Shock!

november 14.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Klasszikushock tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Akela: Farkastörvények

akela_11Ha szóba kerül az Akela neve, sokan hajlamosak őket elintézni egyetlen legyintéssel, meglehetősen igazságtalanul. A zenekar persze már a kezdetektől igyekezett nyilatkozataiban és megnyilvánulásaiban betuszkolni saját magát a prosztó skatulyába, a helyzet azonban az, hogy a klasszikus Akela összehozott nem egy olyan thrash metal alapvetést, melyek a mai napig megkerülhetetlenek itthon. Ráadásul, míg a hazai nagyok korai anyagaira sok esetben túl egyértelműen nyomta rá a bélyeget némelyik nyugati példakép hatása, addig az Akela már egész a kezdetektől minden ízében magyar, markáns saját hangzásvilággal rendelkezett. Pálvölgyi „Pávcsi″ László és Pavelka Gyula vezetésével kezük alatt a thrashriffek olyan depresszív atmoszférát árasztó dalokká álltak össze, melyekre Katona „Főnök″ László sok esetben keserű humorral átszőtt, remek szövegei tették fel a koronát.

megjelenés:
1993. ősz
kiadó:
Hungaroton-Gong / Stone Music
producer: Küronya Miklós

zenészek:
Katona László - ének
Pavelka Gyula - gitár
Pálvölgyi László - basszusgitár
Györki István - gitár
Sobry József - dobok

játékidő: 49:08

1. Közeleg...
2. Farkasok vagyunk
3. Adj és fuss!
4. Szemet szemért...
5. Nekik mondd!
6. Semmi sem tiszta
7. Nem csattognak
8. Bolhacirkusz
9. Álljon meg a menet!
10. Foggal és körömmel
11. Durva beavatkozás
12. Egy fiú csigákat pirított, s mikor hallotta, ahogy azok pattognak, így szólt hozzájuk: „Nyomorult állatok, ti, amikor a házatok ég, énekeltek?”
13. Felkészültem a halálra

Szerinted hány pont?
( 65 Szavazat )

Az Akela idén az S8-ban zárja az évet, ha pedig még mindig nem döntötted el, hol szilveszterezel, bátran csatlakozz hozzájuk. Mi a 2023-ban harmincévessé nemesedő második nagylemez Farkastörvények megidézésével szeretnénk kedvet csinálni hozzá, melyhez segítségül hívtuk a zenekarral készült, és a Metal Hammerben akkoriban megjelent, mára – túlzás nélkül – kultikussá vált interjúkat is.

Kezdetben vala a sötétség...

Az Akelát Pálvölgyi „Pávcsi" László alapította 1990-ben, miután a Félre az útból!!! megjelenését követően Paksi Endréék eltávolították az Ossianból. Hősünk nem sokat tökölt, hiszen hamar összehozta A dzsungel könyvének főfarkasa után Akelának elnevezett zenekart, mely kezdettől igen kiforrott koncepcióval bírt. A banda imidzsét természetesen az ordasok köré építették fel: logójuk egy vicsorgó lupust ábrázolt, lemezeik címe minden esetben F-fel kezdődött, és koncertjeikre a Farkas vezeték- és keresztnevű komák ingyen mehettek be.

1990-ben, a 15-ös Hammerben már Cselőtei Laci is méltatta a csapat alaposan átgondolt és jól kitalált koncepcióját, mikor a Demonstárció rovatban az alábbiakat írta a Rozgonyi Péterrel felvett első demóról, melyen a Rockernek születtem és a Nem hiszek kapott helyet: „Nem hallgathatom el, hogy megfogott a demó külleme is. Az információdús, kihajtató borítón a dalszerzőktől a felvételek elkészültének dátumáig minden fontos tényező megtalálható. Az ötletes embléma nem csak a borítót díszíti, hanem a kazetta papírmatricáján is szembenéz velünk. Szembenéz? Igen, hiszen egy őrjítően vad farkasról van szó, melynek fogai képezik az Akela feliratot. Ötletes és ugyancsak profi megoldás. Azt hiszem, a demóról alkotott véleményemet imígyen tudnám illusztrálni: ha lemeztársasági ember lennék, két kézzel csapnék le a bandára. És el nem engedném őket. Hiszen fiatalok, lendületesek és profik." (Később elterjedt egy olyan verzió is a demóból, amelyen harmadikként már a Garázs II. válogatáson megjelent Döntsd el is szerepelt, A Fenevad 2015-ös újrakiadásához pedig mindhárom tételt hozzácsapták.)

akela_6Még ugyanebben a lapszámban elérkezett a rocktörténeti pillanat; megjelent az első Akela-interjú, melyben a srácok elmesélték a csapat akkor még csak néhány hónapos történetét. Ezzel kezdetét vette az az évekig tartó jelenség, hogy ha egy lapszámban megszólalt az együttes, mindenki rögtön ezzel az interjúval kezdte a lap kivesézését, és az egész színtér Főnökék sztorijai miatt fetrengett a röhögéstől. Katona László: „A zenekar 1990. augusztus 24-én alakult, bár a dátum körül még vannak viták." Pálvölgyi „Pávcsi" László: „Dunaújvárosi vagyok, Pavelka Gyuszit (ő egy helyi bandában, a Flashben játszott az Akela előtt – KG) meg már régről ismertem, mert ő is ott lakott. Azután kerestem meg, hogy Paksi Endréék kirúgtak az Ossianból. Először ottani arcok szerepeltek a bandában, és mivel nem volt énekesünk, szóltunk Katona Lacinak, aki kurva jó fazon, és hallottam, hogy már korábban is énekelt, ezért tökre megörültem neki." Főnök: „Én a Dallas együttesben voltam (meg előtte a Lócsiszárokban, a Vagagában és a Quo Vadis?-ban – KG), és olyan ZZ Topos, AC/DC-s, bluesos zenével próbálkoztunk. Mikor először lementem Pávcsiékhoz Dunaújvárosba, nevetségesnek tűnt az egész, mert a dobosunk, Sobry (József – KG) egyszer csak felállt és közölte, hogy ő megy, mert mozijegye van. Aztán következett két hónap szünet, de végül megállapodtunk, hogy a zenekar felköltözik Pestre." Pávcsi: „Az egyik próbán jelentettem be, hogy én költözöm, és aki akar, az jöjjön. Gyuszi jött, a komolytalan emberek meg maradtak. Egyébként nehezen indult be a próbálás, mert a szobapróbán fél óra után mondtam, hogy kurva éhes vagyok, menjünk le a borozóba! Ott megérkeztek a zsíros kenyerek, kirendeltük a borokat, jól berúgtunk és elkezdtük szidni a szakmát. De aztán csak kialakult a dolog. Jött-ment egy-két dobos és menedzser, de végül kihullott a férgese, és most itt az ép gyümölcs."

Az tehát, hogy a próbálás finoman szólva sem tartozik a csapat erősségei közé – a klasszikus felállás ebből a szempontból is kultikusnak számított egészen a kezdetektől –, már az ősidőkben is adott volt, akárcsak a dalszerzési protokoll. Míg a szövegeket Főnök szállította, addig a zenéért a Pavelka-Pávcsi duó felelt. Pavelka Gyula: „Közösen írjuk a dalokat Pávcsival. Gyakorlás közben jön egy téma, Pávcsinál is ott a basszusgitár, és mivel közös albérletben lakunk nem okoz gondot a közös munka."

Csak az ösztönöm irányíthat!

A zenekar gyakorlatilag indulása után kapásból bejárhatta az országot, hiszen a Moby Dick előtt melegítettek. Ennek hátterében az állt, hogy a Dance nem tudott elmenni minden állomásra, így Főnökék ugrottak be az akkor már az Ugass kutya! megjelenését követően csúcson lévő Soproni Ászok elé. A csapat tagjai már erről a körútról is szokatlan nyíltsággal és kendőzetlenül nyilatkoztak, azaz az Akelát már ekkor jellemezte az a nyers, cicomázatlan fogalmazásmód, minek köszönhetően interjúik a mai napig legendásak. Pavelka: „Kívülállók talán nem fedezték fel a gondokat, mi azonban éreztük, hol voltunk ludasok. Keveset próbáltunk, de így legalább felmértük, mit kell változtatni a nótákon, mi nem süt a színpadon." Főnök: „Azért is igyekszünk sokat játszani, mert szükség van rá, hogy az emberek megismerjenek. Ez a műfaj nem viseli el, hogy az ember nagylemezzel kezdjen, először ki kell alakulnia egyfajta igények a banda iránt. Most viszont boldog-boldogtalan lemezt ad ki, de csak addig boldogok, amíg megjelenik, de boldogtalanok utána, mert nem fogy el."

akela_7

A jellegzetesen akelás fogalmazásmód természetesen a csapat szövegeinek is sajátja volt. Főnök annak ellenére is sokszor zseniális sorokat vetett papírra, hogy valamilyen oknál fogva egész pályafutása során igyekezett a csapat munkásságát kifejezetten prosztónak, ahogy a Fog-a-dalom korszakban fogalmazott, paraszt-rocknak beállítani. A valóság ezzel szemben az, hogy kifejezetten találóan, rendkívül hatásosan tudta összefoglalni a rendszerváltás után kiábrándult, gyakran kilátástalan helyzetben lévő magyar fiatalság küszködését és mindennapi problémáit. Másfél évvel később az első nagylemez címadója, A Fenevad például olyan képet festett elénk, aminél nyomasztóbbat azóta sem sokan írtak itthon. Az az Emerton-díj, amit Főnök 2005-ben kapott az év szövegírójaként, messze nem volt véletlen. Pávcsi: „Magyarországon sok jó zenekar van, de a szövegeik a rockereknek nem nagyon mondanak semmit. Egy rockernek nem az az életérzése, hogy bébi, tölts el velem egy éjszakát, hanem az, hogy apám iszik, veri anyámat. Persze nem mindenki, de tíz rockerből hét, aki koncertekre jár, hátrányos helyzetű. Nem látja boldognak az életet, minden nap dolgozik, mint az állat. Nálunk Főnök arról ír, ami az igazság, arról, hogy minden reggel hatkor ébredek." Főnök: „Nem tudnék ilyen szövegeket írni, és előadni, ha nem érezném őket magaménak. Én is tudom, hogy milyen szar, ha reggel hatkor kell kelni, és a melóhelyen egy olyan ember dirigál, aki százszor butább nálam. És mindezért 3000 forintot kapok. A másik, hogy engem az anyám a mai napig azzal baszogat, hogy mikor vágom le a hajam, pedig nem vagyok már csecsszopó. A szövegeink úgy születnek, hogy beszélgetünk rockerekkel: én csak megírom, amit ők éreznek."

Az Akela az első demóval, illetve a Moby Dick és az Omen társaságában lenyomott bulikkal hamar országos ismertségre és komoly népszerűségre tett szert. Ami az Oment illeti, a két zenekar között kifejezetten jó volt a viszony, így első lemezük felvételei során Nagyfi László segítette őket tanácsokkal, míg mikor Sobry ki-be mászkált a zenekarból, Nagyfi „Kisfi" Zoli is számtalanszor beugrott hozzájuk élőben. Egész egyszerűen nem lehetett nem szeretni őket, és a régi szép időkben mindig külön esemény volt, ha valahol megjelent velük egy interjú. Például az ilyen sztorik miatt, mely Sobry első, de közel sem utolsó kilépéséről szól, még bőven az első korong, A Fenevad megjelenése előtt. Főnök: „Kint voltunk Csehszlovákiában egy fesztiválon. Eljött az ebédidő, és valahogy úgy alakult, hogy a közreműködőknek volt kajája, csak valamiért az Akelának nem. De végül elintéztem, szereztem kaját a zenekarnak. És ebből az általam szerzett kajából, a Sobry tányérjából elvettem egy paradicsomkarikát. Nem egy egész paradicsomot, csak egy karikát. Erre Sobry megsértődött, felállt és közölte, hogy nem hajlandó egy színpadra lépni velem. És valóban, mikor már kellett volna kezdenünk, közölte, hogy nem játszik."

Sobry tehát egy időre kikerült a zenekarból, helyét pedig vendégként Nagyfi Zoli töltötte be. A tékozló fiú aztán persze visszatért, viszont az Omennel közös turnét követően történt egy jelentős és maradandónak bizonyult változás: csatlakozott a zenekarhoz Györki „Kökény" István gitáros, ezzel pedig kialakult a klasszikus felállás, ami Sobry ki-be mászkálását és a dobos poszton történt további változásokat leszámítva 1996-ig együtt is maradt. Pávcsi: „Végigmentünk az Ómennel közös turnén, és arra lettünk figyelmesek, hogy kellene még egy gitáros a tömény hangzás érdekében, ez a műfaj igényli ezt. István is dunaújvárosi egyébként, és elsődlegesen az volt a fontos, hogy emberileg illjen közénk, a gitártudás csak ezután következik." Györki „Kökény" István: „1987-ben még az Agressorban játszottam, aztán mindenféle közbejött, de otthon állandóan a gitárral foglalkoztam. Érdekes, hogy a kedvenceim között a két ellentét a legnagyobb, a Stryper és a Slayer, de hallgatom a legjobb gitárosokat is: Malmsteen, Vinnie Moore, Greg Howe vagy Satriani."

akela_5

Foggal és körömmel

Már kétgitáros felállásban – és természetesen újra Sobryval a fedélzeten – fordultak rá az első lemezre, amit 1992 júniusában vettek fel a P stúdióban, Küronya Miklós hangmérnök segítségével, a zenei rendező pedig Nagyfi Laci volt. Az anyag végül a Hungaroton-Gongnál jelent meg A Fenevad címmel, ezzel pedig kezdetét vette az F-betűs lemezek máig tartó sora. Ahogy az már lenni szokott, az első LP egyfajta gyűjteményes anyag volt, amin nemcsak friss dolgok, hanem régebbi dalok is helyet kaptak. Így tehát a végeredmény ugyan még kicsit eklektikus az olyan rockosabb, könnyedebb hangzásvilágú dalokkal, mint a Rockernek születtem, a Nincs helyem, a Csak a rock segíthet vagy a Kurva vagyok, de már felvillantja a csapat igazi arcát is. Pavelka Gyula: „A régi számaink még olyan rockosabbak, a később születettek pedig jóval metálosabbak. Ez a lemezen is érezhető, modernebbek a friss dalok. Nem az a kvinttologatós régi dolog, hanem újszerű témák vannak bennük."

A lemezfelvétel persze közel sem volt zökkenőmentes. Eredetileg a Kadencia nevű cég adta volna ki A Fenevadat, akik olyan művészekkel dolgoztak akkoriban, mint a Feri meg az anyósa, Sörös Jancsi vagy Kadlott Karcsi, de mivel rengeteget csúsztattak volna a megjelenési dátumon, az Akela végül a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál, akkori nevén a Hungarotonnál kötött ki, mely ezer szállal kötődött az Omegához. Főnök: „Kóbor (János, az Omega azóta elhunyt énekese – KG) mondta, hogy beszéljem meg Küronya Mikivel, a hangmérnökkel a stúdiózás időpontját. Megkérdeztem Küronyát, hogy jó-e a hétfő, ő meg mondta, hogy oké, erre elkezdtünk dolgozni. Viszont a harmadik nap reggelre már foglalt volt a stúdió, ami akkor derült ki, amikor odaértünk. De nem csak ez volt a baj. A szerződést úgy kötöttük, hogy a reklámpénzt nekünk kell előteremteni, szponzoroktól, innen-onnan. Amúgy ne tudd meg, totál beleszarás van. A szerződésünket például én fogalmaztam akkor, amikor már egy hónapja kinn volt a kazetta."

akela_2A körülmények tehát finoman szólva sem voltak ideálisak, ennek ellenére az olyan dalok, mint a mai napig kihagyhatatlan címadó, a Megkísértelek vagy a Döntsd el...! már azt az Akelát mutatták, amely megtalálta saját ösvényét a dzsungelben, amin aztán magabiztosan végig is ment az egy évvel később érkező második nagylemezzel, a Farkastörvényekkel. De addig azért volt még pár jó sztori, amiket hiba lenne nem felidézni. Ilyen például Sobry ismételt kilépésének története nem sokkal a megjelenést követően. Főnök: „Nem találtunk dobost, és visszavettük Sobryt, de aztán újra kiszállt a Cirkusz-buli után. Azt mondta, nem akar bunkó rockereknek játszani! Meg azt is, hogy most itt voltak 1500-an, legközelebb kétszer ennyien lesznek, és ő ezt utálja." Pávcsi: „Volt, amikor meztelenül rohangált a város közepén, a turné során, most meg rendőr akar lenni. Komolyan. Már szerzett is magának egy kabátot, századosi rangjelzéssel."

És hogy miként is volt ez az azóta már legendássá vált, a Fővárosi Nagycirkuszban tartott 1992-es fellépés, arról meséljenek Főnök szavai: „Igazából a PeCsában akartam megtartani a bulit, de mivel a dátum adott volt – október 31., Farkas névnap – és akkor a PeCsa már foglalt volt, más helyet kellett keresni. Aztán egyik hétvégén sétáltam a kis családommal az Állatkertben, és a Cirkuszra kiírva megláttam, hogy nyitás novemberben. Akkor jött az ötlet, hogy itt kéne tartani a koncertet. Be is mentem, megbeszéltem a részleteket, mindent. Az igazgató meg a fő technikus mondta, hogy a porond körüli háló a megvadult állatokat is elbírta. Aztán viszont kiderült, hogy a rockereket meg nem. Még el sem kezdődött a koncert, és már egy csomóan lógtak rajta. Rázták, meg minden, és az első szám alatt le is szakadt az egész, rá a körben elhelyezett világításra. Abba is kellett hagynunk a játékot, amíg eltakarították a romokat. A háló leszedése után már persze nem volt olyan látványos az egész, de mégis tökre félelmetes volt. Akkor a rajongók már egészen a porond szélén álltak, és nem lehetett túl közel menni, mert húzták az ember haját, megfogták a gitárokat, a mikrofont. Amúgy nem is a háló volt nagy kár, hanem hogy a tisztelt rajongóink összetörtek ötszáz széket. Emiatt most nagy balhé van." Pávcsi: „Én nem is mertem felnézni, csak azt láttam, hogy valahonnan csöpög a vér. Mai napig nem tudom, mi volt az. De azt sose felejtem, el, hogy mikor az intro ment, az eredeti farkasüvöltés, az teljes őrület volt. Zúgott az Akela-Akela, és míg más koncerteken legfeljebb az első sorokat látja az ember, addig itt egészen körbe lehetett látni, szinte a teljes közönséget."

A negatív reklám is reklám persze, így a zenekar népszerűségén rengeteget dobott az eset. Hirtelen mindenki az Akeláról beszélt, Főnök viszont hamar leszámolt a rocksztár-kultusszal: „A rajongók kurvára nem látnak be az úgynevezett kulisszák mögé. Mindegyikük azt hiszi, hogy milliomosok vagyunk, fetrengünk a pénzben és minden nőt megbasztunk, meg ilyenek. Volt, hogy vidéki koncert előtt a büfében hallom, hogy nézd, milyen csizmája meg bőrnadrágja van, biztos tele van lével. Elmondanám, hogy azért van egy kibaszott bőrnadrágom (a Metal Hammerben megjelent, fentebb idézett első interjúhoz csatolt promóképen Főnök egyébként pont ebben a szettben feszít – KG), mert a feleségem véletlenül bőrdíszműves, és csinált nekem egyet, amire egyébként 15 éves korom óta vágyakoztam. Aztán odajön hozzám az arc, kér egy húszast, és mikor nem adok neki, mert nekem sincs, akkor én vagyok a patkány. Azt meg nem tudják, hogy a turnén direkt szoktunk várni arra, hogy hátha meghív minket valaki kajálni valahova."

akela_8

A lemez megjelenését követően a zenekar a régisulis thrasher Exit társaságában tolt le egy turnét, és ennek folyományaként került egy rövid időre először, de közel sem utoljára Ratkai „Retek" Miklós a dobok mögé, aki később legalább annyiszor ki- és belépett, mint elődje, Sobry. Persze hamar kiderült, hogy Retekkoma is az Akelához méltóan kultikus figura. Főnök: „Most Retek játszik az Akelában, akit az Akela/Exit-turnéról ismerünk. Vele volt olyan, hogy kettőtől este fél hétig vártunk rá a Pecsánál, a tatabányai koncert meg hétre volt meghirdetve. Végül aztán felmentünk a Kisfihez, hogy legalább akkor ő jöjjön el velünk. Erre kinyitja az ajtót pizsamában, mi meg mondjuk neki, hogy készüljön, mert buli lesz Tatabányán. Mire Kisfi: nebassz, mindjárt kezdődik a Telesport! Magas színvonalú koncertet adtunk akkor is..."

Mondhatjuk tehát, hogy hiába jelent meg a nagylemezük, és nőtt hatalmasat az ázsiójuk a Nagycirkuszban adott koncerttel, továbbra is a szokásos mederben haladtak a dolgok. Próbálni például még mindig nem nagyon sikerült. Főnök: „Ne tudd meg, hogy ígérgetnek mindent, mikor elönti a szar az agyam. Állandóan bizonygatják, hogy mostantól lesz próba, de persze semmi nem változik. Volt rajongói levél, hogy a szerencsétlen akelás azt szerette volna kapni a szülinapjára, hogy ott lehessen egy Akela-próbán. Nem írhattam meg neki, hogy bazmeg, én is szeretnék egyszer ott lenni. Retekkel is csak úgy tudtunk próbálni, hogy hol Gyuszi gitározott, hol Kökény. Nincs erősítőnk, Gyuszinak még gitárja sincs." Pavelka: „Nem amiatt nem tudunk próbálni, mert nincs gitárom. Mindig kölcsön tudok kérni egyet, ha kell..."

Farkasvilág van! Farkasok vagyunk...

Bármennyire is hangsúlyozták akkoriban, hogy az első nagylemezen is a demót rögzítő Rozgonyi Péterrel szerettek volna dolgozni, 1993 júniusában mégis megint a P Stúdióba tértek vissza, hogy ismét csak Köronya Miklós irányításával rögzítsék a folytatást. Na, és vajon ki tért vissza a dobok mögé? Így van, Sobry. Főnök: „Retekkel magatartási problémák voltak, így a stúdióba vonulás előtti napon ki lett rúgva. Ugyan mindenki tudja, hogy az Akela nem egy próbálós zenekar, mégis egy hetet próbával merészeltünk tölteni, és a lényeg az, hogy a hét próbából ötről elkésett, kettőről meg koncertre kellett menni vagy családi ügy miatt nem lehetett ott. És ettől besokalltunk." Pávcsi: „Kurvára szeretjük a Retket és továbbra is a barátunk. Marhára köszönünk neki mindent és nem haragban váltunk el, csak így alakult." Pavelka: „És itt jön be az, hogy sokszor jutott eszünkbe Sobry, és tökre hiányoltuk, így egyből rá gondoltunk. Több mint fél évig nem találkoztunk, ő közben kiépítette a ruhatárát, rendőrnek készült: egy jó kis csizmára fehérrel ráírta, hogy police." Főnök: „Az a lényeg, hogy aznap, mikor kiderült, hogy nem Retek lesz a dobos, elkezdtem telefonálgatni Sobrynak. Az édesapja – aki egyébként még nagyobb rocker, mint Sobry – hajnali kettőkor fel is vette a telefont, én meg mondtam neki, hogy Sobry ahogy hazaér, azonnal hívjon fel. Sobry pedig hajnali ötkor ért haza: hogy mi a faszt tudott csinálni hétköznap Százhalombattán eddig, azt nem tudom. Mindegy, mondtam neki, hogy jöjjön stúdiózni, ő meg jött. Ennyi." Pávcsi: „Egy őstehetség az ember. Két nap alatt odakrampácsolta az összes, számára tök ismeretlen nótát."

akela_3

A Farkastörvényekre keresztelt második Akela-nagylemez még ugyanazon évben ki is jött, és minden ízében egy felnőtt zenekart mutatott. Ahogy Főnök fogalmazott, szintet léptek vele: „Ebben a zenekarban iszonyú nagy problémák voltak, ötször vagy hatszor fel is bomlottunk már. De most végre megtaláltuk egymást, eljutottunk oda, hogy normális hangon eszmét tudunk cserélni. Mostantól az Akela nem tekinthető amatőrnek semmilyen szempontból." Mivel igen jól álltak a dalszerzéssel, az új számok egy részét még a stúdióba vonulás előtt le tudták tesztelni élőben, a Drakula turnén, a visszajelzések pedig kifejezetten jók voltak. Pavelka: „A lemez megjelenése előtt zajlott DrAkela turnén négy új nótát – Felkészültem a halálra, Adj és fuss, Farkasok vagyunk, Semmi nem tiszta – már játszottunk és a Felkészültem nagyon nagy sikert aratott. Baromi jó érzés volt látni a koncerteken, hogy mikor másodszor jött a refrén, már mindenki énekelte a szöveget."

A csapat tehát nem csak egy régi/új dobossal és koncerteken bejátszott új nótákkal, hanem ismét csak kidolgozott koncepcióval és körítéssel vonult stúdióba. A Farkastörvények mind a tizenhárom dalához társult a Szigetvári Csaba borítójába csomagolt bookletben egy-egy törvény, sőt egy Aesopus-tanmese is, bár ezeknek csak egy része – pontosan négy darab – került végül papírra. Főnök: „Tizenhárom farkastörvény van a lemezen, mert tíz a parancsolat, tizenkettő az úttörőtörvény, és mi úgy éreztük, hogy ezen is túllépünk. Meg az a koncepció, hogy az előző lemezen tizenkét szám volt, ezen tizenhárom van, a következőn meg tizennégy lesz." (A Félelem születésén végül tizennyolc szám kapott helyet, de ezekből csak tíz volt új – KG) A zenei világ letisztult, a korábbi rockos vonal gyakorlatilag eltűnt, és egyértelműen a súlyos, komor thrashdalok uralják az albumot, mely telis-tele van igazi Akela-örökzöldekkel. Ezek egyike a nyitó Közeleg... is, melyben a zorkó riffelés csak a második refrén utáni dallamos gitárbetét erejéig kerül egy kicsit feloldásra. Főnök ezen dal kapcsán magyarázta el a borítón látható, egymással szkanderező ördög és angyal üzenetét is: „Kétféle világ van: a Jó és a Gonosz, az Erős és a Gyenge, az Ördög és az Angyal, és mi mindkettőről elmondjuk a véleményünket. Eddig sokan sátánista zenekarnak tituláltak minket, de ez hülyeség. A Közelegben például minden másfeledik sor a Bibliából idézet. Kökény meg nyugodtan nevezhető hívő embernek, mert a turnén is a templomokra kíváncsi, meg bibliai idézeteket mormol. De ugyanakkor vannak a zenekarban olyanok is, akik nem hisznek. Tehát nem állunk egyik oldalra sem."

A vonyítással induló, bólogatósan riffelő, a refrénre viszont himnikussá váló Farkasok vagyunk kvázi címadónak is tekinthető, „Farkastörvények közt élünk / Vagy meghalunk" refrénjével. Élőben igazi közösségi élményt ad az égnek lendülő farkasmancsok erdejében, egyebekben pedig a zenekar hitvallását is remekül foglalja össze. Főnök: „Az egész lemez arról szól, hogy farkastörvények uralkodnak ma, és foggal és körömmel azért kell kapaszkodnod, hogy életben maradhass. Ne szerezd meg azt az örömet ellenségeidnek, hogy elpusztulni lássanak. Nem engedhetjük meg, hogy gyengeség vagy léhaság üsse fel a fejét, hiszen manapság tényleg olyan időket élünk, hogy a saját életedért is meg kell küzdened. Azért, hogy alkoholt és ételt tudj juttatni a szádba. Nem lehetsz gyenge. Vagy felveszed a ritmust vagy hullasz, mint a csikasz."

akela_4

A Mustaine-ízű gitárszólót hozó Adj és fuss is egyike volt azoknak, melyek az elsők között álltak össze, refrénjében pedig visszahozza kissé a korai Akela kissé rockos világát. A tempós Szemet szemért ismét csak klasszikussá érett Akela-himnusz, Főnök szövegírói tehetségét pedig remekül példázza, akár csak a témájában roppant súlyos, középtempón gördülő, mázsás súlyú Nekik mondd!, melynek sorait figyelembe véve különösen hatásosak a gregorián-hatású csordavokálok. Bár a lemez zeneileg viszonylag egységes, az Álljon meg a menetet leszámítva talán leggyorsabb Semmi nem tiszta után egy kakukktojás jön, a Nem csattognak. Egy punk téma ez, amiben imitált kutyaugatás és a „Mú-mú-mú, boci szomorú" sor is megfér, előrevetítve a pár évvel későbbi Földi örömök világát. Pavelka: „A témák úgy jönnek, hogy ülök otthon és gitározok, aztán egyszer csak kipottyan egy téma. Csak úgy kijön az ember kezéből. És attól függ, hogy mi jön ki, hogy miket hallgatsz, miket gyakorolsz. Ezért olyan rockosabb dalok, mint mondjuk a Nem hiszek vagy a Csak a rock segíthet, ami talán egy 1978-as téma, ma már nem születnek. De van a lemezen punknóta is, ami Pávcsi ötletére született, és tök jól esett a sok vicsorítás után valami lazább, bulizós dalt játszani." Pávcsi: „Állati jó hangulat volt a vokálozásnál, külön kiemelendő Sobry háp-háp-háp, jönnek a kacsák szólója."

Sokszor leírjuk egy-egy szöveg kapcsán, hogy még mai is aktuális, de a zeneileg talán leginkább a Nekik mondd!-dal rokon Bolhacirkusz esetében ez tényleg így van. Az állatkirály halála után felvonuló szereplők egy része még mai is boldogítja az erdő népét, a többiek pedig könnyen behelyettesíthetőek nemzeti elitünk jelenleg is regnáló, más tagjaival. Főnök: „A mai valóság van átültetve állatmesébe. Manapság, mikor hazaérek, és átkapcsolok a kettes csatornára, azt látom, hogy botrányos parlamenti közvetítések vannak. Ott kéne nyüzsögnie egy csomó embernek, erre húszan-harmincan lapozgatják a keresztrejtvényüket. Ez nem más, mint bolhacirkusz, erről szól a dal, amiben a legnépszerűbb pártok legjeit akartuk kiemelni." A sodró lendületű Álljon meg a menet kapcsán a zenekarnak kellett visszafognia Sobryt, aki még ennél is nagyobb tempón akarta felvenni a dalt, de a végeredmény még így, „lefojtva" is a leggyorsabb a lemezen. A Foggal és körömmel aztán egy olyan dallamos gitárbetétekkel operáló, arpeggiós Pavelka-középtempó, mely szintén a mai napig alapvetés az Akela-munkásságában. Pávcsi ettől függetlenül nem volt elragadtatva tőle: „Köcsög nóta! Gyuszira külön mérges vagyok, mert odaakkordozott az elejére. Ezt nem kellett volna. Azért koncerten sütni fog a tempó miatt."

akela_9A Durva beavatkozás sikkadt talán legjobban el az évek alatt a lemezről, pedig ez sem rossz dal, bár kétségtelen, hogy nincs benne akkora stenk, mint a többiben, és a srácok is utálták. Pávcsi mindössze annyival kommentálta anno, hogy ez sem lesz az év slágere, Pavelka Gyuszi szerint pedig az énekdallam szar, a szöveg meg pihent agyra vall. Márt csak azért is furcsa ez tőle, mert a beszédes című Egy fiú csigákat pirított, s mikor hallotta, hogy azok pattognak, így szólt hozzájuk: „Nyomorult állatok, ti, amikor a házatok ág, énekeltek?" kapcsán nem volt ilyen averziója. Ha pedig azt gondolnád, hogy Főnök ebben az esetben magát a tanmesét emelte be a címbe, nem jársz messze az igazságtól. Épp csak ez meglepő módon nem egy Aesopus-szerzemény, hanem egy Katona-zsenge. Merthogy ilyenek is születtek a lemez kapcsán. Főnök: „Minden dalhoz kiválasztottam egy-egy Aesopus-mesét, illetve magam is párat. Aesopus időszámításunk előtt élt, és olyan tanulságos állatmeséket írta, amikben szóról-szóra bennük van az emberi élet hitványsága. Mind a mai napig tök érvényesek. Tehát nemcsak egy törvény tartozik minden számhoz, hanem egy mese is, de ezek mindegyike nem került bele a borítóba, mert nem akartuk, hogy túlzsúfolt legyen."

A mesék végül a 49-es Hammer Saját szavaikkal rovatában jelentek, ahol többek között az alábbi tanulságos történet is olvasható Főnök tollából, mégpedig az Adj és fusshoz társítva: „A víziló, mikor még nem a vízben élt, elment az állatok királyához, hogy engedélyeztesse az odaköltözést, de elutasították azzal, hogy undorító a nagy pofája, és kizabálná az összes halat. Végül a víziló megfogadta, hogy minden esetben az oroszlán elé járul és szarik, hogy az saját szemével győződhessen meg róla, hogy nincs benne szálka." Főnök szintén magas szintre vitte a népnevelést a Felkészültem a halálra dalhoz írt meséjében is: „A halálnemekből a dalban kimaradt a legmodernebb, az AIDS. Ezt pótlandó írtam ezt a mesét: a medve álló farokkal, mintás kotonban bandukolt a dzsungelben, mikor találkozott a rókával, aki megjegyezte: látom, Neked is megjött az eszed, nem közösülsz csak úgy... Mire a medve: igen, óriási az AIDS-veszély, ezért mostanában csakis szopatok. Most épp a kígyót." A Felkészültem kapcsán egyébként némi magyarázkodásra is kényszerült a zenekar, mivel sokan azt gondolták, az öngyilkosságot propagálják vele. Főnök: „Ez a szám nem az öngyilkosságról szól, mert sokan írnak nekünk ezzel kapcsolatban. A nótában különböző halálnemek vannak felsorolva, de ez úgy is érthető, hogy valakit éppen kivégezni visznek, vagyis nem csak arról van szó, hogy valaki saját kezével vet véget az életének. Ez a nóta tehát NEM arról szól, hogy így vagy úgy legyél öngyilkos."

A lemez megjelenését követően a csapat népszerűsége tovább nőtt, és az évek alatt eljutottunk odáig, hogy az Akela szépen bekerült a színtér legkedveltebb csapatai közé. A jó sorozat gyakorlatilag 1996-ig eltartott, de az 1997-es Fájdalomcsillapítóval már kicsit irányt tévesztettek, aztán 1998-ban pár évre fel is oszlottak. A klasszikus időszakban megjelent öt nagylemezzel amellett, hogy jó pár máig is megkerülhetetlen thrash metal klasszikust letettek az asztalra, azt is tutira elérték, hogy nincs az életben olyan szituáció, melyhez ne lenne egy passzoló Akela-idézet.

akela_10

Búcsúzásként álljon itt egy utolsó sztori a hőskor két Akela koncertjéről, Főnök tolmácsolásában: „Úgy indult a koncert, hogy a Farkasfarsangra készült Akela-álarcot nem a fejünkre húztuk, hanem eggyel lejjebb. Ágyéknál csüngött, mint a bugyogó, így nyomtuk le a Rockernek születtemet. Akkora sikongatás volt, mint a Beatlesnél. De volt olyan is, hogy koncert közben kimentem a büfébe, és összetalálkoztam a Sobryval. Épp szóló volt, mondom, rádiós mikrofonnal lesétálok a büfébe, aztán mikor hallom, hogy jön a nóta, legfeljebb majd onnan kezdek énekelni. Erre bazmeg, ott van a büfében a Sobry, a zenekar meg közben a színpadon."

Jó vadászatot és boldog új évet minden falkatagnak!

 

Hozzászólások 

 
#46 Bazal78 2023-07-27 11:16
Én nagyon szerettem ezt a bandát fiatal koromban és gondolom ezzel sokadmagammal így lehetek.A 90-es évek így visszanézve csodás volt.:) Különlegesek voltak a kis taknyos fejemnek.:)
Voltam ügetőn,cirkuszb a,vidéken, mindenhol csak az Akela ment!
Aztán felnöttem és persze elkezdtem “normális “zenéket hallgatni (DreamTheater,G ary Moore.Europe,Sonata…s tb)magyar zenék kuka.
Aztán egyszer Spanyolországba n találkoztam egy arcal akiről kiderült, hogy az Akela roodja/soförje.Kint éltem, egy kocsmában taliztunk ahol Akelát énekeltem csutak részegen,erre a sarokból egy csóka üvölti velem a dalt,spanyolba-érted!!!:))),
Egyszer szólt ha van kedvem jöhetnék segíteni pár Akela bulira!:)
Mondom, hát hogy a pics@ba ne mennék!!!!Igaz ez az csapat már nem az a “nagy”csapat volt de megkell mondjam semmit se csalódtam bennük!
Mindenki normálisan fogadott, korrektkek voltak én pár bulin azt ae tudtam most elől pogózzak vagy a füstgépet állítsam be..:))))
Szóval hatalmas élmény és Respect nekik akárki játszott ebben a bandában valaha!Jó arcok nem elszállt “rocksztárok” mint sokan hiszik ezt itthon magukrol.
Na,ők igazi hülyék! A szó jó értelmében!!!
Rulez Akela!!!
Idézet
 
 
#45 Martin 2023-02-01 15:50
Idézet - Goodbye:
Minden rosszindulat nélkül, akik szerint Főnök jó szövegeket ír, azoknak milyen a szar szöveg? Mondjuk pont csak annyira kínosak, mint a magyar heavy metal szövegek többsége.

Nekem a Bazmeg előtti Tankcsapda rendben volt. Sidi érkezése sem hozott olyan hatalmas változásokat, pedig technikai szempontból bőven Cseresznye felett van.


Az Akela szövegeit azért szeretik mert abba a bizonyos "annyira rossz hogy már jó" kategóriába tartozik. Szóval viccesek, szórakoztatóak ha úgy tetszik, persze ez humorérzéktől is függ nyilván. Én biztosra veszem hogy maguk a zenekar tagjai is röhögnek rajta. :D
Ezzel szemben a Tankcsapda zenekar szövegei csak szimplán rosszak, bugyuták és olyan szinten vannak mint az AK26 vagy a BSW vagy a többi ilyen modern rapcsoda szövegei.
Ráadásul ami mégdurvább az egészben hogy Lukácsék komolyan is gondolják amit csinálnak, 100%-ig meg vannak győződve róla hogy kurva jók és mindenki gyökér akinek nem tetszik hogy 50 körüli csávók megpróbálják eladni magukat 25-nek. :D
Csak ennyi a gond a két zenekar szövegei között.
Amíg az Akela annyira rossz hogy már jó, addig a 'csapda annyira rossz hogy rosszabb már nem igen lehet. Bár a fene tudja, én már a Szevasz öcsémnél azt hittem hogy ez a mélypont, aztán erre itt van a Carpe Diem...
(Egyébként egy Akela cikk alatt hogy kötöttünk ki a Tankcsapdával? :D )
Idézet
 
 
#44 Majd Ötsberg 2023-01-31 18:15
"Ne bassz, mindjárt kezdődik a Telesport"- hát ezen sírva röhögtem :DDD
Idézet
 
 
#43 Blaze 2023-01-13 21:18
Basszus, nekem az jutott eszembe, hogy nem lehetne valahogy összeszedni az összes Akela interjút, és kiadni egy könyvben? Én tuti vevő lennék rá :D
Idézet
 
 
#42 Bólogató kutya 2023-01-06 17:44
A 98-ig tarró első korszakból nálam az Emberkertig működött (tizenévesként) minden lemez. Az utolsó kettő nagyon nem, de akkoriban a nu metal se.
A cikk a "hibás", hogy a héten tettem egy próbát megint a Fájdalomcsillap ítóval és a Fű alatt-tal: az akkori korszellemnek megfelelő modern nu metal cuccok, sajnos akkoriban nem voltam ráhangolódva erre a vonalra. Szerintem továbblépés volt egy jó irányba, legalábbis ha őket akkor ez mozgatta és ez volt őszinte. A szövegek is kellően betegek hozzá, az énekstílus is totál passzol, igazodott a zenéhez, szóval nálam mai füllel egyben van az a két anyag. Kár, hogy akkoriban gondolom hozzám hasonlóan mást vártak sokan, további farkasos témákkal. Pedig jó volt az a két lemez is, helyükön kezelve, van egy modernebb hangulatuk.
Vissza a többihez, szövegileg: akár humor, akár nem, akár szimbolikus költészet / metafora, akár nem, a szomszéd kutyák remélem, nem lógtak soha, meg elásásra se kerültek (Hidegvér). Volt kutyásként mai füllel az ilyen sorok vonal alattiak, Főnök néhol azért túllőtt a célon, nálam legalábbis. Bármennyire is bírtam anno a szövegeit, meg az interjúkat, meg úgy általában a hozzáállásukat. Meg volt itt ötlet, kreativitás bőven, szövegeket és a körítést illetően.
Ma már jóval szélesebb a zenei merítés nálam (2023 év lemezei: Korn-Requiem ; Greg Puciato: Mirrorcell // év koncertje: Korn ; Volbeat), de az Akela mindig a fiatalságomhoz fog tartozni.
Idézet
 
 
#41 Goodbye 2023-01-06 17:18
Persze, hogy ez lenne az ideális, de ha azt mondom hogy a szöveggel rendelkező könnyűzene 1%-ában megvalósul, az egy nagyon optimista túlzás lenne. Ahhoz hogy valaki olyan szöveget írjon, ami hozzátesz valamit az zene értékéhez, olyan adottság kell, ami nagyon keveseknek adatik meg. Az esetek többségében még a jó zenészek is közhelyeket mondogatnak, mert a többség azzal tud azonosulni.
Idézet
 
 
#40 hároméves férfi 2023-01-06 14:48
Idézet - Goodbye:
Idézet - Barcs Bence:
Idézet - KUF:
Akela - simán helyük van a Magyar Metal top ligájában.

Megjátszás és pózerkedés mentes.

Főnökénél életszagúbb dalszövegeket külföldi bandáknál sem igazán találni.


Ezek szerint ilyen vékony a határvonal az életszagú és a gagyi között?

Szerintem ez részben szubjektív. Nekem nettó pózerkedésnek tűnik az egész. A "rocker" kifejezést sosem tudtam értelmezni, Főnök meg úgy mondogatja folyamatosan mintha ezért kapná a fizetését. Biztos vannak, akik azonosulni tudnak ezzel az életérzéssel, nekik nyilván hitelesnek tűnik. Bár hozzáteszem, hogy ideális esetben a zene számítana, nem az, hogy ki tud olyan szöveget írni, amit sokmindenki a magáénak érezhet. Korda György sem azért népszerű, mert mindenki elolvad az eredeti és mély szövegeitől, hanem azért, mert jó a zene.


Tévedés. IDEÁLIS esetben a zene és a szöveg együtt képez egy egészet, alátámasztják,e rősítik, támogatják egymást, ezzel létrehozva mélyebb tartalmat. Ez független attól, hogy egy előadó vagy zenekar mennyire népszerű.
Idézet
 
 
#39 Goodbye 2023-01-06 14:39
Idézet - Barcs Bence:
Idézet - KUF:
Akela - simán helyük van a Magyar Metal top ligájában.

Megjátszás és pózerkedés mentes.

Főnökénél életszagúbb dalszövegeket külföldi bandáknál sem igazán találni.


Ezek szerint ilyen vékony a határvonal az életszagú és a gagyi között?

Szerintem ez részben szubjektív. Nekem nettó pózerkedésnek tűnik az egész. A "rocker" kifejezést sosem tudtam értelmezni, Főnök meg úgy mondogatja folyamatosan mintha ezért kapná a fizetését. Biztos vannak, akik azonosulni tudnak ezzel az életérzéssel, nekik nyilván hitelesnek tűnik. Bár hozzáteszem, hogy ideális esetben a zene számítana, nem az, hogy ki tud olyan szöveget írni, amit sokmindenki a magáénak érezhet. Korda György sem azért népszerű, mert mindenki elolvad az eredeti és mély szövegeitől, hanem azért, mert jó a zene.
Idézet
 
 
#38 Barcs Bence 2023-01-05 22:42
Idézet - KUF:
Akela - simán helyük van a Magyar Metal top ligájában.

Megjátszás és pózerkedés mentes.

Főnökénél életszagúbb dalszövegeket külföldi bandáknál sem igazán találni.


Ezek szerint ilyen vékony a határvonal az életszagú és a gagyi között?
Idézet
 
 
#37 kamikaze 2023-01-05 09:55
Idézet - Equinox:
Nagyon találó szövegek. Nem is feltétlen emelném ki, hogy mennyire thrash ez, olyan jellegzetes magyar metal, a jó értelemben. Szerintem groove metal is van benne, főleg mai füllel.

Eddig ez a legpontosabb rájuk illő és jellemző megállapítás.

Idézet - The_Sentinel:
"Loca valami volt a nevük"

Raza Loca, ha jól emlékszem.

Stílszerűbb lett volna a Laza Róka az anyabanda után, hát ha úgy jobban bejön! :D
Idézet
 
 
#36 dzsud 2023-01-04 23:16
Idézet - Goodbye:
A Rockernek születtem c. opus akár paródia is lehetne, annyira böszme az egész.


Mármint...szerinted azt a számot komolyan kell venni? Halál komolyan nem érzed a humorfaktort ezekben a sorokban lentebb? :D

"Húsz színes poszterem volt
Az ágyam fölött,
Szüleim letépték,
Azóta nem köszönök."

Mert akkor azért annyira nem csodálom az eggyel korábbi véleményedet a dalszövegeikről , neked egyszerűen nem jött át, hogy a Főnök nem hülye, hanem hülyéskedik.

Idézet - Goodbye:
Az meg szerintem óriási tévedés volt a részérôl hogy aki ilyen koncertekre jár az hátrányos helyzetű. Ez az ország sosem fog odáig jutni hogy az átlag alatti keresetűek is koncertre járhassanak.


Mennyibe kerül szerinted egy koncertjegy egy Akela bulira? Miért sértegetsz mondjuk egy gyártósori munkást azzal, hogy ezt nem tudja évente egy vagy két alkalommal kifizetni? Eleve, mi a fenéről beszélsz? :D Úgy gondolod tán, hogy nincs mondjuk több hentes rajongója egy Akelának, mint orvos? Maradjunk annyiban, hogy ezek alapján nálad problémás (enyhén szólva) a valóságérzékelé s, mert ez nagyon is az alsóbb társadalmi rétegek zenéje, nem épp a felső-középosztálybel ieké vagy az elité, egy Akela koncertre meg legfeljebb az nem juthat el, aki tartósan munkanélküli vagy közmunkás, szerencsére egyik sem túl népes tábor még a jelen gazdasági helyzetben sem. És akkor direkt fel sem hoztam a belépőjegy árát összetarháló punkok példádát, mert most nem a HétköznaPI CSAlódások a téma. :)
Idézet
 
 
#35 Marci 2023-01-04 22:56
Szerintem az Emberkertig volt jó az egész. Főnök nagyon jól mefogalmazta a nehezebb sorsú fiatalok problémàit. Olyan közérthetően, amivel a fiatal rocker tudott azonosulni. Bevallom én is úgy 20 éves koromig nagyjából. 33 éves vagyok és pont a hetekben vettem elő a klasszikus Akela lemezeket. Jók voltak. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy mivé lett az Akela név. A fesztiválon szarbahugyba fetrengő, wc pumpát lobogtató idióták kedvenc zenekara lett. Ezért pedig Főnök felel. Meg is értem, hogy a régi tagok hallani sem akarnak róla...szomorú.
Idézet
 
 
#34 Goodbye 2023-01-04 22:20
A szomszéd kutya felakasztása szerintem inkább faluhelyen jellemzô, ha meg lakótelepi életérzésről van szó, (bár fogalmam sincs hogy az ottani élet miben különbözik a városszélitől), azt nekem a Sing-Sing tudja hitelesen szavakba és zenébe önteni.
Idézet
 
 
#33 Equinox 2023-01-04 20:43
Idézet - Goodbye:
Örülök, hogy az életem távol áll attól, amit Főnök összehordott az évtizedek során. A Rockernek születtem c. opus akár paródia is lehetne, annyira böszme az egész. Az meg szerintem óriási tévedés volt a részérôl hogy aki ilyen koncertekre jár az hátrányos helyzetű. Ez az ország sosem fog odáig jutni hogy az átlag alatti keresetűek is koncertre járhassanak.

Az enyém is, kannás bort sose ittam, meg nem pukkasztottam ki a békát, de még a szomszéd kutyát se akasztottam fel, viszont nagyon jól megfogja a lakótelepi (vagy még olyan se) átlagember létet szerintem.
Idézet
 
 
#32 Goodbye 2023-01-04 19:30
Örülök, hogy az életem távol áll attól, amit Főnök összehordott az évtizedek során. A Rockernek születtem c. opus akár paródia is lehetne, annyira böszme az egész. Az meg szerintem óriási tévedés volt a részérôl hogy aki ilyen koncertekre jár az hátrányos helyzetű. Ez az ország sosem fog odáig jutni hogy az átlag alatti keresetűek is koncertre járhassanak.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.