Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Gojira - Budapest, 2013. augusztus 31.

gojira_k2013_01Miután évekig vártunk rá, hogy a jelenkor egyik legizgalmasabb extrém metal négyesfogata hazánkat is megtisztelje, a Gojira idén nyáron ráduplázott reményeinkre, így aztán a L' Enfant Sauvage turné nyári, európai szakaszának nyitó és záró rendezvénye egyaránt magyar földön valósulhatott meg. Ez már önmagában rendkívüli dolog, megtoldva azzal a megalapozott várakozással, hogy ha van zenekar, amit mindenképpen látni kell élőben, az éppen ez a Duplantier-testvérek vezette horda. És hol kerülhetett volna méltóbb helyre ez a környezetünk alapproblémáival is szembesítő előadás, mint egy dunai hajón, a nyár utolsó hivatalos napján? Következzék egy pillanatfelvétel Godzilláról és azokról, akik elé álltak.

Mindenképpen roppant merész tett volt egyetlen turnékörön belül kétszer is elhozni ezt a formabontó francia különítményt Európa ezen szegletébe, ám a kockázat láthatóan kifizetődött, ráadásul minden érintett maximálisan kielégült. Még időben eldönthette a zenekar tábora, hogy a Balaton partján, egy nyári fesztivál minden pro és kontra hozadékával együtt, vagy egy klub mélyén nézi meg kedvenceit. A választás számomra egy pillanatig sem volt kétséges, az A38-as élményt pedig még annyira sem kívántam elrontani, hogy kompletten ignoráltam a szemesi történéseket. Jó néhány Rock Beach-es póló tanúsította azért egyértelműen, hogy sokan rádupláztak a lehetőségre, ami egy vérbeli rajongó számára ilyen körülmények között szinte kötelező. Én nem sorolom magam ebbe a kasztba, jelen esetben a kíváncsi ember voltam, aki – ha úgy van – hagyja magát sodorni az árral.

időpont:
2013. augusztus 31.
helyszín:
Budapest, A38 Hajó
Neked hogy tetszett?
( 20 Szavazat )

Korán és pontosan érkeztem, ha már erre volt szükség, éppen abban a pillanatban, amikor azt a bizonyos furcsa fehér lepedőt lekapták az orrunk elől... és kezdődhetett a színpad előkészítése. Fél óra múltán már untam magam annyira, hogy a számat húzzam, de ez minden esetben azzal az előnnyel jár, hogy részletesen szemügyre vehető a felhozatal. Jon Larsen (Volbeat) cucca után ismét egy egyszerűségében is nagyszerű dobfelszerelést pakoltak középre, a triggerelt, grafitszürke Tama Superstar ránézésre is megadta számomra az alaphangulatot. Szép volt, mint Schwarzenegger a rózsákkal, és úgy is szólt. A plafonra - ügyesen megkomponálva - felszereltek annyi lámpát, amennyit a hely keretei megengedtek, a háttérben aztán semmi, se vetítés (komoly létjogosultsága volna), de még molinó sem. Miután minden hang megtaláltatott a gitárokon, és nem volt hova fokozni a várakozásokat, rövid intrót követően robbanhatott végre az Explosia.

gojira_k2013_02

Pár pillanat múlva már az is világossá lett, hogy a Gojira nem csupán lemezen, de élőben is a leghatásosabb kortárs produkciók egyike. Töménységében a Nevermore-ra, hangulatában a Watch My Dyingra emlékeztetett most ez engem. Utóbbiakat láttuk itt pár nappal ezelőtt és két emelettel feljebb, talán ezért is az asszociáció, a művészlélek és az extrovertáltság Imiéknél is hasonlóképpen keveredik. Szerencsére a franciák jellemző közönségének bölcsész berendezkedése nem jellemző igazán a kvartettre, önmagában a zene elviszi a hátán az estét. A mikrofon mögött álló Joe Duplantier nem is beszél sokat, és ez jó, mert olyankor zömmel közhelyeket mond, másrészt tényleg felesleges. Bő órányi nyomasztás veszi kezdetét egyetlen konkrét tömbben, melyben alig lelni valami klasszikus szépséget. A lemezek egyike sincs felülreprezentálva a setlistben, ami igazán gáláns húzás, tekintve a rövid műsoridőt és a tényt, hogy a szekér úgy igazán csak a Vad Gyermekkel indult be számukra.

Sajnos a szerelvény nem négykerék-meghajtású, meghatározó módon a Duplantier-tengely osztja a lapot. Joe van annyira arcbamászó frontember, hogy elszívja a reflektorfényt, a másik két húros fazon pedig partner is ebben. A rockabilly fazonú, derékból headbangelő Jean-Michel Labadie bőgős és az átszellemülten mosolygó Christian Andreu gitáros legfeljebb kedves mellékszereplője az előadásnak. Az extra fényt megkapott Mario Duplantier ellenben a dobok mögött ülve is felnő bátyjához. Mániákus játékával a fiatal Lars Ulrichra emlékeztet, néhány atipikus húzásával úgyszintén, elsápasztó technikájával már kevésbé. Ha valami elragad, az mégis a flow, precízen az Oroborus/ L'Enfant Sauvage páros érkezésével, vagyis eléggé a műsor vége felé, addig jóformán csak lestem. Látvány és hangzás szempontjából is rossz helyen állva, ekkorra már hiányérzetem sincs, bár szerintem Joe hangjából végig lehetett volna több. Ahogy dalból, hangból, élményből is. De ennyi is elég kellett legyen.

gojira_k2013_03

Laza precizitással odavetett elemi csapás volt ez, a felső ligás játékosok szintjén. Az okosítás ideje is eljöhet még máskor és máshol, ez az este főleg a nyers fizikai erőszakról szólt, ritka bátorsággal, csupán a zenére alapozva. Remélhetőleg a tőlük megszokott alapossággal sikerül dokumentálni ezt a turnét is, mert erre az orvosságra, amivel a Gojira gyógyítja a komplett színteret, mostantól rendszeresen szükségünk lesz.

Fotók: Máté Éva

 

Hozzászólások 

 
-11 #16 bélférgek támadása 2013-09-04 10:33
Nem vágom miért olyan jók ezek, a Brutálon is nagyon untam.
Ez a modern metalos megközelítés a divatos üvöltözéssel hamar lefáraszt.
Idézet
 
 
+4 #15 Hopp 2013-09-03 20:37
Az előzenekar kapcsán csak annyit, hogy 2 percig néztem azt a tetves lepedőt, aztán kimentem. Lehet, hogy ők jó ötletnek tartották, de nem volt az.
Idézet
 
 
#14 Neondreamer 2013-09-03 20:01
Idézet - Equinox:
Idézet - björn:
Idézet - Equinox:
Ja tényleg, Tóth Balázs a casketgardenes Tóth Balázs?


Nem. Erről biztosíthatlak, én nyugodt manóéletet élek itt a szigeten :)

Én is ezen lepődtem meg! De akkor pé tisztázta. Kösz

Sztem a videotonos Tóth Balázs volt.
Idézet
 
 
+4 #13 Neondreamer 2013-09-03 19:59
Nagyon oda volt téve a koncert, bitang hangzással, de sajna csak kb 75 perc volt az egész (francia munkamorál :), egy Art of Dying bőven elfért volna még. Ádámot pedig felfedeztük valahol középtájt, ahogy épp grumpy cat arcot vág,mert már kb 25 perce kezdeni kellett volna.
Idézet
 
 
+7 #12 Draveczki-Ury Ádám 2013-09-03 12:08
Idézet - pé:
jajaja, ezt már máskor egy másik "koncertbeszámol ó" alkalmával szerintem kitárgyaltuk, nem fogok belemenni megint a vitába, mert tisztáztátok a múltkor, hogy a Shock nem hajlandó rontani a beszámolóik színvonalát az előzenekarokkal

No offense, de KURVÁRA nem ezt mondtam, és KURVÁRA nem ezt "tisztáztuk" a múltkor sem. Nincs szó "munkamódszerről " sem, egyszerűen így jött ki a lépés - elég sok koncertbeszámol ót találsz a közelmúltból is, ahol a magyar előzenekarokról is részletesen írtunk. Mint mondtam, én odaértem előbb, beszéltünk is a cikk szerzőjével utólag az előzenekar-kérdésről, meg hogy mi legyen vele, de aztán én nem láttam értelmét odafirkantani pár mondatot kötelező jelleggel, csak azért, hogy legyen.
Idézet
 
 
-4 #11 2013-09-03 11:52
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - pé:
Az előzenekarról megint sikerült lemaradnotok, de persze ez nem meglepetés, pedig volt annyira érdekes a performance és profi a zene, hogy megérdemelt volna pár sort, ha már a koncertbeszámol ó többek között az esetlegesen távol maradni kényszerültek részére hivatott egy kerek összefoglalót adni az est eseményeiről...

Ketten voltunk ott a stábból a koncerten, és kettőnk közül csak én láttam az előzenekar egy részét. Hihetetlen vagy sem, a matinékezdés család, gyerekek, meló stb. mellett hétvégén sem kedvez a korai koncertlátogatá snak. És ugyan tényleg sajátos volt a performansz, mivel a közönség jelentős része számára az sem derült ki, kik játszanak, úgy gondoltam, nem emelném túlságosan a cikk színvonalát, ha leírnám azt a négy mondatot az előzenekarról, amit le tudtam volna írni a látottak alapján.


jajaja, ezt már máskor egy másik "koncertbeszámol ó" alkalmával szerintem kitárgyaltuk, nem fogok belemenni megint a vitába, mert tisztáztátok a múltkor, hogy a Shock nem hajlandó rontani a beszámolóik színvonalát az előzenekarokkal és én ezt el is fogadom, részemről nincs vita ezzel kapcsolatban, csak megjelent a beszámolóban egy mondat (a lepedős) amit mondjuk aki nem volt ott, sehova sem tud tenni így. Csak ezért írtam le azt a pár sort, no offense, elfogadom a ti munkamódszerete ket is, továbbra is olvasni foglak titeket, mert a zeneszeretetem mindenen át tud lépni.
Idézet
 
 
+2 #10 carrast 2013-09-03 11:26
Balatonszemesen iszonyat jó volt a sound szerintem és jól emlékszem sokat is játszottak
Idézet
 
 
+2 #9 Equinox 2013-09-03 07:08
Idézet - björn:
Idézet - Equinox:
Ja tényleg, Tóth Balázs a casketgardenes Tóth Balázs?


Nem. Erről biztosíthatlak, én nyugodt manóéletet élek itt a szigeten :)

Én is ezen lepődtem meg! De akkor pé tisztázta. Kösz
Idézet
 
 
+4 #8 Draveczki-Ury Ádám 2013-09-03 07:00
Idézet - pé:
Az előzenekarról megint sikerült lemaradnotok, de persze ez nem meglepetés, pedig volt annyira érdekes a performance és profi a zene, hogy megérdemelt volna pár sort, ha már a koncertbeszámol ó többek között az esetlegesen távol maradni kényszerültek részére hivatott egy kerek összefoglalót adni az est eseményeiről...

Ketten voltunk ott a stábból a koncerten, és kettőnk közül csak én láttam az előzenekar egy részét. Hihetetlen vagy sem, a matinékezdés család, gyerekek, meló stb. mellett hétvégén sem kedvez a korai koncertlátogatá snak. És ugyan tényleg sajátos volt a performansz, mivel a közönség jelentős része számára az sem derült ki, kik játszanak, úgy gondoltam, nem emelném túlságosan a cikk színvonalát, ha leírnám azt a négy mondatot az előzenekarról, amit le tudtam volna írni a látottak alapján.
Idézet
 
 
+2 #7 2013-09-03 06:34
Természetesen a Tesstimony-s Tóth Balázsra gondoltam.
Idézet
 
 
+6 #6 björn 2013-09-03 06:22
Idézet - Equinox:
Ja tényleg, Tóth Balázs a casketgardenes Tóth Balázs?


Nem. Erről biztosíthatlak, én nyugodt manóéletet élek itt a szigeten :)
Idézet
 
 
+1 #5 Equinox 2013-09-03 06:13
Ja tényleg, Tóth Balázs a casketgardenes Tóth Balázs?
Idézet
 
 
+4 #4 2013-09-02 18:17
Még egy dolog, ami nem a cikkhez tartozik annyira, és egyáltalán nem a cikkírónak szól, csak a dob geekeknek. A koncerten tuti nem Superstar-on dobolt, mert azon sosem volt gyöngyház csík a test közepén. Ez egy Starclassic volt.
Idézet
 
 
#3 2013-09-02 18:08
Az előzenekarról megint sikerült lemaradnotok, de persze ez nem meglepetés, pedig volt annyira érdekes a performance és profi a zene, hogy megérdemelt volna pár sort, ha már a koncertbeszámol ó többek között az esetlegesen távol maradni kényszerültek részére hivatott egy kerek összefoglalót adni az est eseményeiről... Így a "bizonyos furcsa fehér lepedő" oka is kiderülhetett volna az olvasó számára. Azért a nagy titkolózás ellenére van egy sejtésem, hogy Tóth Balázs valamilyen új formációja volt hallható. Esetleg tipp olyantól, aki nem késte le őket, vagy többet tud nálam?
Idézet
 
 
+5 #2 dream.robi 2013-09-02 15:16
A Brutalon ez 1-ik legjobb koncertet adták!
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wackor - Budapest, Wigwam, 2005. március 18.