Shock!

Négy francia fiatalember alkotja a bandát, akik valamiféle elektro-metal izében alkotnak. Az „izé" bizonytalankodás nem véletlen a részemről. Szóval itt ez az album, amelyhez mindössze egy nyúlfarknyi tájékoztatót csatoltak, azt is kizárólag francia nyelven. A tájékoztató kifejezés sem ül igazán, hisz néhány zenei orgánum magasztaló idézetét tartalmazó lapocskáról van szó.

A muzsika nagyrészt szintetikus szüttyögésből, puttyogásból és sistergésből áll, amelyhez irdatlanul bedobozolt, elcseszettül tompa dobhangzást illesztettek, valamint agyoneffektelt, szintén rosszul szóló éneket. Nesze nekünk, hát ettől haldoklik a földgolyóbis.

A zene teljesen érdektelen és unalmas, de ha néhol nem is volna az, a förtelmesen gyenge hangzás ott is agyonnyomná. Ilyesfajta nyiszetölést legfeljebb holmi elektro-rock dizsiben tudnék elképzelni, de nem a lejátszómban. Némely nóta futurisztikus space-érzetet kelt (pl. Self Made Man), olykor a háttérben karistoló gitár is némi szerephez jut, de ettől még nem érzem magam jobban. Az említett nóta egyébként nem is lenne nagyon gáz, ha a dobok nem Vietnámból szólnának, az összes többi instrumentum pedig nagyjából Ukrajna környékéről. A Spiders Nightmare valószínűleg poénos próbál lenni, de az elváltoztatott hangú hadova inkább szánalmas, mintsem szórakoztató.

Ritkán kapok olyan anyagot, amit egyszer is kín végighallgatni, de az I Wish súrolja ezt a kategóriát. Nem tudom, a dögletes sound koncepció-e, vagy csupán amatőrség, de egyik lehetőség sem nyújt feloldozást az eredmény alól.
Senkinek sem ajánlom – még mazochista hajlamúaknak sem.