Élete egyik legmeghatározóbb élményeként emlékszik vissza a júliusi Back To The Beginning gálára Jerry Cantrell. Az Alice In Chains énekes/gitárosa szerint Ozzy Osbourne búcsúja tökéletesen sikerült.
„Őrületes volt az egész – idézte fel a Guitar Worldnek a Back To The Beginninget Jerry Cantrell. – Fejet hajtottunk, mi is kivettük a részünket, hogy tisztelegjünk az ember és a zenekar előtt. Hálás vagyok, hogy meghívtak bennünket, de azért még inkább, hogy részese lehettem az élménynek és láthattam megvalósulni. A színpad szélén álltam, körülöttem a barátaim, akik mind játszottak épp. Néztük Ozzyt és a zenekart, amint teljesen elemükben, még egyszer, utoljára végzik a dolgukat. Kurvára epikus volt. Ilyen egy tökéletes végső búcsú!"
Jerry szerint Ozzy nem sokkal a koncert után bekövetkezett halála miatt az esemény még sokkal komolyabb jelentőséget nyert. „Nagyon fontos minden pillanatban jelen lenni az életben, de nem mindig egyszerű. De már az is döbbenetes volt, hogy egyáltalán érezhettük ennek a koncertnek az energiáját, a várakozást, hogy elmondhattuk: bassza meg, tényleg összejön! A színpad szélén állók elsődlegesen mind rajongók voltak. Olyan volt ez az egész, mint a leghatalmasabb, korábban soha meg nem valósult rock'n'roll érettségi találkozó. És soha többé nem is lesz még egy ilyen. Amikor Kirk Hammett megérkezett, azzal kezdte: baszki, nagyon izgulok! Én meg: én is, haver. És nem a saját dolgaink miatt izgultam – a Sabbath-dalt nem akartam elbaszni! Van az egész rock'n'rollban valami fiatalos: segít megőrizni az ifjúságodat, mivel muszáj megőrizned a gyökereidet ahhoz, hogy megfelelő, kellően fesztelen hullámhosszon maradj és jó rock'n'rollt játssz. Visszavisz azokba az időkbe, amikor kölyökfejjel a haverokkal zajongtál a garázsban, lenyúltál pár sört apádtól, esetleg még valami ócska füvet is szívtatok, és megpróbáltatok betanulni egy Sabbath-nótát. Mindannyian erről dumáltunk ott, és nagyszerű volt."
Jerrynek nem volt alkalma időt tölteni Ozzyval a buli után, de úgy véli: magával a koncerttel így is behúzta a lehető legnagyszerűbb élményt. „Szerintem nem lehet eléggé túlhangsúlyozni, mennyire átszövi a rock'n'rollt Ozzy és a Black Sabbath hatása. Ha léteznek a heavy rockban meg a metálban domináns gének, hát azok kurvára a Sabbathtól jönnek. Ott a helyük a Mount Rushmore-on... Természetesen nagyon elszomorított Ozzy jalála, de ha belegondolsz, tökéletes, hogy néhány éven át felkészült erre az egészre és szétmelózta a seggét, hogy összejöhessen. Tom Morellótól és Sharontól pedig elképesztő, hogy sikerült összehozniuk ezt az egészet, főleg ennyire jól... Nem sok előadónak adatik meg ilyen búcsú. Talán nem volt tökéletes, de kurvára közel járt hozzá."
Hozzászólások
Szerintem senki nem késztetésből nyilatkozik, hanem egyszerűen erről kérdezik az újságírók, akik nyilván el akarják adni az újságot, ezért ráfekszenek a "virális" témákra. Ez nem a zenészek hibája, hanem a modern médiafogyasztás i szokások generálják a jelenséget.
Ez ugyanolyan mint pár napja amikor Steven Tyler és Yungblood közösen léptek fel és az egész média azzal volt tele, hogy valaki szerint milyen szánalmas fellépés volt és egyesek ezzel a saját karrierjüket akarják feltornászni. Az illető egy jelentéktelen, egynyári egyslágeres banda (Darkness) gitárosa volt, akinek még a neve sem volt annyira jelentős, hogy bárki megjegyezze, így csak a zenekar gitárosaként hivatkoztak rá, mégis elég volt ahhoz, hogy egy napig minden netes magazin kattintásokat tudjon vele generálni.
Talán nem az interjúalanyt kellene hibáztatni amiatt, hogy szerinted nem hírértékű a kérdés, amit kapott.
A "megkérdezésre" adott nyilatkozatnak melyik része volt az, amelyik szerinted hírértékű? Ha akarnád, értenéd a hozzászólásom lényegét...
Őszintén szólva ez a komment se különb. Meglett volna nélküle a világ.
Késztetést érez, hogy megszólaljon és egy percre bekerüljön a médiába = A Guitar World megkérdezte az eseményről egy interjú során és válaszolt. A szánalmas pojáca.