Shock!

augusztus 06.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

This Calling: „A közösség csak úgy marad életben, ha mindenki lapátolja a kazánba a szenet”

Methods Of Protest címmel jelent meg május végén a This Calling első nagylemeze. A 2018-ban alakult zenekar tagjai Bödecs András énekes (The Idoru, Poison Alley, New Dead Project), Fellegi Ádám dobos (Newborn, The Idoru, Bridge To Solace, In Lak'Ech) és Herczeg László gitáros (Sedative Bang, Sunday Fury, Magma Rise), céljuk pedig, hogy leróják tiszteletüket a '80-as, '90-es évek hardcore zenéje előtt, ugyanakkor belegyúrják mindazt, ami tinédzser koruk óta zeneileg hatott rájuk, legyen szó klasszikus rockzenéről, heavy metalról, punkról vagy akár popról. Fellegi Ádámot kérdeztük a csapat hátteréről, a lemezről, meg persze arról is, mit tud kezdeni magával és egy friss lemezzel egy zenekar a koronavírus-világjárvány kellős közepén.

0527thiscalling

Két éve alapítottátok a This Callingot. Honnan jött az ötlet, és miért pont így alakult a személyi összetétel?

Teljesen spontán, majdnem egy időben felkerestük egymást Bödecs Andrással (The Idoru, Poison Alley), hogy kellene valami régi iskolás, letisztult, egyszerű, hagyományos punk/hardcore bandát csinálni. Olyat, amibe nem izzadunk bele, csak az örömzenélés miatt. Kicsit visszatérni a gyökereinkhez, tisztelegni a háromakkordos mentalitásnak. Abban a korban vagyunk, amikor már nem akarjuk megváltani a világot a zenénkkel, inkább szeretnénk ápolni a hagyományainkat, ezt a fajta kulturális örökségünket. Most is fontosnak tartjuk a hardcore/punk közösséget, és a közösség csak úgy marad életben, ha mindenki lapátolja a kazánba a szenet. Mi is kötelességünknek érezzük ezt. Bandiból remek énekes vált az elmúlt húsz évben, nem volt kérdés, hogy vele állok össze, illetve kellett valaki, aki ügyesebben gitározik, mint én... Ennyi a sztori! (mosolyog) Herczeg Lacival ezer éve ismerjük egymást, a Bridge To Solace-ben is segített már ki minket, adott volt, hogy ő jöjjön. Így hárman alkotjuk most a zenekar agyát.

Mindannyian sokoldalú zenészek vagytok, nem csak egyféle zenét játszottatok a zenekaraitokban. Mikorra tisztult le a kép, hogy nagyjából milyen irányt vesz majd a This Calling? Mennyiben volt ez tudatos, és mennyiben ösztönös folyamat eredménye?

Kezdettől fogva tűpontos, tudatos koncepció mentén haladunk. Persze így is érnek minket meglepetések: mivel a dalok nagyrészt a stúdióban öltenek végleges formát, „előfordul", hogy mégiscsak keveredik még ez-az ahhoz a három akkordhoz. Elég nehéz visszafognia magát az embernek, amikor kinyílik a kreatív-láda. (mosolyog) Ennek ellenére, ha bárki meghallgatja az alap témákat, ezek jól bevált punk/HC akkordok és riffek, csak éppen egy kicsit új ruhába öltöztettük őket. Az alapkoncepció az volt, hogy régi iskola verzék, „hálivúdi" refrének. Illetve nagyon fontos, hogy az egész egy jó móka legyen, ne feszüljünk rajta, csak játsszuk, ami kijön. Ha a refrén inkább egy Bon Jovi-dalra emlékeztet, hát akkor úgy legyen! Döntse el mindenki maga, hogy jól sikerült-e megvalósítani!

A zene – ahogy ti magatok is mondtátok – intenzív és erőteljes, de valóban roppant dallamos. Kikkel éreztek rokonságot zenei szempontból külföldről és itthonról, és hogyan aránylik ez a zene a korábbi, illetve egyéb csapataitokhoz?

Ahogy mondtam, néha Bon Jovi! (mosolyog) Rengeteg féle zenén szocializálódtunk, nem látjuk értelmét a művészetünk bármilyen jellegű korlátozásának. Így a klasszikus rockzenétől kezdve a meghatározó hardcore/punk alapokon át egészen a '90-es évek soul zenéjéig is eljuthatunk a bemutatkozó lemez hallgatásakor. Persze ahogy megszólal az egész, rögtön fel lehet ismerni egy jellegzetes dallamvilágot, ez abszolút reflektál az elmúlt huszonöt évünk munkásságára. Nyilván ezt nehezen lehetne levetkőzni. Van benne egy kis BTS, kis Idoru, kis Newborn, satöbbi-satöbbi... Miután a zeneszerzésért nagyjából én vagyok a felelős, ez azért várható is. Nem tudok kibújni a bőrömből, de azért majd meg fogom próbálni. Ilyen szempontból Laci a kakukktojás, ő jelenleg is a Magma Rise-ban is tolja, ami azért egy „kicsit" más téma. Szerintem ezek az izgalmas dolgok igazán, ebből lehet különlegeset kihozni.

thiscalling_1

Mire utal a Methods Of Protest lemezcím, és általánosságban, illetve esetleg konkretizálva is, miről szólnak a szövegek?

Erről András tudna részletesebben beszámolni. Jellegét tekintve természetesen nem szakad el a műfaj hagyományaitól, kritikus, felforgató, szókimondó. Más jellegű szövegekkel nem is lehetne ezt a műfajt képviselni. A Methods Of Protest eredetileg a zenekar neve lett volna, végül az album címe lett. Szerintem nagyon kifejező, megragadja a műfaj esszenciáját, főként azt, hogy nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is felemelni a hangunkat a világban zajló mindenfajta elnyomás, igazságtalanság, negatív megkülönböztetés ellen. Persze a mai, napról-napra változó világunkban másról sem lehet hallani, csak erről. A közösségi médiaplatformok nyújtotta lehetőségekkel élve mindenki minden ellen felemeli a hangját – vertikális népvándorlás –, így ez az üzenet kicsit el is vesztette a jelentőségét, elértéktelenedett, de pár éve még, pláne mondjuk huszonöt évvel ezelőtt, amikor elkezdtük, még forradalminak számított. Legalább is mi ezt gondoltuk róla. Akkoriban nem sok 16 éves írt dalt mondjuk az oktatási rendszer csődjéről, vagy az állatok jogairól...

Mennyire lesz aktív, folyamatosan működő formáció a This Calling? „Igazi" zenekarról van szó, vagy inkább projektről?

Mi „igazi" bandának szánjuk. Jelenleg már a második lemezen dolgozunk. Élőben is be fogjuk mutatni, itthon is, külföldön is. Mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy nem olyan intenzitással, mint ahogy azt régebben tettük.

Mikorra tervezitek az első koncerteket, és hogyhogy hét emberből áll majd élőben a felállás? Pontosan ki ez a hét ember, ők is ismert arcok a hazai undergroundban?

Az élet majd eldönti, hogy mikor lesz bemutatkozó koncert. Látom, hogy sorra mindenki jelenti be a koncertdátumait, kicsit csodálkozom is, úgy látszik, nem akarjuk tudomásul venni, hogy egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Nekem ez egy kicsit korai, de az is lehet, hogy nincs igazam. Ne legyen! Azt hiszem, korai lenne még arról beszélni, hogy heten leszünk az élő felállásban. Vonuljon el ez a kór, aztán majd meglátjuk, hogy lesz. Mindenesetre az élő koncerteknél az első, és legfontosabb szempont, hogy úgy tudjunk megszólalni, illetve – közel – úgy tudjuk majd visszaadni a zenét, ahogy az a lemezen van. Ezekhez az összhangzatokhoz pedig több ember kell... Még nem raktuk össze az élő felállást, szóval nem tudom megmondani, hogy ismert figura jön-e, vagy nem. Egyébként én nem ragaszkodom ehhez, a friss vér jót tud tenni egy élő szervezetnek...

Terveztek-e külföldi jelenlétet akár kiadás, akár koncertezés szintjén? Utóbbinak van-e egyáltalán értelme akár tervezés szintjén is nekifutni a jelenlegi körülmények között?

A jelenlegi körülmények között nem megyünk sehova... Amint ez biztonságossá válik, szívesen meglátogatunk olyan helyeket, ahol szívesen fogadnak. Van pár fesztivál Európában, ahol rég jártam, és szívesen visszamegyek, de például a Távol-Keleten is szívesen bemutatnám a produkciót, ahogy anno ezt például az Idoru is tette. A kiadó mindig azt szeretné, hogy a zenekarai mozgásban legyenek. Nem biztos, hogy meg tudunk felelni ennek az elvárásnak, hiszen Laci is, én is családos emberek vagyunk. Ha tudunk kötni olyan dealt, hogy ne kelljen állandóan turnézni, szívesen szerződünk bárhova. Hozzáteszem: kicsit megmozgattam a régi szálaimat kiadóügyben, és ugyan mindenhol imádták az anyagot, mindenhonnan ez jött vissza: „Mikor tudnátok turnézni?"... Tökre értem, de jelenleg nem tudunk... Egyébként most a svéd Blackstar Foundation segít a külföldi megjelenésben és promócióban.

Van a megjelenés mögött egy jótékonysági cél is. Pontosan kiket segítetek a bevételekből, és miért éreztétek ezt fontosnak?

Még nem döntöttük el pontosan, hogy kihez fog befutni a lemezek értékesítéséből befolyt összeg, de van több jelölt is. Arra gondoltunk, hogy a speciális élethelyzetek speciális megoldásokat kívánnak, és egy világjárvány közepén nem fogjuk arra kérni az embereket, hogy adják nekünk a pénzüket. Inkább csináljunk együtt valami jót vele. Ezt tartom egyébként az egyik legnagyszerűbb dolognak a művészetben, hogy egy bizonyos kreatív energiát – amit végül is ingyen kapsz – anyagi energiává lehet transzformálni, és azt jó ügyek mellé lehet állítani. Pont ezért én is létrehoztam egy alapítványt tavaly, mert hiszem, hogy a művészetnek ilyen célokat is szolgálnia kell. Nem akarok nagyon utópiába fordulni, és messzire menni a gondolatmenettel, de gondolj csak bele, hogy mi történne a világunkkal, ha mindenki azt érezné, hogy ADNIA – és nem szereznie – KELL!

Mi most a következő lépés a This Calling számára?

Írjuk a második nagylemezt. Ezt szeretnénk legkésőbb jövő ilyenkorra kihozni. A koncepció megvan a következő három lemezre, már csak össze kell dobálni a dalokat. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy zenélek, elképzelhetőnek tartom, hogy csinálunk valamit, ami ezt keretbe foglalja. Még nem tudom. Illetve valamikor muszáj lesz bemutatni élőben is ugye...

Milyen zenéket hallgattok mostanában?

Én helyzetemből adódóan főleg Mancs Őrjárat, Jégvarázs, Peppa Malac, és hasonló soundtrackeket, viszont a gyerekeim imádják a Ramonest és a klasszikus rockot, szóval az egy könnyítés. (mosolyog) Ha egyedül vagyok, akkor főleg valamilyen relaxációs zenét, esetleg hip-hopot, vagy általam gyártott playlisteket régi HC/metál/metalcore zenékkel. Őszintén megmondom, nem nagyon követem a mai trendeket. Asszem, ez így van, ha az ember „öregszik". A többieket nem tudom... (mosolyog)

Mit gondolsz, rövid- és hosszútávon milyen hatást gyakorol majd a zene- és koncertiparra, a zenészekre és a közönségre a koronavírus és a járvány miatti leállás?

Kár lenne ilyesmiről nyilatkoznom, ezt meghagyom a zeneipari szakembereknek. Biztos vagyok benne, hogy pár dolog megváltozik majd, pár dolog lehet, hogy soha nem lesz a régi. Az tuti, hogy ilyen még nem volt... Az is biztos, hogy minden zenész a világon most lemezt ír... (mosolyog), és borzasztóan viszket, hogy újra színpadra álljon. Mivel fogalmunk sincs, hogy hogyan fog ez a helyzet még alakulni, kár lenne jóslásokba bocsátkozni. Ezt megteszik helyettem a szakemberek. Én személy szerint nem rohannék még annyira előre, amennyire most éppen előre rohanunk. Úgy tűnik, sajnos semmit nem tanultunk ebből a dologból az égvilágon, sőt, azt hiszem, egy fokkal még idiótábbak lettünk. (mosolyog) Majd meglátjuk... Természetesen tökéletesen megértem azokat, akik a szórakoztatóiparból élnek, és alig várják, hogy újra bevételhez jussanak. Borzasztó egy kiszolgáltatott helyzet ez, én is biztos leverném már a lakatokat a boltomról!

 

Hozzászólások 

 
#4 kovács a punkrock 2020-07-08 14:17
a tetkók megvannak. egy gyors tukátuká is én már meg is vagyok elégedve.
Idézet
 
 
#3 Santoro 2020-07-06 20:26
Nagyon jók kis zene, a BTS, Idoru, Newborn zenészek egy nagyon erôs generáció, kár, hogy a nagy áttörés nem volt meg, fene tudja miert nem, megérdemeltek volna, kutyaütö zenekarok sokkal sikeresebbek, de mint tudjuk, a siker nem mindíg a minôség fokmérôje.
Idézet
 
 
#2 Igor Igorovics 2020-07-05 10:02
Nagyon király cucc! Óriási szükség lenne ilyen bandákra itthon!
Idézet
 
 
#1 kornel 2020-07-05 08:43
Egy tök normális,szimpa tikus ember benyomását kelti Ádám.Így volt ez a 2006-os In Flames-koncert előtt is,mikor odamentünk hozzá egy közös fotó erejéig.Mind a Newborn,mind a BTS hatalmas zene volt,abszolút naprakész,kicsi t a korukat is megelőzték vele,pláne itthon.Addig is tartott... 3 BTS bulin voltam,mindegyi k kb. 20-30 ember előtt zajlott,beleért ve a 2007 szigeteset is.Oda konkrétan miattuk mentem,hátha kicsit más lesz a feeling,de egy sorban álltunk a színpad előtt.Zoli meg felállt erre az elválasztó rácsra,közben vmi vízzel öblögetett,úgyh ogy zuhanyoztam is egyet.:)BTS-összes ott figyel eredetiben,újra meg újra elő is kerülnek.Mostanában melóba menet Believe+In search of a ráhangoló számok.:)A Cro Mags pólós képért meg plusz pirospont.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14.