Shock!

augusztus 16.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Tarja: Colours In The Dark

0517tarjaHihetetlen, hogy repül az idő: Tarja Turunen immár nyolcadik éve nem tagja a Nightwishnek. A csapatnak, amely elsőszámú metal dívává tette őt, és a csapatnak, amelyet ő tett Európa egyik legnépszerűbb bandájává. Tuomasék azóta két albumon, valamint egy újabb kirúgott énekesnőn is túl vannak, de egykori frontasszonyuk sem vesztegette az időt, a Colours In The Dark ugyanis már a harmadik Tarja szólólemez.

Bár egynémely Nightwish korongot (Wishmaster vagy Once például) kifejezetten komáltam annak idején, az utóbbi időben mindkét fél ténykedését kisebb fenntartásokkal figyeltem. Tuomasék egyértelműen kezdik elveszíteni a kontrollt és a mértékletességet, amelynek eredménye a minden szempontból giccses és túlvezérelt Imaginareum lett, Tarja pedig – bár nem távolodott el túl messzire az anyabandája által eredetileg kijelölt irányvonalaktól – jócskán poposabbra higított, meglehetősen lapos szólólemezeivel szintén nem bűvölt el. Esetében sajnos ül az az alapigazság, amit Jorn Landéval kapcsolatban is évek óta emlegetnek, miszerint hiába lakozik valakiben óriási énekhang, ha nincsenek meg a megfelelő társak, akik mindehhez a kiváló nótákat is odapakolják, akkor bizony hiába énekli le a csillagokat is az égről az ember, a végeredmény mégsem lesz száz százalékos.

megjelenés:
2013
kiadó:
Universal
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 39 Szavazat )

Tarjánál rögtön az első szólólemez (a 2006-os finn karácsonyi albumot nem számítom annak...), a My Winter Storm is pontosan példázta mindezt. Hiába ő a szintér technikailag leginkább képzett énekesnőinek egyike, ha a dalok nem működnek. Márpedig a My Winter Stormon nem működtek, és sajnos azóta sem működnek. Emlékszem, anno a PeCsában is egyfolytában az járt az eszemben, hogy ehhez a muzsikához bizony tök fölösleges Mike Terrana vagy Doug Wimbish... Megjelenésekor a kettes What Lies Beneth-et elég sokszor hallgattam, azóta viszont egyszer sem került elő, és gyaníthatóan ez a sors vár jelen recenzió tárgyára, a Colours In The Darkra is.

Nem mintha annyira gyenge vagy rossz lenne a lemezanyag, épp csak a karakteres, kiemelkedő nóták hiányoznak róla. Pontosabban van egy meghökkentő téma, a nyitó Victim Of Ritual, amely azonban sajnos rossz értelemben emelkedik ki a többi közül: egyszerűen annyira ripacskodó és idegesítő, hogy képtelen vagyok végighallgatni. Ahogy a refrénben Tarja az r-eket ropogtatja, az tényleg a legrosszabb operett-előadásokat idézi. Nem is értem, miből gondolták, hogy pont ezzel lenne érdemes indítani a lemezt... A kettes 500 Letters már sokkal jobb, és teljességgel mentes a vadhajtásoktól, ami a nyitó tételt leszámítva amúgy majd az egész lemezre igaz. A Colours In The Darkon hallható muzsika ugyanis nagyrészt pont olyan, amilyet Tarjától vár az ember: az énekdallamokat és csodás hangját előtérbe toló, szimfonikus, könnyen emészthető, helyenként musicales, de ugyanakkor szerencsére a súlyosságot sem nélkülözi. A hömpölygő, monumentális Lucid Dreamer (amelyben Tarja lánya is felbukkan) is nagyon kellemes hallgatnivaló, akárcsak a pörgősebb Never Enough (kifejezetten jó választás volt ezt kihozni iTunes kislemezként), a talán leginkább metalos Neverlight vagy az Until Silence című csodaszép ballada (Tarja mindig is erős volt az ilyesmiben).

Nem akarok túlontúl szigorú lenni a Colours In The Darkkal, mert nem rossz a lemez, és ha eddig odavoltál Tarja szólódolgaiért, ezzel is maradéktalanul elégedett leszel. Objektíven nézve azonban egyetlen kifejezett húzónóta sincs rajta. Márpedig egy Kinslayer, egy Nemo vagy egy Dark Chest Of Wonders úgy hiányzik innen, mint egy falat kenyér.

 

Hozzászólások 

 
#8 DRAZSEN 2019-02-17 19:19
Egyetértek a cikkíróval abban,hogy csúcskategóriás muzsikusok bevonásának mi értelme ha fel sem tűnik a jelenlétük?
Ha nem tudta volna az ember előzetesen,hogy Terrana,Wimbish dolgoztak az első albumon,meghall gatáskor fel sem tűnt volna,hogy mestereket rejtenek a dalok.
Idézet
 
 
+1 #7 BornVillain 2013-10-26 20:39
Mystique Voyage, Deliverance, Until Silence, Medusa. Ez már több, mint egy. Persze mindenkinek más a kiemelkedő, első hallgatás közben én erre a négy dalra kaptam fel leginkább a fejem. Persze, azóta a többit is jócskán megkedveltem. Ez egy olyan lemez, amit többször kell meghallgatni, hogy igazán beüssön.
Idézet
 
 
+1 #6 Azki 2013-10-23 21:33
Miért adsz 7/10 pontot egy olyan lemezre, amin egy darab kiemelkedő nótát se találsz?
Idézet
 
 
+1 #5 Scarlett 2013-10-23 12:51
Talán azért nincs rajta egy Nemo agy egy Kinslayer, mert ő nem a Nightwish. Tarja saját stílusát "lelki világát" tükrözik a szóló lemezek. Szóló, tehát nem Nájtvis! De több helyen is nyilatkozta már, hogy nem azt a műfajt követi amit a Nightwish-sel csináltak. Nyílván ezt nem könnyű megemészteni, mert közel 10 évig azt hallottuk, láttuk, de jó lenne, ha el tudnátok különíteni végre a kettőt!
De akinek eddig nem ment, nem is fog.
Idézet
 
 
+2 #4 death69 2013-10-18 14:53
Egyetlen igaz vallás, a kereszténység? Viccelsz, ugye?
Idézet
 
 
-1 #3 gajgaal 2013-10-17 21:44
Nem értek egyet azzal, hogy az Imaginaerum "giccses és túlvezérelt". Az tény, hogy mind a Nightwish, mind Tarja sokat veszített a szakítással.
Tarja kiváló énekes (, ami nem is csoda, hiszen Tuomas Holopainennel együtt konzervatóriumo t végzett) , de míg a Nightwish lemezei jól sikerültek az őt követő Anette Olzonnal is, nekem Tarja eddigi lemezei nem jöttek be,
Idézet
 
 
+1 #2 Sárvári Gábor 2013-10-16 19:54
Idézet - Gollo:
Tudom nem a dalokhoz tartozik, amit írok, de ez a lemezborító nevetséges :) Pedig tök igényes lenne, de mik ezek a színek? Mi ez a kompozíció? Tarja egyáltalán mit csinál? Áldást oszt, mint Szűz Mária? De kiknek? Hippiknek? Ezt valaki magyarázza el nekem, mert pofám leszakad.... :P


Az indiaikat téríti meg a az egyetlen igaz vallásra, a kereszténységre ! Szerintem erről szól a borító! :)
Idézet
 
 
+7 #1 Gollo 2013-10-16 13:37
Tudom nem a dalokhoz tartozik, amit írok, de ez a lemezborító nevetséges :) Pedig tök igényes lenne, de mik ezek a színek? Mi ez a kompozíció? Tarja egyáltalán mit csinál? Áldást oszt, mint Szűz Mária? De kiknek? Hippiknek? Ezt valaki magyarázza el nekem, mert pofám leszakad.... :P
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Sting - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 30.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.