Shock!

október 19.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Dragonforce: Inhuman Rampage

No, az ilyen albumokért éri meg átbumlizni magunkat a sok középszerű, vagy épp gyengusz alkotáson. Időnként ugyanis fel-felbukkannak efféle gyöngyszemek is a palettán, amelyek ajándékul, bőséges kárpótlásul szolgálnak fülnek s léleknek egyaránt.

megjelenés:
2006
kiadó:
Sanctuary / HMP
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 7 Szavazat )

A harmadik anyagát bevégző Dragonforce csapat nemzetközi legénységből áll. Egyik húrmágusuk például, a combtőig érő hajzattal rendelkező Herman Li nem közelebbről, mint Hong Kongból szállt be a csapatba. Ja, ő mellékesen még a Dimebag Darrell gitárosversenyt se röstellte megnyerni. A banda billentyűse, Vadim, Ukrajnában látta meg a napvilágot, míg a négyhúrost kezelő szaktárs (Frédéric Leclercq) francia, és olyan bandákban is megfordult már, mint a Heavenly. Herman őrületes húrtépkedését Sam Totman támogatja bősz másodmuskétásként, míg a mikrofon mögött a rendkívül jó hangi adottságokkal bíró ZP Theart rezegtet s áriáz. Igen, ő az a szerencsés típus, akinek biz még az áriázásai is pöpecül a helyükön ülnek. (Csak hallga pl. a Revolution Deathsquad végét...)

A Dragonforce rendkívül gyors tempójú, felturbózott "extreme powerben" utazik, melyet töménytelen mennyiségű virgával spékelnek alá. Amit azonban a kétlábgépen eszement tempóval nyomató "Compact Dynamo" Mackintosh mellé húrszakilag odaraknak, cseppet sem öncélú magamutogatás. És pont ez teszi a fickókat szimpatikussá. Utolsó sejtjükig, porcikájukig telepakolják a megadallamos nótákat nagybetűs Muzsikával, mégsem öncélú módon. Olyan melódiákat áramoltatnak át rajtunk ezerrel, hogy attól olykor szó szerint levegőt sem kapunk. A zene töménysége már-már arra késztet, időről-időre pihenjünk kicsit a nóták közben. Aztán persze mégse tesszük, hisz ki az az eszement, aki vissza tudná fogni magát ilyen gigantomán szerzemények hallatán?! A sodró száguldozásokat olykor agyasabb betétek akasztják meg rövidke időre, majd folytatódik a szélvész tekerés.

Az album tételeit értelmetlen egyenként elemezgetni, mert mindük zsúfolásig telített élvezetes dallamokkal, orrvérzésig felpörgetett tempókkal, illetve csilingelő, zsigeri megszállottsággal feljátszott gitársziporkákkal. Egyetlen hatalmas gyönyörhömpöly az egész cucc. Mélyen ajánlom sebességbarátoknak, gityómániákusoknak, klasszikus power hívőknek, a megkapó melódiák szerelmeseinek. Csalódás kizárva, hisz zseniális albummal van dolgunk.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2007. január 12.