Alissa White-Gluz váratlan távozásával természetesen megszaporodtak a kérdőjelek azt illetően, ki áll majd az Arch Enemy mikrofonjához. Egyvalami azonban biztos: nem Johan Liiva.

Miután bejelentették Alissa White-Gluz távozását az Arch Enemy soraiból, természetesen az a legérdekesebb kérdés, kivel megy tovább a zenekar a fronton. A csapat ősrajongói egyből Johan Liiva nevét dobták be a kalapba, akivel annak idején három kiváló album készült, az 1996-os Black Earth, az 1998-as Stigmata, illetve az 1999-es Burning Bridges. Az akkori felállás, vagyis Mike Amott, Christopher Amott, Liiva, Daniel Erlandsson és Sharlee D’Angelo az igen beszédes Black Earth néven koncertezgettek is Japánban a 2010-es évek második felében, de soha nem merült fel, hogy Johan visszatérjen a bandába. Ez már csak azért is furcsa lett volna, mert a későbbi, előbb Angela Gossow-val, majd Alissával felálló Arch Enemy a szigetország kivételével mindenütt több kategóriával ismertebb és népszerűbb lett, mint a Liiva-féle.
Johannak egy kommentfolyamban nekiszegezték a kérdést a napokban, hogy tervben van-e a visszatérése a bandába, de gyorsan lehűtötte a reményeket. „Nem, nem – szögezte le. – Engem is épp annyira meglepett a dolog, mint benneteket. Szerintem Alissa tökéletes volt az Arch Enemybe. A rejtély folytatódik…”
Alissa White-Gluz máris bemutatta az Arch Enemyből történt kiválását követő első szólódalát. Az énekesnő a Kamelot billentyűsével, Oliver Palotaival rakta össze a The Room Where She Diedot.



Hozzászólások
Én meg inkább az Alissás lemezeket bírom, van ilyen.
A vele készült lemezek eléggé nem jók, Angelával lett értékelhető a produkció, de sajnos az is sem tartott sokáig, 2-3 lemez után beálltak a futószalagos lemezgyártásra. A magas minőség mindig megvolt persze, voltak itt-ott kiemelkedő számok is, de az izgalom elpárolgott.
Talán egy friss hang segítene. Bár annak fényében, hogy - ahogy már egy másik ciknél valaki leírta - Amott képes volt így elpazarolni egy tehetséges énekest és gitárost (Jeff Loomis és Alissa), akkor nem látszik sok remény.
Akkor bevehetnék mondjuk... Pasi Koskinen-t. Vagy Taneli Jarva-t.