Shock!

január 18.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Distant Thunder: Welcome The End

US power, kult metal, hozzáállás-zene (ismét csak egy lopott kifejezés, ezúttal egy cimborától. Hail Gergő!). Ez alapján mindenki eldöntheti, érdekli-e ezen cikk tárgya. Amennyiben igen, úgy minden bizonnyal hallott már James Riveráról, netán ismeri is bizonyos ténykedéseit.

megjelenés:
2004
kiadó:
Massacre
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 3 Szavazat )

Jómagam először Destiny's End nevű bandájának Transition lemezével találkoztam a Kálvin téri Szabó Ervin könyvtár (!!!) cd-böngészdéjében, majd többek között három Helstar lemezzel tértem haza Balingenből - az egyik pont a Distant Thunder című volt, micsoda véletlen, ahá, szóval innen a név. Semmilyen produkció sem nevezhető gyengének, amin ez a pöttöm latino sikongat, de a Seven Witches tavalyi albuma volt mind közül a legnagyobb (nekem benne a 2003-as top 5-ben). Most pedig, alig egy évvel később itt van ez a projekt, amelyet James a Symphony X basszerével és metal haverokkal hozott össze és a Passage To The Other Side trónusa már inog is: iszonyat nagy muzsikát hoztak össze ezek az arcok!!!

Szokták mondani, mennyire siralmas a metal helyzete az óceán túlpartján. Én azonban úgy gondolom, hogy az ilyen fazonok, mint Rivera remekül elvannak a maguk underground szintjén: koncerteznek az apró kis houstoni és környéki klubokban, talán még turnézgatnak is egyet-egyet, az ottani metal arcok meg úgy járkálnak Distant Thunder-típusú állat bandákat megnézegetni, mint ahogy mi lemegyünk hétvégén mondjuk Iron Maidnemre vagy Cry Free-re. Európában meg itt vannak nekik a fasza kis metal kiadók, mint esetünkben a Massacre akik esetleg áthozzák a csapatukat egy-egy német fesztiválra és mindenki nagyon boldog. Különösen én, mert ilyen király lemezeket hallgathatok.

Szóval, ez a 11 nóta egyszerűen állat! Feszes alapok, léggitár riffek, isten gitárszólók, olyan sikolyok hogy lerepül a fejem és iszonyat nagy dallamok, mindez penge hangzással (lám-lám, nem kellenek dollármilliók ahhoz, hogy szakítson a hangzás) - csak az amerikai underground kultbandák tudnak ilyet! Egy-egy líraibb pillanatot leszámítva (óriási, ahogy Rivera lassút énekel, egy teljes lemezen el tudnám hallgatni, persze erre nincs esély, mert az nem metal) egy percnyi pihenőt nem engedélyez a csapat, olyan húzása van a zenének, hogy a Hammerfallt, Edguyt kinevető, másfajta rockzenét szerető ismerősök sem igen tudnának mit mondani rá, minthogy "hiteles, le a kalappal". Ha ugyan nem kezdenének veszett headbangbe régi metalos emlékeket felidézve. Egyszerűen nem lehet nótákat kiemelni, mert mindig az a legállatabb, amelyik éppen megy, még a feldolgozás, a Run With The Pack a Helstartól (hogy is jut eszembe ezt feldolgozásnak nevezni!) és az Accept Restless And Wildja is szervesen beépül a lemezanyagba (egy feldolgozáslemezt hasonló szellemben, de azonnal!!!). Nem is értem, miért kellett egy újabb név, mikor a Distant Thunder pontosan annyiban különbözik a Destiny's Endtől, mint a Vigilante a Helstartól. Azaz az égvilágon semmiben.

Ez a fajta metal mindig a 20-on túli rocker korosztály rétegzenéje marad, de ez így is van rendjén. Remélem azonban, ha a Hammerfall jó szokásához híven mondjuk legközelebb Helstart dolgoz fel, akkor talán a fiatalabbak figyelmét is felkeltheti.

 

Hozzászólások 

 
#1 Scarecrow 2014-03-14 13:41
10 év után ide kell írnom, hogy mekkora kegyetlen f*sza album ez! :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. március 26.