Shock!

július 07.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Mustaine-en bukhatott el a No Life ’Til Leather újrakiadása

0303metaMint ismeretes, a Metallica eredetileg első demója, a No Life ’Til Leather hivatalos kiadásával akarta indítani az újrahúzott régi kiadványok sorát, ám a dolog végül nem jött össze. Most végre az is kiderült, miért nem…

A 2015-ös Record Store Day egyik különleges ajándéka a Metallica No Life ’Til Leather demójának újrakiadása volt, amit elvileg már azon a nyáron-ősszel követett volna egy CD-s megjelenés is, ám a legendás felvétel végül nem került általános kereskedelmi forgalomba. Később kiderült, hogy a dolog nem a zenekaron múlt, a háttérben jogi viták álltak, ám Lars Ulrich akkor nem ment bele a pontos részletekbe, mindössze annyit mondott, hogy egy idő után feladták a harcot. „Egy ideig szórakoztunk ezzel, de aztán Jamesszel úgy döntöttünk, egyszerűen nem éri meg ennyi kellemetlenséget vállalni, mert eleve ünneplésnek szántuk a dolgot, és nem akartunk semmiféle kötélhúzásba fogni miatta. Szóval azt mondtuk: hát akkor hagyjuk a picsába az egészet, és kezdjük az újrakiadási sort a Kill ’Em All-lal”, nyilatkozta akkoriban a dobos.

Most a jelek szerint kiderült, pontosan miben is álltak a jogi nehézségek, és vélhetően senki sem lepődik meg különösebben, ki állt a problémák hátterében: úgy van, természetesen Dave Mustaine, a Megadeth főnöke, a Metallica korabeli szólógitárosa. Dave a Twitteren erősítette meg a dolgot egy rajongói kérdésre. „James két éve megkeresett. Az volt a terv, hogy hivatalosan is kihozzuk a No Life ’Til Leather demót rendes lemezként, huszonhét felvétellel, fotókkal, a teljes csomagot. A tárgyalások végül azért feneklettek meg, mert Lars azt akarta, hogy két olyan dalnál is szerzőként tüntessük fel, amelyekben minden hangot és szót én írtam. Még megvannak az üzenetek is. Nemet mondtam”, írta.

Ez a vita semmiképpen sem új keletű, hiszen Dave a '80-as évek közepe óta következetesen azt állítja: a Metallica nem tüntette fel szerzőként minden korai dalnál, amelyben benne volt a keze, sőt, bizonyos kijelentései szerint még az 1988-as ...And Justice For Allon is szerepeltek témái. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kérdést lezárták, Lars már tavaly is azt nyilatkozta, hogy reményei szerint előbb-utóbb sikerül megállapodni a kérdéses témákban – eszerint tehát Mustaine-nel… Aki amúgy nemrég pont azt mondta, hogy jelenleg jól kijön a Metallica tagjaival.

Az 1982. július 6-án, egy nap alatt rögzített demón az alábbi dalok szerepeltek:

01. Hit The Lights
02. The Mechanix
03. Motorbreath
04. Seek & Destroy
05. Metal Militia
06. Jump In The Fire
07. Phantom Lord

A demót a kultikus Hetfield / Ulrich / Mustaine / McGovney felállás rögzítette, a Record Store Day-féle borítót pedig a Lars Ulrich tulajdonában lévő eredeti első kazetta alapján készítették.

 

Hozzászólások 

 
+2 #55 queensryche999 2017-12-03 20:08
Idézet - farkasfi:
De néhány dallal azért úgy vagyok, hogy egy-egy további tag megérdemelte volna, hogy a nevét odabiggyesszék mellé szerzőként. Pl. A Painkiller a Judastól. El nem tudnám képzelni Scott Travis zseniális dobintrója nélkül. Vagy a Tornado of Souls a Megadeth-től. Annak a dalnak a csúcspontja Marty Friedman szólója, már-már egy külön dal a dalon belül...


Úgy gondolom, hogy aki a verzét és a refrént , tehát a dal arculatát és hangulatát meghatározó két alappillért hozza (és nincs változtatás ezeken, max. tempóban), az minősül szerzőnek, ami a zenét illeti. Igen, Marty zseniális szólót írt, ahogy zseniális a Holy Wars-ban az akusztikus átvezető rész. Egy más szólógitáros mást játszott volna, talán nem is lett volna ott az a rész. De a dal és a szöveg ettől még létezne. Megértem az álláspontodat és egy igazán demokratikusan működő zenekarnál (van ilyen?:)) valószínűleg még akár társszerző is lehetne mondjuk a Holy Wars-ban. (Pusztán egy gitárszóló, vagy egy intró miatt szerintem még nem.)
Idézet
 
 
+2 #54 farkasfi 2017-12-03 18:31
Idézet - queensryche999:
Idézet - ez:
Vagy ha már Metallica, ott van a közismert sztori az Enter Sandman főriffjéről, aminek az első fele Lars javaslatára lett megháromszorozv a, mivel Kirk eredeti témája csak az elejéből és a végéből állt. Emiatt lett belőle egy klasszikus riff, ami azért nagyon nem mindegy.


Ha egy zenekar zenekarként működik, akkor elkerülhetetlen a helyzet, amit említettél. Amúgy jó példa. Tehát ha nem az van, amit mondjuk egy Jeff Waters csinál, hogy a-tól z-ig megírja a dalt, feljátssza még a basszust is a stúdióban (és szerintem még a dobtémákat is nagyjából kitalálja/elmondja a dobosnak), akkor a kreatív folyamat során, a jammelések, próbák alkalmával óhatatlanul alakul a riffek vége/eleje/tempója, vagy más lesz a bridge stb. Dalszövegekre ugyanez vonatkozik; egy adott sor máshogy kerül be, 1-1 szót kicserélünk etc. Szerintem az a kérdés, hogy mennyire "mutálódik" a dal ilyenkor, illetve mennyire tolja egóból az adott ember. Persze értem én, hogy sok pénzről beszélünk, ettől függetlenül sokan vannak, akik nem csinálnak abból hisztit, ha hozzátesznek valamit egy dalhoz, mégsem jelenik meg a nevük, hiszen a dal gerince nem hozzájuk kapcsolódik. Vagy ha ebből gyakori sértődés van, akkor zene: xy zenekar és kész.


Én azt figyeltem hogy általában kétfajta hozzáállás létezik. Az egyik hogy aki hozza az alapötletet az minősül szerzőnek, attól függetlenül, hogy a többiek is hozzáteszik a magukét (Ilyen a Maiden például). A másik amikor a teljes zenekart szerzőnek veszik függetlenül attól, hogy kinek az ötletével kezdődött el a folyamat. Erre jó példa a Deep Purple 1970-73 közötti korszaka, ott kivétel nélkül a Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice felsorolás szerepel a számcímek mellett. Persze van olyan is, hogy az adott dalt olyan szinten kidolgozza valaki, hogy a többieknek már nincs mozgástere, de szerintem ez viszonylag ritka.
Természetesen az, hogy a szerzőség kérdését hogy intézik el maguk között az minden zenekar belső ügye. De néhány dallal azért úgy vagyok, hogy egy-egy további tag megérdemelte volna, hogy a nevét odabiggyesszék mellé szerzőként. Pl. A Painkiller a Judastól. El nem tudnám képzelni Scott Travis zseniális dobintrója nélkül. Vagy a Tornado of Souls a Megadeth-től. Annak a dalnak a csúcspontja Marty Friedman szólója, már-már egy külön dal a dalon belül...
Idézet
 
 
+3 #53 farkasfi 2017-12-03 17:55
Idézet - ez:
Én ezt mind megértem, azt is, hogy az alapmotívum a legfontosabb (bár ezt is bőven lehet tanulni és tanítják is), nem érdemes ezen izmozni jobban. Amit én mondok az az, hogy az, a dalszerkezet kialakításában döntő szerepben van, szintén TÁRSSZERZŐ az adott dalban. Legyen a riffelő ember a fontosabb, de mind a ketten részt vesznek a munkában és a végső forma kialakításában, tehát igenis dalszerző a fakezű dobos is, akkor is ha a gitáros nélkül nem lenne dal.


Először is bocsánat, ha részemről izmozásnak tűnt a dolog, nem volt szándékos... Azért tértem mindig vissza a témára, mert nem voltam benne biztos, hogy érthetően fogalmaztam. De talán érdemes volt, mert a fent idézett mondatokkal egyet tudok érteni. Talán csak annyit kiegészítésképp en, hogy tanulhatnék én akármit a zeneszerzés mikéntjéről, valószínűleg akkor sem belőlem lenne a következő Mustaine, vagy Hetfield, teszem azt...
Idézet
 
 
+2 #52 queensryche999 2017-12-03 17:13
Idézet - ez:
Vagy ha már Metallica, ott van a közismert sztori az Enter Sandman főriffjéről, aminek az első fele Lars javaslatára lett megháromszorozv a, mivel Kirk eredeti témája csak az elejéből és a végéből állt. Emiatt lett belőle egy klasszikus riff, ami azért nagyon nem mindegy.


Ha egy zenekar zenekarként működik, akkor elkerülhetetlen a helyzet, amit említettél. Amúgy jó példa. Tehát ha nem az van, amit mondjuk egy Jeff Waters csinál, hogy a-tól z-ig megírja a dalt, feljátssza még a basszust is a stúdióban (és szerintem még a dobtémákat is nagyjából kitalálja/elmondja a dobosnak), akkor a kreatív folyamat során, a jammelések, próbák alkalmával óhatatlanul alakul a riffek vége/eleje/tempója, vagy más lesz a bridge stb. Dalszövegekre ugyanez vonatkozik; egy adott sor máshogy kerül be, 1-1 szót kicserélünk etc. Szerintem az a kérdés, hogy mennyire "mutálódik" a dal ilyenkor, illetve mennyire tolja egóból az adott ember. Persze értem én, hogy sok pénzről beszélünk, ettől függetlenül sokan vannak, akik nem csinálnak abból hisztit, ha hozzátesznek valamit egy dalhoz, mégsem jelenik meg a nevük, hiszen a dal gerince nem hozzájuk kapcsolódik. Vagy ha ebből gyakori sértődés van, akkor zene: xy zenekar és kész.
Idézet
 
 
+3 #51 ez 2017-12-02 22:52
Idézet - Afrikaaner:
Érdeklődéssel olvastam a frontvonal két oldalára felsorakoztatot t álláspontokat. A producerek egyébként gyakran közreműködnek a dalszerzésben is, ha ezt igényli egy adott zenekart, ilyenkor a közreműködésük ára benne foglaltatik a producer fee-ben, nem ingyen teszik bele a dalokba az ötleteiket.Arra is van példa persze, hogy dalszerzőként is szerepelnek lásd pl. a Kiss-t Lars álláspontom szerint abszolút érdemi közreműködő, nélküle nem születhettek volna meg a dalok, ahogy ismerjük és szeretjük őket. Arra pedig, hogy egy ötletnek mekkora jelentősége van egy riff beillesztésénél jó példa éppen Mustaine egyik legismertebb dala Peace Sells. Érdemes meghallgatni a remaster verzión, hogy mekkora különbség van két verzió között pusztán attól, hogy a lemezre felkerült változatban mute-olták a refrén alatti riffet, míg az eredeti verzión még hagyták kicsengeni. A lemezes változat ugye a világ egyik legismertebb riffje, a másik pedig a tizenkettő egy tucat kategória.


Vagy ha már Metallica, ott van a közismert sztori az Enter Sandman főriffjéről, aminek az első fele Lars javaslatára lett megháromszorozv a, mivel Kirk eredeti témája csak az elejéből és a végéből állt. Emiatt lett belőle egy klasszikus riff, ami azért nagyon nem mindegy.
Idézet
 
 
+5 #50 Afrikaaner 2017-12-02 22:11
Érdeklődéssel olvastam a frontvonal két oldalára felsorakoztatot t álláspontokat. A producerek egyébként gyakran közreműködnek a dalszerzésben is, ha ezt igényli egy adott zenekart, ilyenkor a közreműködésük ára benne foglaltatik a producer fee-ben, nem ingyen teszik bele a dalokba az ötleteiket.Arra is van példa persze, hogy dalszerzőként is szerepelnek lásd pl. a Kiss-t Lars álláspontom szerint abszolút érdemi közreműködő, nélküle nem születhettek volna meg a dalok, ahogy ismerjük és szeretjük őket. Arra pedig, hogy egy ötletnek mekkora jelentősége van egy riff beillesztésénél jó példa éppen Mustaine egyik legismertebb dala Peace Sells. Érdemes meghallgatni a remaster verzión, hogy mekkora különbség van két verzió között pusztán attól, hogy a lemezre felkerült változatban mute-olták a refrén alatti riffet, míg az eredeti verzión még hagyták kicsengeni. A lemezes változat ugye a világ egyik legismertebb riffje, a másik pedig a tizenkettő egy tucat kategória.
Idézet
 
 
+1 #49 ez 2017-12-02 17:46
*szóval hogy az, akinek a dalszerkezet kialakításánál döntő szerepe van, az szintén társszerző az adott dalban.
Idézet
 
 
+1 #48 ez 2017-12-02 17:44
Idézet - farkasfi:
Idézet - ez:
Arról beszélek nem tudom hanyadjára, hogy egy dalt összerakni is nagyon lényeges, hogy ne csupán riffkollekcióró l beszélhessünk, és aki ebben aktívan és kreatívan részt vesz, az megérdemli a társszerző titulust. Ennyi lenne.


Hát, pont azt sajnálom, hogy nem alakult ki érdemi vita köztünk, mert nem igazán reagálsz a felvetéseimre... Szerintem igenis fontosabb a tartalom, mint a forma. Ha a dalszerzés mikéntjét nézzük azért azt szerintem kijelenthetjük, hogy a téma önmagában sok mindent meghatároz, például a hangnemet az ütemet, stb. Lehet például a tempóval, vagy azzal játszani hogy eljátsszuk még egyszer az adott riffet, vagy dallamot, de az már inkább az a fejezet, hogy hogy szól jól, vagy sem. Itt már az adott dal valahol "magát írja". Erre mondom hogy ebben lehet gyakorlatot szerezni, sőt tanulni is. Nem véletlenül alakultak ki meghatározott formák mondjuk a slágerszerzőkné l, vagy a klasszikus zenében. Hogy elszakadjunk a konkrét zenei stílustól: a szonátaforma kiötlőit valószínűleg nem nagyon tudnád megnevezni (Franz Xaver Richter, Karl Stamitz, Franz Ignaz Beck), azokat viszont akik később használták ezt a formát (Haydn, Mozart) sokkal inkább, nincs igazam? Az igazi tehetség éppen ezért a téma megalkotásában érhető tetten, a kidolgozás ehhez persze hozzátehet. Ha egy szokványos dalszerkezetet használsz fel egy jó témával, tehát ilyen szempontból nem voltál "kreatív", attól a dal még nem lesz rossz. A szokatlan, tehát "kreatív" dalszerkezet viszont végképp nem garancia egy jó dalra. A zeneszerzésben sok minden tanulható (szerkezetek, hangszerelés stb.), sőt tanítják is. Egyre viszont soha nem fognak megtanítani: hogy jó témát, riffet, dallamot írj. Azt vagy tudsz, vagy nem. Ahhoz kell a tehetség.


Én ezt mind megértem, azt is, hogy az alapmotívum a legfontosabb (bár ezt is bőven lehet tanulni és tanítják is), nem érdemes ezen izmozni jobban. Amit én mondok az az, hogy az, a dalszerkezet kialakításában döntő szerepben van, szintén TÁRSSZERZŐ az adott dalban. Legyen a riffelő ember a fontosabb, de mind a ketten részt vesznek a munkában és a végső forma kialakításában, tehát igenis dalszerző a fakezű dobos is, akkor is ha a gitáros nélkül nem lenne dal. Ha a gitáros egyedül rakán össze a számot, akkor nem lenne az, de a Metalliicánál speciel döntő többségben ők ketten csinálták ezt, nem véletlen, hogy Hammett vagy az aktuális basszer szinte sosincs feltűntetve, pedig mindenki játszik a lemezen.
Idézet
 
 
+5 #47 farkasfi 2017-12-02 17:29
Idézet - ez:
Arról beszélek nem tudom hanyadjára, hogy egy dalt összerakni is nagyon lényeges, hogy ne csupán riffkollekcióró l beszélhessünk, és aki ebben aktívan és kreatívan részt vesz, az megérdemli a társszerző titulust. Ennyi lenne.


Hát, pont azt sajnálom, hogy nem alakult ki érdemi vita köztünk, mert nem igazán reagálsz a felvetéseimre... Szerintem igenis fontosabb a tartalom, mint a forma. Ha a dalszerzés mikéntjét nézzük azért azt szerintem kijelenthetjük, hogy a téma önmagában sok mindent meghatároz, például a hangnemet az ütemet, stb. Lehet például a tempóval, vagy azzal játszani hogy eljátsszuk még egyszer az adott riffet, vagy dallamot, de az már inkább az a fejezet, hogy hogy szól jól, vagy sem. Itt már az adott dal valahol "magát írja". Erre mondom hogy ebben lehet gyakorlatot szerezni, sőt tanulni is. Nem véletlenül alakultak ki meghatározott formák mondjuk a slágerszerzőkné l, vagy a klasszikus zenében. Hogy elszakadjunk a konkrét zenei stílustól: a szonátaforma kiötlőit valószínűleg nem nagyon tudnád megnevezni (Franz Xaver Richter, Karl Stamitz, Franz Ignaz Beck), azokat viszont akik később használták ezt a formát (Haydn, Mozart) sokkal inkább, nincs igazam? Az igazi tehetség éppen ezért a téma megalkotásában érhető tetten, a kidolgozás ehhez persze hozzátehet. Ha egy szokványos dalszerkezetet használsz fel egy jó témával, tehát ilyen szempontból nem voltál "kreatív", attól a dal még nem lesz rossz. A szokatlan, tehát "kreatív" dalszerkezet viszont végképp nem garancia egy jó dalra. A zeneszerzésben sok minden tanulható (szerkezetek, hangszerelés stb.), sőt tanítják is. Egyre viszont soha nem fognak megtanítani: hogy jó témát, riffet, dallamot írj. Azt vagy tudsz, vagy nem. Ahhoz kell a tehetség.
Idézet
 
 
#46 ez 2017-12-02 16:05
Idézet - farkasfi:
Idézet - ez:
Szerintem maradjunk annyiban, hogy nem sok dalt írhattál.


Csak nem egy kiváló dalszerzőhöz van szerencsém? Akkor megvilágosíthat nád sötétben tapogatózó elmémet, pontosan mit gondolok rosszul?
Szar témákból lehet jó dalt összerakni? Szerintem bajosan... Jó témákból lehet rossz dalt összerakni? Lehetséges, de szerintem még mindig hallgathatóbb lesz az eredmény mint az első esetben....

A dalszerkezetekr ől meg csak annyit, hogy a rockzenei slágerek nagy részét bizonyos sémák alapján rakták össze, talán nem véletlenül...
Ami a kevésbé slágeres zenét játszó bandákat illeti, ott is egy idő után általában óhatatlanul kialakul a rájuk jellemző dalszerkesztési mód, nem fognak 30 dalt 30 féleképpen felépíteni.

Egyébként igazad van nem írtam egyetlen egy dalt sem, viszont pár dal megszületését sikerült végigkövetnem.


Arról beszélek nem tudom hanyadjára, hogy egy dalt összerakni is nagyon lényeges, hogy ne csupán riffkollekcióró l beszélhessünk, és aki ebben aktívan és kreatívan részt vesz, az megérdemli a társszerző titulust. Ennyi lenne.
Idézet
 
 
#45 cápaidomár 2017-12-02 15:46
Idézet - farkasfi:
Idézet - ez:
Az egy dolog, hogy valaki tud riffeket írni, az meg egy másik, és talán még fontosabb is, hogy hogy gyúrják azokat össze dallá. És itt jön a képbe Lars, aki egyfajta producerként látja át a dalszerkezeteke t és tökéletesen indolkolt a dalszerzőként való feltüntetése.


Most jöttem rá, hogy akkor egy ismeretlen magyar zenekarnál bár nem vagyok tag, én is dalszerzőnek számítok! Ha egyszer híresek lesznek követelem is a jussomat! :)

A viccet félretéve azért nem ugyanaz egy témát megírni, meg együtt gondolkodni a próbateremben vagy a stúdióban azon, hogy az adott téma hányszor szerepeljen az adott dalban. Ilyen alapon a producereket is szerzőtársnak nyilváníthatnán k agy rakás lemezen...


Szerintem ez egy jó gondolat. Attól, még hogy valaki tesz egy javaslatot, mondjuk: játsszuk egy kicsit lassabban, még nem lehet olyan kontextusban beszélni dalszerzésről, amikor valaki egy riff alá olyan dobtémát ír, ami a gitárost aztán az eredeti elképzelés felülbírálására készteti, mert a dob önmagában jobb, mint a gitár. És ha ezután változtat a riffen, akkor a kettő együtt jobb lesz, mint korábban, mert a gitár felkerül a dob szintjére. Szerintem dalszerzésről innentől kezdve beszélhetünk, illetve a dalszerzésbe való belefolyásról.
Egyébként meg dal az összesség, a témák meg csak részletek. Szerintem a nagy egész a fontos, és az, hogy egy változtatás milyen kihatással lesz az egész dalra nézve elejétől a végéig. Bármilyen (akár jó, akár rossz) témából lehet akár jó, akár rossz számot írni, igazából nem a témákon dől el a dolog. Mert nem a témák az igazán fontosak, hanem az összkép, a nagy egész, a dal, amit végighallgatsz. Én ezt gondolom.
Idézet
 
 
+1 #44 farkasfi 2017-12-02 14:58
Idézet - ez:
Szerintem maradjunk annyiban, hogy nem sok dalt írhattál.


Csak nem egy kiváló dalszerzőhöz van szerencsém? Akkor megvilágosíthat nád sötétben tapogatózó elmémet, pontosan mit gondolok rosszul?
Szar témákból lehet jó dalt összerakni? Szerintem bajosan... Jó témákból lehet rossz dalt összerakni? Lehetséges, de szerintem még mindig hallgathatóbb lesz az eredmény mint az első esetben....

A dalszerkezetekr ől meg csak annyit, hogy a rockzenei slágerek nagy részét bizonyos sémák alapján rakták össze, talán nem véletlenül...
Ami a kevésbé slágeres zenét játszó bandákat illeti, ott is egy idő után általában óhatatlanul kialakul a rájuk jellemző dalszerkesztési mód, nem fognak 30 dalt 30 féleképpen felépíteni.

Egyébként igazad van nem írtam egyetlen egy dalt sem, viszont pár dal megszületését sikerült végigkövetnem.
Idézet
 
 
+1 #43 ez 2017-12-02 14:18
Idézet - farkasfi:
Idézet - ez:
Nekem továbbra is az a veleményem, hogy egy jó téma nem ér semmit jó dal nélkül.


Ebben is van valami, de Lars egy amatőr gitáros primitív témáit pakolgathatná akárhogy egymás után abból sem lenne soha jó dal. Maradjunk annyiban hogy a riffek, dallamok kitalálása amihez
tehetség, kreativitás kell, ez inkább a "művészi" része a dalszerzésnek. A dalszerkezet kialakításához elég némi gyakorlat, ez már inkább a "szakmunka".


Szerintem maradjunk annyiban, hogy nem sok dalt írhattál.
Idézet
 
 
-9 #42 LiliÍMiciPanniSári 2017-12-02 13:46
Szánalmas Pál és Larszulrih egy csárdában nem dudál...
Idézet
 
 
+2 #41 farkasfi 2017-12-02 13:18
Idézet - ez:
Nekem továbbra is az a veleményem, hogy egy jó téma nem ér semmit jó dal nélkül.


Ebben is van valami, de Lars egy amatőr gitáros primitív témáit pakolgathatná akárhogy egymás után abból sem lenne soha jó dal. Maradjunk annyiban hogy a riffek, dallamok kitalálása amihez
tehetség, kreativitás kell, ez inkább a "művészi" része a dalszerzésnek. A dalszerkezet kialakításához elég némi gyakorlat, ez már inkább a "szakmunka".
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Wendigo - Budapest, Vörös Yuk, 2007. február 24.