Shock!

október 20.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Új dal a Dream Theatertől: „Tudjuk: sem magunknak, sem a rajongóknak nem okozhatunk csalódást”

Egy hónap múlva jelenik meg a Dream Theater új albuma, az A View From The Top Of The World, amelyről most meghallgatható a második előzetes szám. A zenekar 2022. május 10-én ismét Budapesten koncertezik.

0729dt

Hét dallal érkezik október 22-én a Dream Theater új albuma, az A View From The Top Of The World, amelynek produceri feladatait John Petrucci gitáros látta el James „Jimmy T" Meslin segítségével, a keverésben és a maszterelésben pedig Andy Sneap is részt vett. A borító Hugh Syme munkája. „Egyszerűen imádunk zenélni – mondja Petrucci. – Ez sosem múlik el. Imádom kiélni a kreativitásomat, imádok dalokat írni és megdolgoztatni az agyamnak ezt a részét. Jó ideje alkalmunk van már csinálni ezt az egészet, de sosem vesszük természetesnek. dreamtheater_cBármikor jövünk össze, tudjuk: sem magunknak, sem a rajongóknak nem okozhatunk csalódást, így megpróbáljuk még keményebben odatenni magunkat." „Minden lemezhez úgy kezdünk neki, mintha az első lenne a sorban – teszi hozzá James LaBrie énekes. – Eddig is óriási volt ez az utazás, de továbbra sem állunk meg."

A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:

01. The Alien (9:32)
02. Answering The Call (7:35)
03. Invisible Monster (6:31)
04. Sleeping Giant (10:05)
05. Transcending Time (6:25)
06. Awaken The Master (9:47)
07. A View From The Top Of The World (20:24)

A The Alien című dal már ismert, most az Invisible Monster is meghallgatható. A lemez turnéja október 28-án kezdődik Észak-Amerikában, de jövőre Európa is sorra kerül majd, és jó hír, hogy ismét lesz magyar állomás: a Dream Theater május 10-én a Papp László Sportarénában koncertezik a Livesound szervezésében. Jegyinformáció és -vásárlás itt.

 

Hozzászólások 

 
#9 kamikaze 2021-09-23 12:05
Idézet - Bazsi:
Azért az furcsa, hogy az adott dalokról, a zenéről milyen kevés szó esik itt.
Az eddig bemutatott dalokból megítélni nem tudom, milyen lesz a lemez. Petrucci talán több teret nyer, mint a billentyű, de ki tudja. Engem nem is a szólói, hanem a kis betoldásai, díszítései kaptak el. Azért kíváncsi vagyok.

Az ő szintjükön ez a dal közepes teljesítmény, afféle rutinmunka. Könnyen emészthető, talán kissé slágeres is akart lenni. Remélem ez a leggyengébb tétel a lemezen, mert tőlük azért lényegesen magasabb szintet vár el a hallgatók nagy része. A hangzás rendben, a szóló jó, de csak ennyi. Olyan lemez végi bónusznak való. Előzetesen úgy voltam vele, hogy ha lesz 3-4 kimagasló dal az albumon, már elégedett leszek. Mások már az elvárások velük kapcsolatban, mint 10-15 vagy 20 éve. Ez még persze összejöhet, de ezt a Monstert inkább úgy kb. az 5. tracknek gondolnám. Bár lehet, abban spekuláltak, mint az előző lemeznél, hogy a vége felé tartva egyre erősebbek a dalok. Vagyis nincs veszve semmi, de ez inkább helykitöltő, mint fő csapásirányt jelző mű. Főleg az Alien után, ami viszont teljesen korrekt nyitás.
Idézet
 
 
#8 Bazsi 2021-09-22 20:01
Azért az furcsa, hogy az adott dalokról, a zenéről milyen kevés szó esik itt. James hangja, huszonéves klasszikusok, meddig volt előremutató. Szerintem, mindig a saját muzsikájukat játszották, nekem meg hol tetszett nagyon, hol meg nagyon nem. LaBrie a Scenes-en sem volt Dio,, de azt adom, hogy egyéni a hangja máig. Ő se lesz fiatalabb, sajnos, ahogy mi sem. Az eddig bemutatott dalokból megítélni nem tudom, milyen lesz a lemez. Petrucci talán több teret nyer, mint a billentyű, de ki tudja. Engem nem is a szólói, hanem a kis betoldásai, díszítései kaptak el. Azért kíváncsi vagyok.
Idézet
 
 
#7 Bakk-Dávid László 2021-09-22 15:38
Idézet - öexcellenciája:
Utoljára a Scenes from memory 2 vagy melyik lemezük volt izgalmas, azóta csak a biztonsági játék megy.

Olyan albumuk nincs, hogy Scenes from memory 2. :D
Metropolis pt2: Scenes From a Memory album után még volt kettő további album (Six Degrees of Inner Turbulence, Train of Thought), ami véleményem szerint abszolút ütötte a mércét, ami az új útkereséseket illeti. Az a DT még igazi progresszív metal volt, ebben az értelemben. Utána kezdődött el náluk a lejtmenet, de az sem egyből mélyrepüléssel, hanem szép fokozatosan. Portnoy kilépése óta pedig abszolút biztonsági játszmát tolják, hiába van egy-két eltalált momentumuk.
Idézet
 
 
#6 lambertkoma 2021-09-22 12:04
Hugh Syme vajon mennyit számlázott a borítóért?

https://www.google.com/search?q=rock+between+two+cliffs+norway&rlz=1C1KNTJ_huHU970HU970&oq=rock+norway+&aqs=chrome.1.69i57j0i7i19i30l9.10489j0j7&sourceid=chrome&ie=UTF-8
Idézet
 
 
#5 Oldboy 2021-09-22 11:45
Idézet - öexcellenciája:
Utoljára a Scenes from memory 2 vagy melyik lemezük volt izgalmas, azóta csak a biztonsági játék megy.


Egész pontosan Metropolis Pt. 2: Scenes from a Memory. Szerintem a The Astonishing minden volt, csak biztonsági játék nem... Az izgalmasság pedig teljesen szubjektív, de valóban, talán a Scenes volt az utolsó, a szó eredeti értelmében vett progresszív, tehát előremutató lemezük.
Egyébként nekem tetszik az eddig nyilvánosságra hozott két dal, sőt, az utóbbi pár albumukat is a helyén tudom kezelni. Valószínűleg azért, mert már nem várok tőlük csodát...Tudom, hogy LaBrie a DT Lars Ulrich-a és nyilván én is tisztában vagyok azzal, hogy élőben bűn rossz is tud lenni, de mégis, szerintem kevés olyan énekes van, akinek 1-2 eldalolt szó után felismerni a hangját. Márpedig ő ilyen, egy kifejezetten egyedi orgánum!
Idézet
 
 
#4 Torzonborz 2021-09-22 11:13
Idézet - öexcellenciája:
Utoljára a Scenes from memory 2 vagy melyik lemezük volt izgalmas, azóta csak a biztonsági játék megy.


Azért az Octavariumig voltak nagyon jó dolgaik. Tulajdonképpen ha a Score lett volna a búcsúkoncertjük , akkor a csúcson hagyták volna abba.
Idézet
 
 
#3 öexcellenciája 2021-09-22 10:18
Utoljára a Scenes from memory 2 vagy melyik lemezük volt izgalmas, azóta csak a biztonsági játék megy.
Idézet
 
 
#2 ezrrl 2021-09-22 09:04
Természetesen hallottunk már ilyet Tőlük,de önmagában vizsgálva...és nem viszonyítva,tel jesen rendben van a dal.Grammra kimért,s talán a hangzás is rendben...este otthon meghallgatom rendes eszközön.
Szerintem csak önmagukhoz mérhetők,stílus ban biztos...ezt az utat járják kb. 15 éve...ezért lehet sokak számára unalmas,vagy gyenge...de manapság ez a DT...már nem frissülnek,a kitaposott úton haladnak,magabi ztosan.
Idézet
 
 
#1 Torzonborz 2021-09-22 09:01
Na, kb ez az az énektartomány, az a komfortzóna, ahol ha LaBrie megmaradna, akkor nem lennének kínos pillanatai élőben.
Hallgatni ezt sem olyan kellemes, mert az Alienhez hasonlóan nagyon átjön, hogy szanaszét van szerkesztve, javítva. Ez engem zavar személy szerint.
Ami a dalt illeti: elsőre semmi.... se nem köt le úgy, hogy leüljek rá, de háttérnek sem jó.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Sting - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 30.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2007. július 11.