Shock!

január 30.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Disturbed: Divisive

disturbed_cAz előző Disturbed, a fekete lemeznek szánt, felhabosított Evolution nem igazán működött nálam, de globálisan nézve is elmaradt a várt siker. Mindez aligha meglepő: az album nem volt éppen rossz, csak pont azokat a bizonyos megfelelően kiformált, különlegesen kiugró, tökéletes slágereket nélkülözte, amik elengedhetetlenek lettek volna a becélzott szintugráshoz. Ezek után tulajdonképpen papírformát jelent, hogy a Divisive-vel David Draimanék visszakanyarodtak a groove-os, döngölős, szóköpködősebb vonalhoz, bár az első eredmények alapján a zenekar aranykora végleg tovatűnni látszik. Éhen azért persze így sem fognak halni, hiszen ilyen alapokkal tényleg, szó szerint életük végéig turnézhatnak az amcsi arénákban a régi slágerekkel.

megjelenés:
2022
kiadó:
Reprise
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 20 Szavazat )

Draiman az előzetes nyilatkozatokban olyan varázsigékkel dobálózott, mint The Sickness meg Ten Thousand Fists, és különösebben nincs okom vitázni vele – bár a Divisive azért értelemszerűen inkább utóbbihoz áll közel, nem pedig a debüthöz. Vagyis a banda súlyos-zúzós, de már megadallamos refrénekkel megpakolt, ízes szólókkal színesített arcélét villantják fel ebben a tíz dalban, mindössze 38 percben. Szerintem aki szereti a zenekart, elégedetten hátradőlhet: az anyag összességében jól sikerült, mindent egyesít, amitől csak valaha is jók voltak, elhajlásokról ezúttal még csak nyomokban sincs szó.

Ugyanakkor csodáról sincs. Ez egy megbízható lemez, de nem érzem úgy, hogy át kellene rohannom tőle a falon, és valószínűleg azok sem most döbbennek majd rá a csapat nagyszerűségére, akik eddig nem szerették őket. Biztosra mentek, azt hozták, amiben a legjobbak, de az ötvenet közelítve, ki tudja, hány platinalemezzel a segge alatt, sportkocsikkal a luxusvillák garázsában, a dollárhegyekben Dagobert bácsiként úszva nyilvánvalóan senki sem olyan éhes már, mint a karrierje kezdetén. Vagyis az évszázad lemezét – vagy akár az évszázad Disturbed-lemezét – senki se várja, mert csalódni fog. Ha viszont bírod őket, nem nagyon lesz okod panaszra.

A bandától megszokott módon digitális, elektronikus, de erőteljes és hi-tech megszólalású Divisive mindenképpen rejt néhány kiválóan megformált dalt. A nyitó Hey You érdekes módon szerintem nem tartozik a csúcspontok közé, a másodikként robbanó, remek szólóval felvértezett Bad Man és a címadó azonban mindenképpen. Dan Donegan utóbbiban is hatalmasakat gitározik, sokszor leírtuk már, de megint leírom, mennyire nagyszerű játékossá fejlődött a banda karrierjének kezdete óta. Az Ann Wilsonnal megerősített, lassabb, sejtelmesebb dallamokkal operáló Don't Tell Me is tetszetős, bár azt a bizonyos nagy X-faktort sokadjára sem hallom benne, amit szerintem ki remélnek aknázni belőle hosszabb távon, de aztán majd persze elválik. Pofás a lemez utolsó szakasza is a Take Back Your Life-fal, a Part Of Me-vel meg a Won't Back Down rövid, direkt, arcbamászó megközelítésével. A zakatolós-dübörgős Unstoppable viszont inkább csak alapjárat, a kimértebb Feeding The Fire-ben meg Draiman énekel úgy, mintha húzná a szalagot a magnó. Ez sem feltétlenül újdonság, hosszabb távon rendszerint megszokom ezeket a témáit, de eleinte mindig furán hatnak. Összességében viszont talán egyedül a jellegtelenebb Love To Hate-et hagytam volna le az albumról, itt a szöveg is meglehetősen ostoba. A feszesre vett lemezhossz ugyanakkor egyértelműen jó pont, mert két-három nótával hosszabban már alighanem unalomba fulladna a műsor, így viszont nem érzem túllőttnek. Persze ezzel együtt sem a Disturbed a világ legváltozatosabb zenekara, de a saját palettájukon belül azért nagyjából mindent sikerül különösebb önismételgetés nélkül felvonultatni ebben az időkeretben.

Címével ellentétben a Divisive nem lesz megosztó album, a rajongótábor kajálni fogja. Végső soron meg úgyis ez a lényeg.

 

Hozzászólások 

 
#11 Horváth Róbert 2022-12-04 11:23
Jó album! Az elöző unalmas nótái után(talán 3 dal van amit hallgatok róla) egész jó. A Sickness album elektronikusabb megközelítése benne van a hangzásban,de nem minden dalban. Korrekt dalok,modern hangzás,jó zenekari teljesítmény. Nem a legjobb albumuk,de megállja a helyét a mai világban!
Idézet
 
 
#10 Acélfotel 2022-12-02 08:24
Most, hogy kiröhögtük magunk jöhet a KlasszikuShock
rovatba az Impaled Nazarane 30 éves debüt EP-je. Még
nem késő pótolni a goat fuck metal eme alapművét.
Minden kecske tudja, hogy benne van az X.
Idézet
 
 
#9 Draveczki-Ury Ádám 2022-12-02 05:24
Idézet - Acélfotel:
Telefonról írok, ahol a gyorsaság miatt be van kapcsolva
a szövegszerkeszt ő. Másrészt én nem vagyok újságíró,
aki ezrekhez szól naponta, formàlva ízlésüket, példát
mutatva a fiataloknak.

Na jó, most esett le, hogy viccelsz, azt meg szeretem, szóval vettem az adást.
Idézet
 
 
#8 Acélfotel 2022-12-01 23:04
Telefonról írok, ahol a gyorsaság miatt be van kapcsolva
a szövegszerkeszt ő. Másrészt én nem vagyok újságíró,
aki ezrekhez szól naponta, formàlva ízlésüket, példát
mutatva a fiataloknak.
Idézet
 
 
#7 ZoldAsz 2022-12-01 13:09
Idézet - Acélfotel:
A
magyar a leggazdagabb és legszebb nyelv, erre meg itt
ikszelget mindenki mint a lottózóban.


Mondod ezt a "nívós platform"-oddal?
A rövid o-s "szofordulat"-oddal?

Hogy stílusos legyek: priceless...
Idézet
 
 
#6 Draveczki-Ury Ádám 2022-12-01 12:29
Idézet - Acélfotel:
Én is tudom, hogy ez egy régi kifejezés, meg a jelentését
is tudom. És elég baj, hogy még mindig hasznàljàk. A
magyar a leggazdagabb és legszebb nyelv, erre meg itt
ikszelget mindenki mint a lottózóban.

Nem tudok erre mit mondani. Nem is biztos, hogy akarok.
Idézet
 
 
#5 Acélfotel 2022-12-01 12:22
Én is tudom, hogy ez egy régi kifejezés, meg a jelentését
is tudom. És elég baj, hogy még mindig hasznàljàk. A
magyar a leggazdagabb és legszebb nyelv, erre meg itt
ikszelget mindenki mint a lottózóban.
Idézet
 
 
#4 Draveczki-Ury Ádám 2022-12-01 12:07
Idézet - Acélfotel:
Ez az X faktoros szofordulat elég gagyi. Egyre több nívós
platformon előkerül. Nehogymàr a szennycsatorna szennyműsora köszönjön vissza itt is. Vagy a Maiden lemezre utalás? Kétlem

Öööö... sosem hittem volna, hogy ezt magyarázni kell valaha is, de ez egy kifejezés, amit már bőven használtak a tehetségkutató meg a Maiden-lemez előtt is, hiszen ezek is eleve innen vették a címüket, és kábé annyit jelent, hogy "az a bizonyos szükséges plusz".
Idézet
 
 
#3 robidog1984! 2022-12-01 12:02
Hááát nem is tudom!
Őszintén?
Rajongó nem vagyok éppen, de szeretem ezt a bandát!
Viszont egyetlen szó jutott eszembe mikor meghallgattam a lemezt.
Unalmas!
Semmi drámai, nem szar, nem hallgathatatlan vagy ilyesmi.
Egyszerűen csak semmilyen.
Amint kikapcsolom a lejátszást egy másodpercre sem emlékszem belőle!
Idézet
 
 
#2 debali 2022-12-01 11:38
A legutóbb megkezdett "evolúció" gyorsan megtorpant, és egy nagy hátraarcot eredményezett. Elvileg most nem volt ott Churko, de ettől a hangzásuk sajnos nem lett természetesebb. A dalok hozzák az átlagot, bár kicsit uncsiak és önismétlőek is, mondjuk még mindig inkább ilyen önismétlés legyen mint az új Nickelback.
Idézet
 
 
#1 Acélfotel 2022-12-01 11:32
Ez az X faktoros szofordulat elég gagyi. Egyre több nívós
platformon előkerül. Nehogymàr a szennycsatorna szennyműsora köszönjön vissza itt is. Vagy a Maiden lemezre utalás? Kétlem
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.