Shock!

február 26.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

„Elérzéstelenedett, üres, elnéptelenedett helyen járunk"

A tél elején érkező új Anna And The Barbies nagylemezhez elkészült egy, a nyolcanas évek hangulatát magában hordozó dal, ami a Sivatag címet kapta és amelyről a zenekar testvérpárosa mesélt.

0717_anna_and_the_barbies

„Ezekben a furcsa időkben jólesik visszabújni picit, egy régmúlt évtized kulisszái mögé – mondja Pásztor Sámuel. – Eljátszani, hogy egy 70-es évekbeli progrock-zenekar vagyunk, és épp megírjuk az új évtized popslágerét. Túltolt zenei teatralitás és a fojtott feszültség egymást váltják a dalban, később megidézzük a korszak francia filmjeinek hangulatát is. Szinte látom, ahogy Belmondo elindul a helikopter felé a film végén (A Profi), és egy pillanatra felmerül a lehetőség, hogy mégis megmenekül a főhős. Aztán dördül a fegyver, és a refrén súlyos gitárjai hamar pontot tesznek a történet végére. Az Anna and the Barbies régóta flörtöl a különböző évtizedek zenei stílusaival. „Nincs annál jobb szórakozás, mint állni a világ zenei gardróbja előtt, és válogatni a tengernyi műfaj közül. Kiválasztani azt, ami majd a legszebb fellépőruhája lesz egy készülő dalnak. Ez a játék az egyik legizgalmasabb része a hangszerelésnek. Egy jó választás rengeteg izgalmas réteget tud adni a zenének, hisz mindenkiben más és más emlékeket hoz elő a múltjából."

„A szöveg kitűnően folytatja ezt az idővonalat – magyarázza Pásztor Anna. – A '70-es évekből a klip vizualitásával átugrunk a '80-as évekbe, mindez pedig beletorkollik a mába, ami bizonyos értelemben zsákutca az emberiség számára. Erről szól, mégpedig elég drasztikusan, a szöveg. Maga a cím is azt sugallja, hogy egy egészen elérzéstelenedett, üres, elnéptelenedett helyen járunk, már csak kirakat az ember teste, a lét meg sivatag. Az egyénnek el kell döntenie, melyik hangra figyel saját magán belül, és hogyan tovább odakint, hol van az oázis. A kiállásban („én hozzád mennék, de te nem akarod..") önmagunk szeretetéről, az ezért folytatott küzdelmünkről énekelek. Az Amnesia művésznevű lánnyal egy gyorsétteremben találkoztunk, ahol felszolgált. Kiderült, hogy rajongó. Miután kihozta a tésztámat, beszélgettünk, és akkor már tudtam, hogy szeretném bevonni valamibe. Színes, bogárszerű sminkjével a jövőt testesíti meg számomra: az idősebbek furcsán néznek rá, vizslatják, elborzadnak a külsején – közben pedig a finom, erezetszerű, színes vonalak azt sejtetik, hogy a bábból valami csodálatos fog majd kikelni."

Az új nagylemezhez ősszel érkezik még egy single, majd tél elején egyben is hallható lesz a mintegy háromévnyi történést és zenei anyagot felölelő nagylemez. Pásztor Sámuel azt mesélte, óriási jutalomként éli meg az együttes, hogy a covid-időszak miatti leállások után teljes sebességgel vethette bele magát a fesztiválszezonba. „Néha olyan messzinek tűnik, mintha nem is lett volna igaz. Felhőtlen az örömünk! Egyébként is úgy megy az ember koncertre, mintha élete legjobban várt házibulijára indulna: a legjobb barátaival csinálja azt, amit a legjobban szeret. Mostanában ennek még van egy szorzója is."

A zenekarral készült év eleji nagyinterjúnkat itt olvashatod.

 

Hozzászólások 

 
#2 Nordmann 2022-07-18 06:36
Idézet - Thomas:
Kölykök a hátsó udvarban


Vélhetően direkt. De az ilyen húzások engem kifejezetten idegesítenek... Még egész jó kis nóta is lehetne, de így... :/
Idézet
 
 
#1 Thomas 2022-07-17 18:14
Kölykök a hátsó udvarban
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.