Shock!

december 14.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Joker

1007joker1Önálló alkotás, A taxisofőr, Joaquin Phoenix döbbenetes, karaktertanulmány, nem tipikus képregényfilm, Arany Oroszlán – nagyjából ezekkel a hívószavakkal foglalható össze az utóbbi hetek sajtóvisszhangja a Jokerről. A filmről garantáltan sokáig beszélünk még, és bizonyosan nem fog mindenkinek tetszeni, viszont egészen eltérő okokból. Aki Batman-farvizes könnyed szórakozásra vágyik, óhatatlanul csalódni fog, ez tényleg egy úgymond KOMOLY film, Joaquin Phoenixet pedig valóban látni kell, amint végérvényesen atomjaira hullik. De ha beülsz Todd Phillips mozijára, készülj fel: határozottan kényelmetlen, lidérces élményben lesz részed.

Akárcsak másfél évvel ezelőtt a Solo, előzetesen a Joker is tipikusan olyan filmnek tűnt, amit igazából senki sem kért és senki sem akart mindenáron látni. A Batman-univerzum legikonikusabb főgonosza pont attól tudott a Batman-univerzum legikonikusabb főgonoszává válni, hogy nem tudjuk, honnan érkezett, nem tudjuk, kicsoda, nem tudjuk, mitől vált ilyenné, sőt, még abban sem lehetünk biztosak, hogy mindig ugyanaz a figura röhög ránk a fehér smink és a zöld haj alól az ocsmány lila öltönyében. Léteznek persze mára klasszikus ábrázolások, amelyek felvillantják a Bűn Bohóchercegének háttértörténetét, de azért nem árt felidézni: a maga idejében már Alan Moore Gyilkos tréfája is megosztotta a közönséget éppen emiatt, nem is beszélve Tim Burton első Batmanjéről, amelytől bizony szintén kiakadtak a keményvonalas rajongók 1989-ben. Tudom, ez ma már hihetetlennek tűnik Jack Nicholson zseniális alakításának fényében, pedig valóban így történt...

gyártó:
Warner Bros. / DC Films / Village Roadshow Pictures / Bron Creative, 2019
forgalmazza:
InterCom
Joker
magyarországi mozibemutató: 2019. október 3.

rendezte:
Todd Phillips

forgatókönyv: Todd Phillips, Scott Silver
zene: Hildur Guðnadóttir
operatőr: Lawrence Sher
vágó: Jeff Groth
főszereplők: Joaquin Phoenix (Arthur Fleck / Joker), Robert De Niro (Murray Franklin), Zazie Beetz (Sophie Dumond), Frances Conroy (Penny Fleck), Brett Cullen (Thomas Wayne)
játékidő: 122 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 40 Szavazat )

Én magam sem tudtam, mit várjak ettől a filmtől. Joaquin Phoenix persze már papíron is tökéletes választásnak tűnt a címszerepre, Todd Phillipsből azonban az eddigi munkássága alapján nem feltétlenül néztem ki, hogy méltó alapanyagot szolgáltat majd neki a kibontakozáshoz. Nos, a végeredmény ismeretében azt kell mondanom: minden előítélet feleslegesnek bizonyult, és nem hazudtak az előzetes nyilatkozatok sem, a Joker tényleg eltér az összes eddigi nekifutástól a képregényfilmes zsáneren belül. Még az olyan, deklaráltan komoly(abb)ra vett alkotásoktól is, mint a Watchmen-mozi vagy a Logan. Megkockáztatom, ha valaki úgy ül be erre a filmre, hogy életében nem hallott Batmanről, Gothamről meg a Jokerről, nem is mondaná meg, honnan származnak az alapfigurák.

Az említett A taxisofőr- vagy A komédia királya-párhuzamok előzetesen mindenképpen elég komoly túlzásnak tűntek, azt pedig csak az idő döntheti el végérvényesen, miként tekintünk majd vissza erre a filmre évtizedek múltán. Viszont a Joker lassú és nyomasztó csordogálása, száz százalékban Phoenix alakítására épített karakterdráma-jellege valóban a fenti alapművekkel rokon. Jó választás volt mindehhez a '80-as évek elejére helyezni a történetet (a Warner még rég nyugdíjazott, piros-alapon-fehér logóját is visszahozta az autentikusság jegyében), és Gotham ábrázolása is az említett mozik mocskos, szennyes, beteg és romlott New Yorkjával rokonítható.

1007joker3

Az alaptörténetről voltaképpen nem érdemes túl sokat mondani ilyen keretek között, és nem azért, mert óhatatlanul spoilerbe szaladnánk. Ez a film ugyanis ebben is különbözik társaitól: egy-két apróságot tekintve nem nagyon lehetne belőle mit elspoilerezni. A két óra mindvégig arra fókuszál, miként válik a nagyon súlyos mentális problémákkal küzdő bohóc – és wannabe-standupos –, Arthur Fleck szerencsétlen flótásból ámokfutó, gátlástalan gyilkossá. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: mindezt kizárólag egy ilyen mániákus, a method acting iskola maradéktalan hívének számító színésszel lehetett kivitelezni így. Joaquin Phoenix gyakorlatilag tényleg teljesen eggyé vált a szereppel, az a fajta alakítás ez, ami egyes nézőknek akár már sok is lehet. Phillips deklaráltan arra is játszik a sok közelivel, a furcsa kameraszögekkel, a bizarr megvilágításokkal, hogy egyetlen másodpercre se tudj szabadulni a főszereplő bűvköréből. Amit valóban nehéz érzékeltetni: Phoenix minden szemrezdülésével, szipogásával, merev mozdulatával, patológiás nevetési rohamával uralja a filmet, nincs előle menekvés.

Ráadásul más ez a Joker, mint Nicholson dekadens bűnözője, Heath Ledger titokzatos, jéghidegen gyilkos pszichopatája vagy pláne Jared Leto anarchikus strici-gengsztere. Phillips és Phoenix remekül felépítette a hátteret, ami valós sorozatgyilkosok mintáira is rímel beteges anya-fia kapcsolattól a kudarcélmények egész soráig, viszont közben egy pillanatra sem kérdés: maga Fleck is áldozat. Szerencsére eközben sikerült megmaradni azon a vékony mezsgyén, hogy nem hangsúlyozzák mindezt direktben, így aztán a film nem is csap át egy őrült gyilkos dicsőítésébe. Szánjuk és sajnáljuk Arthur Flecket, de közben undorodunk is tőle a végére – erre ismét áll, amit fentebb írtam, vagyis hogy ezt a bűvészmutatványt csak egy olyan színésszel lehetett ennyire bravúrosan kivitelezni, mint Joaquin Phoenix. A mellékszereplők is végig csak neki játszanak alá, legyen szó akár még egy Robert De Niróról is. Aki amúgy A taxisofőr és A komédia királya után perfekt választás a tévés showman szerepére ebben a moziban. Mindezekbe persze belekódoltatott, hogy a Joker után senkinek sem lesz jókedve, és nem támadnak majd kellemes gondolatai sem. (Lelkes Batman-rajongó gyerekkel pedig eszedbe ne jusson beülni rá! Majd megnézi néhány év múlva.)

1007joker2

Már bezsebelt Arany Oroszlán ide, sanszos – legalább egy férfi főszereplői – Oscar oda, teljesen perfektnek azért nem nevezném a filmet. Ha már realisztikusra vették a figurát, a Joker megszületésével párhuzamosan kibontakozó tömegmozgalom motivációját nem lett volna rossz alaposabban is megtámasztani, kifejteni, mert így cseppet a levegőben lóg, ezen a téren akadt némi hiányérzetem. Ugyanakkor ha jóindulatú vagyok, ez akár mellékesnek is tekinthető, mert ahogy mondtam, a film középpontjában végig egyetlen ember sorsa és totális megborulása áll, minden más csupán a hátteret biztosítja ehhez. A filmben visszaköszönnek a Batman-mitológia egyes elemei: kikacsintások, hommázsok, ikonikus történetszálak lenyomatai is fel-felbukkannak (így például az említett Gyilkos tréfa, netán Frank Miller A Sötét Lovag visszatérjének egyes momentumai), és egy Gothamben játszódó film esetében természetesen a Wayne-família sem kerülhető meg. Utóbbi szál kimondottan fontos és szerencsére erős is. De a legfontosabb tényleg Joaquin Phoenix és a Joker, mindez csinnadratta, világpusztítás és CGI-orgia nélkül, viszont csodálatosan elkapott képekkel és az izlandi Hildur Guðnadóttir remekül megkomponált zenei aláfestésével.

A Joker elméletileg önmagában áll, nem része a jelenlegi, amúgy is eléggé toldozott-foldozott DC-mozikontinuitásnak. Én a magam részéről egyelőre azért nem veszem készpénznek, amit az összes készítő hangoztat, miszerint Arthur Fleck soha többé nem bukkan majd fel, és nem lesz köze a most készülő, Robert Pattinson-féle The Batmanhez. Amennyiben utóbbi tényleg a '90-es években játszódik majd, mint híresztelik, megfelelően nyitva is hagyták ehhez a lapokat, még akár úgy is, hogy esetleg valóban nem Phoenix Jokere szerepel majd ott, hanem egy általa inspirált másik bohócgyilkos. Ezen jelenleg nincs sok értelme agyalni, majd akkor és ott úgyis megtudjuk. Ez a film mindenesetre így is kerek egész, már csak azért is, mert sosem lehetsz biztos vele kapcsolatban semmiben. Ugyebár ahogy az a bizonyos dalocska is fogalmaz: „In the depths of a mind insane..."

1007joker5

 

Hozzászólások 

 
#11 Equinox 2019-10-31 20:22
Hatalmas élmény volt. Imax moziban láttam, kicsit talán túl nagy volt a kép, de azonnal megvolt az empátia a számkivetett figurával, aki nem is akar gonosz lenni főleg nem antihős.

Eszméletlen tálalás, jó sötét hangulat, happy end nélkül, portré egy szerethető és sajnálatra méltó karakterről.
Idézet
 
 
#10 Narada42 2019-10-31 13:03
Valahol az egész kurvára félelmetes volt. Ha valamihez lehet az egész háttér nyomasztó hangulatát hasonlítani, csak most esett le, hogy mihez: 7even.

Az első pillanattól az utolsóig rohadtul sajnáltam a jó Arthurt.

És tényleg jól tettem, hogy nem néztem meg egyedül jó ideig, inkább később, társaságban.
Idézet
 
 
#9 Bolha 2019-10-25 08:25
Állati jó film volt!

Nem rajongok a képregényes filmekért, barátnőmmel el szoktam menni megnézni (inkább őrködöm...:D ), nem szenvedek rajtuk, de én magam biztos nem mennék el egyre sem. Erre testvéremmel mentem el, most én nyúzom az asszonyt, hogy nézzük meg újra! Nekem nagyon nagy élmény volt, piszok jó film! Ha a többi DC film is ilyen lenne innentől, azt hiszem én is olyan lennék mint a Marvel fan figurák a moziban...
Idézet
 
 
#8 NOLA 2019-10-10 09:16
EZ AZ IGAZI JOKER!
Nagyon fasza Nicholson és a Ledger karaktere is (Leto sem volt rossz, csakhát...khmmm :-) ), de számomra ez a Joker hasonlít a legjobban ahhoz, amit gyerek/tini koromban a képregények alapján elképzeltem. Én pont így képzelem el Jokert..., mentálisan zavart, de mégis tudatos, kegyetlen de legbelül mégis empatikus lényt.
Ez a film egy teljesen egyedülálló kategória, amiben Joaquin Phoenix nem eljátsza a figurát, hanem a szemünk láttára teljesen átalakul azzá. Ha ezért nem kap szobrocskát a fickó, akkor nem tudom miféle teljesítményt kell nyújtani ehhez..., konkrétan elvarázsolt a csávó, minden porcikájával a karaktert "szolgálta".
Mindenkinek ajánlom, aki igazi film élményre vágyik és nem "számítógépes játékot" akar nézni...
Idézet
 
 
#7 Olivér 2019-10-08 10:17
Szia Ádám!
Nagyon szeretem a zenei kritikáidat! Most is érdekes volt olvasni. Engem annyi zavart, hogy a negatívumokat nem sikerült részletesen kifejteni. Hiányérzetem maradt.
De valószínűleg eléggé máshogy állunk hozzá a filmhez, főleg az első bekezdést olvasva, továbbá számomra ez a film elérte, élvezhetőségben túlszárnyalta a Taxisofőrt és A komédia királyát.(az idő még az utóbbi kettőnek kedvez, számításba vettem).
Idézet
 
 
#6 Bandita 2019-10-08 07:39
Korrekt társadalom kép a film, az a csoda ha valaki nem "bolond" ebben az őrült világban. Döbbenetes volt látni ahogy "átalakul", és a végén felvállalja nyíltan is azt ami ott volt benne a film elejétől fogva. Ő Joker.
A világ már elég beteg, csak egy Joker hiányzik belőle.
Aki lelki roncs, jobb ha kihagyja a filmet, tud még taszítani lejjebb.

A moziban ülve, mikor még világos volt, láttam kik jönnek megnézni. Nem értettem 10-en éves tinik, akár szülővel is mit kerestek a teremben, mire számítottak?
Nagyon benézték, mert ez a film nem egy könnyed szórakozás. Persze van benne jelenet amin el lehet nevetgélni, de.
Idézet
 
 
#5 goodbye 2019-10-07 22:15
Egész értékelhető filmnek tűnik a kritikák alapján. Van egy olyan érzésem, hogy jobb, mint a Bosszúállók Végjáték.
Idézet
 
 
#4 Scarecrow 2019-10-07 13:35
Ódzkodtam ettől a filmtől, de ez úgy lett képregényes, hogy közben nem is az. Sötét, depresszív, szomorú krimi ez egy olyan alakítással, aminek kijárna minimum 10 Oscar.
Idézet
 
 
#3 Valentin Szilvia 2019-10-07 12:55
Idézet - Kondi István:
Kiváló írás, ahogy azt megszokhattuk Tőled, köszi Ádám! Így már mindenképp megnézem majd a filmet. Érdeklődnék, hogy magyarul nézted-e meg, és ha igen, milyen volt a szinkron? (csak mert számomra Sinkó László Nicholson hangjaként, ill. Stohl Ledger hangjaként is etalon volt és az a mai napig)


Jó volt a szinkronhang nagyon, összeolvadt a figurával. De majd megnézem eredeti nyelven is, úgy az igazi.
Idézet
 
 
#2 Draveczki-Ury Ádám 2019-10-07 12:42
Idézet - Kondi István:
Kiváló írás, ahogy azt megszokhattuk Tőled, köszi Ádám! Így már mindenképp megnézem majd a filmet. Érdeklődnék, hogy magyarul nézted-e meg, és ha igen, milyen volt a szinkron? (csak mert számomra Sinkó László Nicholson hangjaként, ill. Stohl Ledger hangjaként is etalon volt és az a mai napig)

Szinkronosan láttam, jó a szinkron Rátóti Zoltánnal, de majd nyilván eredetiben is meg kell nézni. Sinkó tényleg etalon, de én a Dark Knightot egyszer sem láttam teljes egészében magyarul, csak részleteiben, épp amiatt, mert szerintem Stohl nem kapta el a fonalat, és ott Ledgernél a hang is kiemelten fontos eszköz volt a karakterhez. (Stohlt amúgy nagyszerű színésznek tartom, akármilyen megosztó figura is, szóval ez nem ellene irányul.)
Idézet
 
 
#1 Kondi István 2019-10-07 12:36
Kiváló írás, ahogy azt megszokhattuk Tőled, köszi Ádám! Így már mindenképp megnézem majd a filmet. Érdeklődnék, hogy magyarul nézted-e meg, és ha igen, milyen volt a szinkron? (csak mert számomra Sinkó László Nicholson hangjaként, ill. Stohl Ledger hangjaként is etalon volt és az a mai napig)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.