Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Evereve: Tried & Failed

A szívcsücsök bandákkal az a gond, hogy a kelleténél nagyobb csalódást okoznak, ha az évek folyamán nem azt nyújtják, amit (el)várunk tőlük. Mert hogy is fest ez a történet? A kezdetek kezdetén e német bagázs komor, melankolikus (már-már depis), ám csodaszép zenéket művelt.

megjelenés:
2005
kiadó:
Massacre / Focusion Promotion
pontszám:
7,5 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Az első, Seasons című munkájuk után kifejezett kíváncsiság ébredt bennem arra, hogy kitartóan kövessem, figyeljem tevékenységüket. Második albumuk, a Stormbirds aztán olyan szépségekkel és melódiákkal ismertetett meg, melyeket a mai napig dédelgetek és hűen újra-újrahallgatok. A Regret már elhajlott egy némileg modernebb, eklektikusabb irányba, de még mindig király nótákkal dicsekedhetett. Ezt követően a fiúk kezdtek mind erősebben beborulni az agyukba, egyre cyber-ízűbb, elektronikusabb cuccokkal álltak elő. Jelenleg a szado-mazo bőrcuccos, ostoros, erősen leszbi hajlamú macák kötik le figyelmüket. Hát... nekem a fekete hattyús dizájn és zenei világ jobban bejött, de ez egyéni ízlés kérdése.

A domináns, kellemes dallamok szilárdan megmaradtak, dacára a hangszerelés folyamatos változásának - ha úgy tetszik, bizonyos irányú fejlődésének. Az album túlnyomórészt hallgatóbarát, MZ korrektül énekel, a banda ráadásul egy olyan, filmes iparban is ténykedő szintis hangmestert is bevont a munkálatokba, aki pl. a Batman Begins (Christian Bale rulez...) zenéjének létrehozásában is közreműködött.

Szmörtyögő, bluttyogó effektek keverednek kézműves gitárriffekkel, szállékony hangulatok váltakoznak direkten arcbamászó melódiákkal. Az EverEve úgy modern és abszolút XXI. századi, hogy mégsem riasztja el a tradicionális metal híveit. (Legalábbis a befogadóbb, nyitott réteget.) Desire, Pine Oil Heaven, I'm Not Afraid, On Thin Ice, vagy a líraibb hangvételű, mégis szenvedélyes Anima Sola - mind-mind nagyon is rendben lévő cuccok. Bluttyok ide vagy oda. A mérsékelten szimfonikus hangvételűre formázott Forsaken is megállja a helyét.

Harmadjára hallgatva némi pírral állapíthatom meg: a Tried & Failed nem is okoz akkora kiábrándulást, mint attól kezdetben tartottam... Annak idején nem véletlenül került ez a banda a szívem szegletébe.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wisdom - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.