legváltozatosabb lemezünk lett… tartalmaz minden olyan dolgot, ami az első két lemezen jellemzett minket, de sok olyan új elemet is, amiket korábban nem volt alkalmunk megvalósítani. Azt hiszem, messze a legjobb lemez, amit valaha is csináltunk. Természetesen néhányan ugyanezt gondolják, mások meg nem, de nem felelhetsz meg mindenkinek, szóval tudod… ezt már rég megtanultam, és csak azt csinálom, amit a szívem diktál, szóval nagyon boldog vagyok, hogy a lemez olyan lett, amilyen.

Pár számban, mint pl. a “To Know Our Enemies”, különleges hangszereket, didgeridoo-t és tablát is használtatok. Ez koncepció volt, vagy spontán jött a munka közben?

Egyszerűen most volt időnk kipróbálni különböző új dolgokat. Ez azért vicces, mert akik felületesen hallgatják meg a zenénket, azok azt mondják, hogy ez semmi más, csak darálás, bla-bla-bla… De ha igazán odafigyelsz, akkor hallhatod, hogy sokkal több dolog történik. Változatosságra törekedtünk, de úgy hogy közben ne veszítsük el azt az intenzitást, amiről a Hate Eternal szól.

Néhány kritikában azt írták, hogy valószínűleg célod lehet eljutni a metal végső határaihoz az extremitások terén. Igaz ez?

Igen…az extrémitást sokfelől megközelítheted. Számunkra a Hate Eternal egy lehetőség, hogy levezessük az energiáinkat, így nincs korlát, hogy mit tehetünk meg és mit nem. Az új lemezen például van egy instrumentális dal (Faceless One), ahol egyáltalán nincs blastbeat, szóval mindig megpróbáljuk azt csinálni, amit érzünk, nem elveszítve a zenénk velejét, amit egy nagyon extrém metal, de ugyanakkor, ahogy próbáljunk kitágítani a korlátainkat zenészként, mindig igyekszünk friss ötleteket és hatásokat belevinni a zenébe. Azt hiszem az új album a bizonyíték erre.

Korábban azt nyilatkoztad, hogy az első két lemezre nem volt elég időtök, mert akkor még a Morbid Angel tagja voltál…Hate Eternal

Igen, amikor a King Of All Kings és a Conquering The Throne albumokat csináltuk… azok őrült idők voltak, mert akkor a Morbid Angelben is játszottam, és mindig rohantam, nem volt időm semmire. Most viszont mindenre volt időnk, hogy a lemez biztosan szétrúgjon egy pár segget, és szerintem ez sikerült is.

Roddy dobolása hihetetlen az anyagon. Egy kicsit gonosz leszek, de… alkalmaztatok számítógépes trükköket, vagy triggereket a felvételek során?

Nem triggereztük a dobokat, egyedül a lábdobokat editáltuk, de alapvetően egy nagyon természetes hangzásra törekedtünk. Az egész lemezt analóg szalagra vettük, és ezeken a felvételeken dolgoztunk Pro-Toolal. Arra törekedtünk, hogy élő legyen a hangzás, mintha a banda jammelne…

A King Of All Kings után némileg változott a zenekar felállása. Jared Anderson kiszállt, az új bőgős pedig Randy Piro lett. Bemutatnád nekünk az új srácot? Ismerhetjük valamilyen zenekarból vagy egy fiatal tehetség?

Ő egy barátunk, aki nagyon szerette a bandát korábban is. Amikor Jared kiszállt, jött és megtanulta az összes dalt, nagyszerű munkát végzett.

Ő nyomta fel a háttérvokálokat az új lemezen?

Nem, én énekeltem végig. (Na igen, a download records hátrányaiból kifolyólag akkor még nem láttam a cd borítóját…)

Aha, ezt nem tudtam… Olvastam a kiadótok honlapján, nemrég bevettetek egy másodgitárost is, Eric Hersemannt, de ahogy láttam, a turnéról készült fotókon továbbra is hárman szerepeltek, és ő csak a címadó szám videójában tűnik fel. Mi a helyzet vele?

Nincs másik gitárosunk. Megpróbáltunk vele dolgozni, de nem működött a dolog, úgyhogy békében elváltunk.

Mi volt a probléma?

Á, tudod néhány dolog nem működött…

(Nem értem pontosan, a lényeg, hogy nem voltak egy hullámhosszon, és Erik hallhatóan nem is nagyon akar több szót vesztegetni erre a kérdésre…)

Oké. Milyen a reakciók az új lemezre?

A legtöbb visszajelzés nagyon jó, de mindig vannak olyanok, akik fikáznak minket, hogy szar volt a Conquering The Throne, a King Of All Kings, akik azt gondolják, hogy a zenénk szar. Az emberek többsége imádja az új lemezt, de mindig van, akinek nem jön be, akik nem értik a Hate Eternalt. Talán túl komplex nekik, nem tudom…Ahogy mondtam, nem felelhetsz meg mindenkinek, szóval mi csináljuk, amit jónak érzünk, és reméljük, hogy lesz, akinek tetszeni fog.

Te vagy a fő dalszerző a bandában. Hogy szoktál számokat írni, együtt jammeltek a többiekkel a próbateremben, vagy kész demókat csinálsz?

Általában magammal jammelek, ülök otthon és gitározom. Az alapok rendszerint tőlem jönnek, aztán a srácokkal együtt rakjuk össze dalokat. De ezen a lemezen a korábbiakhoz képest sokkal inkább zenekarként dolgoztunk, Randy és Derek is hozott ötleteket, szóval… nagyon szeretem, amikor kitalálok egy új témát otthon, gyakorlás közben, nagyon sokat gitározom, de ezúttal az egész inkább közösen született, ahogy együtt jammeltünk.

Mennyi időt töltesz gyakorlással?

Általában minden nap néhány órát, de amikor turnén vagyok akkor főleg nagyon sokat, mert akkor nemcsak a színpadon játszom, hanem a színpad mögött is, néha utazás közben, ahogy megyünk egyik koncertről a másikra. Mindig van egy csomó gitár körülöttem… mondjuk ez jó, mert így bárhol vagyok, tudok játszani, hehe.

Nagyon egyéni a gitározási stílusod mind a ritmusozás, mind a szólók terén. Elárulnál egy-két dolgot a zenei hatásaidról, gondolok itt akár zenekarokra, akár gitárosokra…

Alapvetően azt tudom mondani, hogy a játékomra a legnagyobb hatással az Iron Maiden és a Slayer volt. Az Iron Maidennel kezdtem el metalt hallgatni, nagyon sokáig inspiráltak.Hate Eternal

Miért lettél egyébként zenész, és miért pont a gitár mellett kötöttél ki?

Amikor elkezdtem játszani, még gyerek voltam. Egyszerűen gitározni akartam, mindig ezt szerettem volna csinálni, koncertezni… nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy idáig sikerült eljutnom.

Annak idején ugye a Ripping Corpse volt az első zenekarod, és persze köztudott, hogy majdnem tíz évig voltál a Morbid Angel gitárosa. Ha visszatekintesz, mit gondolsz ezekről a zenekarokról ma?

A Morbid Angelről vagy a Ripping Corpse-ról?

Mind a kettőről…

A Ripping Corpse… tudod, azt hiszem mi voltunk az a csapat, amelyik megelőzte a korát. Kevertük a thrash és a death metalt meg mindenféle mást és akkoriban ez szokatlan volt. Ez vicces, mert szerintem ha a Ripping Corpse egy új banda lenne most, teljesen más lenne a helyzet, mert rengeteg mai csapat ilyen hibrid, death, thrash és hardcore elemekkel, míg akkoriban sokkal szigorúbbak voltak a műfaji korlátok. A Ripping Corpse életem egyik legszebb időszaka volt, a srácokkal a mai napig jó barátok vagyunk. És természetesen csodálatos volt a Morbid Angelben játszani majd tíz éven keresztül. Egy ilyen gyilkos csapatban… nagyszerű turnékat csináltunk.

Mi a véleményed egyébként a Morbid Angel lemezekről? Gondolok itt azokra is, amik veled és azokra is, amelyek nélküled készültek…

Úgy gondolom, mindegyik lemez nagyszerű és számomra a Morbid Angel mindig is a legjobb death metal zenekar lesz. Egy klasszikus csapat, és remélem még nagyon sokáig fogják tenni a dolgukat.

A teljes pályafutásodat tekintve van kedvenc saját dalod?

A Hateworköt mondanám, az egy nagyszerű dal szerintem. Nagyon különleges, mert akkoriban, még jóval a Nile előtt senki sem alkalmazott olyanféle hangszerelést a death metalban… és a Behold Judas az új Hate Eternalról szintén az egyik kedvencem, mert igazán brutális nóta. (Ebben egyetértünk…)

Van még egy zenekarod, az Alas. Tervezed ennek a projectnek a folytatását valamikor?

Igen, azt hiszem talán jövőre tudunk csinálni egy új lemezt, igazából csak egy kis időre volna szükségem. Nagyon kevés szabadidőm van, mert túl sok dologgal foglalkozom. Ott van a Hate Eternal, a producerkedés, pokolian elfoglalt vagyok mindig, de jövőre megpróbálunk csinálni egy új Alas lemezt.

Igen, pont a producerkedésről akartalak kérdezni… Van esetleg kedvenced a nálad készült anyagok közül? Elsősorban nem a Hate Eternal anyagaira gondolok…

A Hate Eternal anyagok szerencsére a kedvenceim közé tartoznak. (vigyorog) Sok lemezt készült nálam, amire nagyon büszke vagyok, Soilent Green, In Battle, vagy az Into the Moat… Próbálom egyre fejleszteni a cuccaimat, és egyre jobb producerré válni. Októberben nálam készül majd az új Cannibal Corpse lemez, és nagyon boldog vagyok emiatt.Hate Eternal

Te fogod csinálni az új Cannibal Corpse lemezt?

Igen.

Gratulálok!

Köszi. Nagyon izgatott vagyok, hogy egy ilyen legendás zenekarral fogok dolgozni, akik ráadásul jó arcok is, már alig várom, hogy elkezdjük. Ez egy nagy lehetőség számomra.

Ősszel lesz egy Európa-turnétok a Behemoth és a Blood Red Throne társaságában, és szerencsére lesz magyar dátum is. (Sajnos nem lett, de elvileg márciusban pótolják a turnét…) Mit gondolsz Magyarországról? Volt időtök szétnézni, amikor tavaly játszottatok Budapesten?

Tök jó volt nálatok játszani. Előtte sosem voltam Magyarországon, mert ugyan a Morbid Angellel lett volna egy koncertünk, de az elmaradt. Szóval nem voltam még előtte soha ott, de csak annyit tudok mondani, hogy gyönyörű ország, és az közönség is nagyszerű volt a koncerten, nagyon jó volt ott játszani, úgyhogy biztosan visszamegyünk még.

Egyébként ez nem az első alkalom, mikor beszélgetünk, ott voltam én is a bulin, és bár akkor már nem voltam annyira szomjas, elég sokat dumáltunk, meg csináltunk is néhány fotót együtt.

Ez király, emlékszem rád! (nevet) Jól érezted magad?

Életem egyik legjobb koncertje volt… Elég sűrű a koncertnaptáratok, nem fárasztó minden este a színpadra állni?

Ó igen, alapvetően elég fárasztó. Az emberek általában csak azt látják, hogy ez egy nagy buli, de ez nem minden, elég kemény meló, ha turnézunk. De tudod, imádom ezt, imádok turnézni, játszani, azt csinálni, amit szeretek. Nem tudom elképzelni, hogy bármi mást csinálhatnék.

Mi a legfontosabb számodra a zenélésben?

A legfontosabb, hogy olyan zenét játsszak, amit érzek, ami belülről jön, és hogy hű maradjak magamhoz és a zenénkhez…

Mit tanácsolsz a fiatal gitárosoknak?

Mit tanácsolok? Gyakoroljatok! (nevet) Gyakoroljatok, és ne görcsöljetek! Legyetek alázatosak a zenével kapcsolatban, legyetek hűek önmagatokhoz és a zenétekhez!

Van egy standard utolsó kérdésünk – Mi az élet értelme?

Azt hiszem, hogy az élet maga az élet értelme. Hogy élj minél teljesebb életet, és hogy észrevedd, az élet törékeny, hogy az élet jön és megy. Szóval a legfontosabb, hogy élj minél jobban, ameddig megteheted…

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

30 Seconds To Mars - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 13.