Erre se nagyon volt még példa, de röviddel azután, hogy megjött a kiadótól a promó, a zenekar (személyes okokra hivatkozva) feloszlott. Vagyis Endthisband... Már régen nem meglepő, ha amerikai zenéken az öreg kontinens csapatainak hatása mutatható ki, itt pedig kétségtelenül az At The Gates vezette svéd death/thrash vonulat volt a fő inspiráció.
A mai magyar mezőnyben a kitűnő új anyaggal jelentkező CasketGarden tapossa ezt az utat, míg az egyszerre elborultan költői és realisztikus szövegvilág a néhai Newbornt juttatja eszembe. A jellegzetes skandináv gitárdallamok eléggé leredukálva jönnek elő, a számokat az általános gyorsulás, az éles váltások és a sűrű, tömény énektémák (időnként mély gurgulázás is vegyül a magasabb fekvésű, ugyancsak svédes üvöltő hanggal) viszik előre. Érzelmektől feszített, kiábrándult muzsika ez.
Első nekifutásra előfordulhat, hogy csak a dalok hosszúsága és a bennük rejlő energia, indulatok maradnak meg a hallgatóban, hosszabb távra azonban érdemes tervezni a Sleeping...-gel, mert minőségi anyag. A srácok azóta minden bizonnyal más formáció(k)ban tevékenykednek már, kíváncsian várom a fejleményeket.
