Shock!

Nyár elején nagyszabású újrakiadást kapott a Metallica karrierjének egyik legvitatottabb munkája, az 1996-os Load. A lemez producere, Bob Rock most részletesen beszélt az anyag készítési körülményeiről és másságának okairól.

Alapos újrakiadásban hozta ki június 13-án az 1996-os Load lemezt a Metallica. A Reuben Cohen által újramaszterelt hangzóanyag számos formátumban látott napvilágot. A legexkluzívabb deluxe box kiszerelésben korábban sosem hallott demó- és koncertfelvételek, televíziós és rádiós anyagok kaptak helyet összesen tizenöt (!) CD-n és négy DVD-n, nem beszélve a 180 grammos dupla vinylről, egy Mama Said picture discről és a 140 grammos tripla Lollapalooza ’96 koncertanyagról, egy 128 oldalas könyvről, laminált turnépassokról, pengetőkről és egyebekről. Természetesen emellett szimplább kiadások is elérhetők mindenféle formátumban, a digitálistól a vinylen át a CD-ig és a kazettáig, de a legcombosabb pakk összjátékideje az 1800 percet is meghaladja.

Bob Rock, a Load, illetve folytatása, az 1997-es Reload producere most a The Metallica Report podcastben beszélt az albumokról. „A Load és a Reload idején az jelentette a legnagyobb változást, hogy megjelentek rajtuk más zenekarok hatásai – mondta a producer. – Nem tudom, kinek a hatása volt ez, talán Larsé, mert ő általában nagyban gondolkodik, és kicsit úgy tekint a zenére, mint én. Hirtelen azt mondta: szereti az olyan bandákat, mint az Aerosmith, a Stones meg a Guns N’ Roses, ahol két gitáros játszik. A Metallicánál korábban minden ritmusgitárt James játszott fel, de jött az ötlet, hogy Kirk is ritmusozzon. És ez mindent megváltoztatott. Sokaknak nem is tetszett.”

Rock az adásban részletesen beszélt arról is, hogy gyökeresen máshogy dolgozott a fekete albumon a Metallicával, mint elődje, Flemming Rasmussen a megelőző három anyagon. Ezeket a módszereket a zenekar is a Load idejére fogadta el és tanult meg organikusan dolgozni általuk. „A fekete album felvételeinél ráéreztek, hogy ez más módszer, és a Load idejére megszerették. Addigra ráadásul bejöttek a képbe az eltérő hatásaik is, hiszen három vagy nem is tudom, hány évig turnéztak. Ugyanúgy a riffekkel kezdtük a melót, mint a fekete lemeznél, és huszonhat dal alapjait vettük fel. Már vagy egy éve dolgoztunk, Hetfield is vagy háromszor felénekelt mindent, és a végén azt mondtam: bazmeg, öt év, mire ezt mindet véglegesítjük… Így aztán megszületett a döntés, hogy kettészedjük az anyagot. Emellett pedig el kellett tűnnünk a városból, mert megházasodtak, sorozatban érkeztek mindenkinél a gyerekek, és egyszerűen semminek sem jutottunk a végére. Úgyhogy azt mondtam: oké, akkor most elhúzunk innen, és kiválasztottuk New Yorkot. Ott megváltozott a dolog, mert elkezdtek bele-belekapni más dolgokba, kísérletezni, mint például Hetfield a Lynyrd Skynyrd-féle témákkal. Szóval csupa újszerű ötletbe kaptak bele, és az én értelmezésemben egy zenekarnak pontosan ezt is kell tennie.”

Rock az első perctől fogva támogatta a zenekart ezekben a kísérletekben. „Nem követem a metál szabálykönyvét, ami talán hiba, sajnálom, ez van. Én ugyanis dalokban gondolkodom, és abszolút nem mindegy, hogyan öltözteted fel ezeket a dalokat. Úgyhogy amikor átkapcsoltak más üzemmódba, nem elleneztem. Biztos, hogy nem mondtam nekik olyanokat, hogy de ezt ne, mert le kell másolnunk a fekete albumot. Az olyan típusú lemezeknél ugyanis minden összeáll: az, hogy én hol tartottam, az, hogy ők hol tartottak, ahol a kultúra és a zene tartott éppen, szóval minden. Így elfogadtam, hogy kicsit szabadabban akartak gondolkodni, és bejöttek a képbe az eltérő hatások, amik nem kizárólag azoktól a metálbandáktól származtak, amiken felnőttek. Ezt lehet hallani azon a lemezen.”

Rock szerint egyébként produkciós szempontból a Load és a Reload teljesen másképp szól, mivel New Yorkban nem a korábban használt SSL 6,000 keverőpulton, hanem SSL 9,000-esen dolgoztak. „Randy Staub, a hangmérnök és én is kurvára utáltuk, mert állandóan lerobbant. Mindegy, nem megyek ebbe most bele, mert ízlésbeli kérdés. De be kellett fejezni a lemezt. Így amikor meghallgatom ma a Loadot, és amikor felkértek, hogy írjak pár sort az újrakiadásokhoz, Larsnak is említettem megint, ami eszembe jutott: hogy tök másként szól a két lemez. A Reload agresszívebb. De egyszerűen el kell fogadni, hogy az emberek úgy szeretik a Loadot, amilyen, nem tudják, amit én tudok, és nem is érdekli őket. Számomra ugyanakkor így is egyértelmű, mennyire más a két album. Úgyhogy tökre szeretném újrakeverni a Loadot, de nem fog megtörténni. Mindegy… Tényleg nagy a különbség. A lényeg, hogy az emberre hat a környezete, és ez hallatszik a Loadon. Ami egy óriási lemez. A gyerekeim például sokkal jobban szeretik, mint a Reloadot. De amikor berakod mondjuk a Reloadról a Fuelt, akkor azért egyből hallatszik, mennyivel agresszívebben szólal meg. Az sokkal jellemzőbb volt rájuk.”

A Load újrakiadásáról hamarosan nálunk is olvashatsz. A Metallica 2026. június 11-én és 13-án Budapesten, a Puskás Arénában játszik. A 11-ei bulin előzenekarként a februárban az Arénát is megjárt Pantera és a svéd Avatar, 13-án a Gojira és a Knocked Loose melegíti majd be a közönséget. Részletek a fellépésekről itt és itt.